Bár üldözik őket, mégis boldogok

„Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazug módon mindenféle gonoszságot mondanak ellenetek énértem” (MÁTÉ 5:11)

1. Miről biztosította Jézus a követőit a boldogságot és az üldözést illetően?

AMIKOR Jézus először küldte el az apostolait, hogy prédikáljanak a Királyságról, figyelmeztette őket, hogy ellenállásba fognak ütközni. Ezt mondta nekik: „gyűlölet célpontjai lesztek minden ember előtt az én nevem miatt” (Máté 10:5–18, 22). Korábban azonban, a hegyi beszédében már biztosította az apostolait és másokat arról, hogy az efféle ellenségeskedés nem szükségszerűen veszélyezteti szívük mélyén érzett boldogságukat. Mi több, még össze is kapcsolta a boldogságot azzal, hogy keresztényekként üldözik őket! Milyen értelemben tehet boldoggá minket az üldözés?

Szenvedés az igazságosságért

2. Milyen szenvedés tesz boldoggá Jézus és Péter apostol szavai szerint?

² A nyolcadik boldogság, melyre Jézus kitért, a következő: „Boldogok, akiket üldöznek az igazságosságért, mivel övék az egek királysága” (Máté 5:10). A szenvedés önmagában véve még nem dicséretes. Péter apostol ezt írta: „mi érdem van abban, ha kitartással  tűrtök, amikor vétkeztek és ütnek titeket? Ha ellenben olyankor tűrtök kitartással, amikor jót cselekszetek és szenvedtek, az kedves dolog Isten előtt.” Továbbá erre utasított: „Mindamellett egyikőtök se szenvedjen mint gyilkos vagy tolvaj vagy gonosztevő vagy mások dolgába avatkozó. De ha mint keresztény szenved, ne szégyenkezzen, hanem továbbra is dicsőítse az Istent ebben a névben” (1Péter 2:20; 4:15, 16). Jézus szavai alapján a szenvedés akkor tesz boldoggá, ha az igazságosságért viseljük el.

3. a) Mit jelent, hogy valakit az igazságosságért üldöznek? b) Hogyan hatott a korai keresztényekre az üldözés?

³ A valódi igazságosság abban mutatkozik meg, hogy az ember összhangban él Isten akaratával és parancsaival. Tehát az igazságosságért való szenvedés azt jelenti, hogy valaki azért szenved, mert ellenállva a nyomásnak, nem hagyja figyelmen kívül Isten irányadó mértékeit és követelményeit. A zsidó vezetők üldözték az apostolokat, mivel azok nem hagytak fel azzal, hogy Jézus nevében prédikáljanak (Cselekedetek 4:18–20; 5:27–29, 40). Vajon az üldözés kedvét szegte az apostoloknak, vagy leállította a prédikálómunkájukat? Egyáltalán nem! „Elmentek a szanhedrin elől, örvendezve, amiért méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért. És a templomban és házról házra mindennap szakadatlanul folytatták a tanítást és a jó hír hirdetését a Krisztusról, vagyis Jézusról” (Cselekedetek 5:41, 42). Az üldözés örömmel töltötte el őket, és megújította a buzgalmukat a prédikálómunkában. Később a rómaiak üldözték a korai keresztényeket, mivel nem voltak hajlandók részt venni a császárimádatban.

4. Említs meg néhány okot, amiért üldözik a keresztényeket!

⁴ A mi időnkben azért üldözik Jehova Tanúit, mivel nem hajlandók abbahagyni ’a királyság jó hírének’ prédikálását (Máté 24:14). Amikor betiltják a keresztény összejöveteleket, inkább készek szenvedni, semhogy a Biblia parancsát áthágva felhagyjanak az egybegyűlésükkel (Héberek 10:24, 25). De üldözik őket keresztény semlegességük miatt is, vagy mert tartózkodnak a vér helytelen használatától (János 17:14; Cselekedetek 15:28, 29). Isten népét ma mégis nagy-nagy belső békével és boldogsággal tölti el az, hogy kiáll az igazságosságért (1Péter 3:14).

Gyalázat Krisztusért

5. Alapjában véve miért üldözik ma Jehova népét?

⁵ A kilencedik boldogság, amelyet Jézus megemlített hegyi beszédében, szintén az üldözéssel van összefüggésben. „Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazug módon mindenféle gonoszságot mondanak ellenetek énértem” — jelentette ki (Máté 5:11). Jehova népét alapjában véve azért üldözik, mert nem része a jelenlegi gonosz világrendszernek. Jézus ezt mondta a tanítványainak: „Ha része volnátok a világnak, a világ kedvelné azt, ami az övé. Mivel pedig nem vagytok része a világnak, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ” (János 15:19). Ezzel összhangban Péter apostol megjegyezte: „Mivel nem futtok már velük ezen a pályán a kicsapongás ugyanazon posványába, össze vannak zavarodva, és folyton becsmérlően beszélnek rólatok” (1Péter 4:4).

