Jehova boldog szolgái
Jehova boldog szolgái
„Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (MÁTÉ 5:3)
1. Mi az igazi boldogság, és mit tükröz?
JEHOVA népe boldog, és ezt nagyra értékeli. A zsoltáríró Dávid így kiáltott: „Boldog nép az, amelynek Istene Jehova!” (Zsoltárok 144:15). A boldog embert jóleső érzések töltik el. A legnagyobb boldogság — mely lényünk legmélyét is átjárja — abból a tudatból fakad, hogy Jehova megáld minket (Példabeszédek 10:22). Az ilyen boldogság azt tükrözi, hogy szoros kapcsolatban vagyunk égi Atyánkkal, és tudjuk, hogy az akaratát visszük véghez (Zsoltárok 112:1; 119:1, 2). Érdekes módon Jézus kilenc okot sorolt fel, amiért boldogok lehetünk. Ebben és a következő cikkben elemezni fogjuk ezeket az úgynevezett boldogságokat, s ez segíteni fog átlátnunk, hogy mennyire boldogok lehetünk, ha hűségesen szolgáljuk ’a boldog Istent’, Jehovát (1Timóteusz 1:11).
Tudatában vagyunk szellemi szükségletünknek
2. Mikor beszélt Jézus a boldogságról, és hogyan