6. a) Miért gyalázzák és üldözik a maradékot és a társaikat? b) Vajon aláássa a boldogságunkat az efféle gyalázkodás?

⁶ Láthattuk, hogy a korai keresztényeket üldözték, mivel nem voltak hajlandók felhagyni azzal, hogy prédikáljanak Jézus nevében. Krisztus azzal bízta meg követőit, hogy ’legyenek tanúi a föld legtávolabbi részéig’ (Cselekedetek 1:8). Felkent testvéreinek hűséges maradéka lojális társaik, a „nagy sokaság”  segítségével buzgón végrehajtja ezt a feladatot (Jelenések 7:9). Ezért Sátán háborút visel „az asszony”, vagyis Isten szervezete égi részének „a magvából megmaradtak ellen, akik megtartják az Isten parancsolatait, és akik ragaszkodnak a Jézus melletti tanúskodás munkájához” (Jelenések 12:9, 17). Jehova Tanúiként tanúskodunk Jézusról, a Királyság-kormányzat már uralkodó Királyáról. Ez a kormányzat elpusztít majd minden emberi kormányzatot, mely Isten igazságos új világának az útjában áll (Dániel 2:44; 2Péter 3:13). Ez az oka annak, hogy gyaláznak és üldöznek minket, de mi boldognak tartjuk magunkat, hogy Krisztus nevéért szenvedhetünk (1Péter 4:14).

7—8. Milyen hazugságokat terjesztettek a korai keresztényekről az ellenségeik?

⁷ Jézus kijelentette, hogy a követőinek boldognak kell tartaniuk magukat, noha az emberek „hazug módon mindenféle gonoszságot mondanak” ellenük őérte (Máté 5:11). A korai keresztények minden bizonnyal elszenvedtek ilyesmit. Amikor Pál apostol úgy i. sz. 59 és 61 között őrizetben volt Rómában, a zsidó vezetők ezt mondták a keresztényekről: „bizony ami ezt a szektát illeti, ismeretes előttünk, hogy mindenütt ellene beszélnek” (Cselekedetek 28:22). Pált és Silást az a vád érte, hogy ’felforgatják a lakott földet’, és „a császár rendeleteivel ellentétben cselekszenek” (Cselekedetek 17:6, 7).

⁸ A Római Birodalom uralma alatt élt keresztényekről szólva K. S. Latourette történész ezt jelentette ki: „Mindenféle vádat felhoztak ellenük. Mivel nem bonyolódtak bele a pogány szertartásokba, ateistáknak bélyegezték őket. Minthogy nem igazán vettek részt a közösségi életben — a pogány ünnepségeken, a nyilvános mulatságokon . . . —, az emberi faj gyűlölőinek csúfolták őket . . . Azt állították róluk, hogy mindkét nem képviselői összegyűlnek éjszaka . . . , és válogatás nélkül szexuális kapcsolatot létesítenek egymással . . . Amiatt, hogy [Krisztus halálának emlékünnepén] csak hívők voltak jelen, elindult az a szóbeszéd, hogy a keresztények rendszeresen csecsemőket áldoznak fel, s elfogyasztják azok vérét és húsát.” És mivel a korai keresztények nem voltak hajlandók részt venni a császárimádatban, az állam ellenségeinek kiáltották ki őket.

9. Mit tettek az első századi keresztények, amikor hamis vádak érték őket, és mi a helyzet napjainkban?

⁹ Ezek a hamis vádak nem akadályozták meg a korai keresztényeket abban, hogy eleget téve a kapott megbízatásnak prédikálják a Királyság jó hírét. I. sz. 60—61-ben Pál elmondhatta, hogy a „jó hír . . . gyümölcsöt is terem és gyarapodik az egész világon”, és ’az ég alatt levő egész teremtésben prédikálják’ (Kolosszé 1:5, 6, 23). Ma is ugyanezt látjuk végbemenni. Jehova Tanúit hamis vádakkal illetik, csakúgy, mint az első századi keresztényeket. A Királyság-üzenet prédikálása mégis sikeres, és azok, akik részt vesznek ebben a tevékenységben, nagyon boldogok.

A prófétákhoz hasonlóan boldogok, hogy üldözik őket

10—11. a) Hogyan zárta Jézus a kilencedik boldogság elemzését? b) Miért üldözték a prófétákat? Mondj példákat!

¹⁰ A kilencedik boldogság befejezéseként Jézus ezt mondja: „Örvendezzetek . . . ; hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek” (Máté 5:12). Azokat a prófétákat, akiket Jehova küldött a hűtlen izraeliták figyelmeztetésére, nem fogadták szívesen, és gyakran voltak kitéve üldözésnek (Jeremiás 7:25, 26). Pál apostol is igazolta ezt, amikor így írt: „mit mondjak még? Hiszen kifogyok az időből, ha beszélek még . . . a többi prófétáról, [akiknek] hit által . . . csúfolódások és a korbácsolások voltak a próbáik, sőt mi több, a bilincsek és a börtönök” (Héberek 11:32–38).

 ¹¹ A gonosz Aháb király és a felesége, Jezabel uralmának az idején Jehova sok prófétáját megölték karddal (1Királyok 18:4, 13; 19:10). Jeremiás prófétát kalodába zárták, később pedig bedobták egy sáros víztárolóba (Jeremiás 20:1, 2; 38:6). Dániel prófétát az oroszlánok vermébe vetették (Dániel 6:16, 17). Ezek a keresztény kor előtti próféták azért váltak célponttá, mert megvédték Jehova tiszta imádatát. Számos prófétát a zsidó vallási vezetők üldöztek. Jézus azt mondta az írástudókról és farizeusokról, hogy „fiai . . . azoknak, akik meggyilkolták a prófétákat” (Máté 23:31).

12. Miért tartják Jehova Tanúi kiváltságnak, hogy üldözik őket, mint a hajdani prófétákat?

¹² Manapság gyakran azért üldözik Jehova Tanúit, mert buzgón prédikálják a Királyság jó hírét. Ellenségeink azzal vádolnak minket, hogy „erőszakosan térítünk”, de mi tudjuk, hogy Jehova hűséges imádóit hasonló bírálat érte a régmúltban (Jeremiás 11:21; 20:8, 11). Kiváltságnak tartjuk, hogy ugyanazért szenvedhetünk, amiért a hajdani hűséges próféták. Jakab tanítvány ezt írta: „Testvérek, vegyetek példát a rossz elszenvedésében és a türelmességben a prófétákról, akik Jehova nevében szóltak. Íme! Boldognak mondjuk azokat, akik kitartottak” (Jakab 5:10, 11).

Nyomós okok a boldogságra

13. a) Miért nem csüggeszt el minket az üldözés? b) Miért tudunk szilárdan állni, és mit bizonyít ez?

¹³ Az üldözés egyáltalán nem csüggeszt el minket, mivel vigaszt nyerünk annak tudatából, hogy követjük a prófétáknak, a korai keresztényeknek és magának Krisztus Jézusnak a nyomdokait (1Péter 2:21). Mélységes megelégedettség forrása számunkra a Szentírás, például azok a szavak, melyeket Péter apostol jegyzett le: „Szeretteim, ne legyetek összezavarodva a köztetek égő tűz miatt, amely próbátokra van, mintha valami különös dolog érne benneteket. Ha a Krisztus nevéért gyaláznak titeket, boldogok vagytok, mert a dicsőség szelleme, igen, az Isten szelleme nyugszik rajtatok” (1Péter 4:12, 14). Tapasztalatból tudjuk, hogy csakis azért tudunk szilárdan állni az üldözés idején, mert Jehova szelleme nyugszik rajtunk, megerősítve minket. A szent szellem támogatása Jehova áldásának a bizonyítéka, és ez nagy boldogsággal tölt el minket (Zsoltárok 5:12; Filippi 1:27–29).

14. Miért örvendezünk, ha az igazságosságért tűrünk el üldözést?

¹⁴ Egy további ok, amiért az igazságosságért eltűrt ellenségeskedés és üldözés boldoggá tesz minket, hogy ez annak a jele, hogy Isten iránti odaadással élő igaz keresztények vagyunk. Pál apostol ezt írta: „mindazokat, akik Isten iránti odaadással kívánnak  élni Krisztus Jézusban, üldözni is fogják” (2Timóteusz 3:12). Végtelenül boldoggá tesz minket az a tudat, hogy feddhetetlenségünk megőrzése a próbákban további válasz Sátán azon rágalmára, hogy Jehovát minden teremtménye önző okokból szolgálja (Jób 1:9–11; 2:3, 4). Örvendezünk, hogy részt vehetünk — még ha csak csekély mértékben is — Jehova igazságos szuverenitásának az igazolásában (Példabeszédek 27:11).

Ugrándoznak örömükben a jutalom miatt

15—16. a) Jézus szavai szerint miért ’örvendezhetünk és ugrándozhatunk örömünkben’? b) Milyen jutalom vár a felkent keresztényekre az égben, és hogyan lesznek megjutalmazva társaik, a ’más juhok’ is?

¹⁵ Jézus megemlít még valamit, amiért a hajdani prófétákat ért rosszindulat és üldözés örömre ad okot. A kilencedik boldogság vége felé ezt mondta: „Örvendezzetek és ugrándozzatok örömötökben, mivel nagy a ti jutalmatok az egekben” (Máté 5:12). Pál apostol így írt: „a bűn zsoldja a halál, az ajándék pedig, amelyet az Isten ad, örök élet Krisztus Jézus, a mi Urunk által” (Róma 6:23). Igen, az élet ’nagy jutalom’, nem pedig zsold, melyhez keresetként jutunk hozzá. Az életet ajándékba kapjuk. Jézus azért mondta, hogy ez a jutalom „az egekben” van, mivel Jehovától jön.

¹⁶ A felkentek megkapják „az élet koronáját”, ami az ő esetükben azt jelenti, hogy halhatatlan életet nyernek Krisztussal együtt az égben (Jakab 1:12, 17). A földi reménységű ’más juhoknak’ a földi paradicsomban való örök életre nyílik kilátásuk (János 10:16; Jelenések 21:3–5). Egyik osztály sem érdemli ki a ’jutalmat’; mind a felkentek, mind a ’más juhok’ Jehova ’kimagasló ki nem érdemelt kedvességének’ köszönhetően részesülnek benne. Ez a kedvesség indította Pál apostolt erre a kijelentésre: „Hála legyen az Istennek az ő leírhatatlan ajándékáért!” (2Korintusz 9:14, 15).

17. Miért lehetünk boldogok, amikor üldöznek minket, és jelképes értelemben miért ’ugrándozunk örömünkben’?

 ¹⁷ Pál apostol ezt írta a keresztényeknek, akik közül némelyek nemsokára a saját bőrükön tapasztalták a Néró császár által indított kegyetlen üldözést: „ujjongjunk . . . , amikor nyomorúságokban vagyunk, mivel tudjuk, hogy a nyomorúság kitartást eredményez, a kitartás pedig helyeselt állapotot, a helyeselt állapot pedig reménységet, és a reménység nem vezet csalódáshoz.” És ezt is mondta még: „Örvendezzetek a reménységben. Tartsatok ki a nyomorúságban” (Róma 5:3–5; 12:12). Akár égi, akár földi reménységűek vagyunk, jóval nagyobb jutalmat kapunk a próbákban megmutatkozó hűségünkért, mint amekkorát megérdemlünk. Határtalan öröm tölt el minket, ha arra gondolunk, hogy örökké élhetünk majd, s örökké szolgálhatjuk és dicsérhetjük szerető Atyánkat, Jehovát, a Királyunk, Jézus Krisztus vezetése alatt. Jelképes értelemben ’ugrándozunk örömünkben’.

18. Mit várhatunk a nemzetektől a vég közeledtével, és mit tesz majd Jehova?

¹⁸ Néhány országban még mindig üldözik Jehova Tanúit. Jézus a világrendszer befejezéséről szóló próféciájában erre figyelmeztette az igaz keresztényeket: „gyűlölet célpontjai lesztek minden nemzet előtt az én nevem miatt” (Máté 24:9). Amint közeledik a vég, Sátán arra indítja a nemzeteket, hogy kifejezzék gyűlöletüket Jehova népével szemben (Ezékiel 38:10–12, 14–16). Ekkor Jehova cselekedni fog. „Fölmagasztalom és megszentelem magamat, és megismertetem magamat sok nemzet szeme láttára; és megtudják, hogy én vagyok Jehova” (Ezékiel 38:23). Jehova megszenteli hát nagy nevét, és véget vet népe üldözésének. Ezért mondható el, hogy „boldog az az ember, aki kitartással tűri a próbát” (Jakab 1:12).

19. Mit tegyünk, miközben várjuk Jehova nagy napját?

¹⁹ Amint Jehova nagy napja egyre közeledik, örvendezzünk, ’amiért méltónak bizonyulunk arra, hogy gyalázatot szenvedjünk Jézus nevéért’ (Cselekedetek 5:41; 2Péter 3:10–13). A korai keresztényekhez hasonlóan továbbra is ’szakadatlanul folytassuk a tanítást és a jó hír hirdetését a Krisztusról’ és Királyság-kormányzatáról, miközben várjuk, hogy megkapjuk jutalmunkat Jehova igazságos új világában (Cselekedetek 5:42; Jakab 5:11).

Ismétlésül

• Mit jelent szenvedni az igazságosságért?

• Milyen hatása volt az üldözésnek a korai keresztényekre?

• Miért mondhatjuk, hogy Jehova Tanúit a hajdani prófétákhoz hasonlóan üldözik?

• Miért ’örvendezhetünk és ugrándozhatunk örömünkben’, amikor üldöznek minket?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 16–17. oldalon]

„Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek benneteket”

[Forrásjelzés]

Börtönben lévő csoport: Chicago Herald-American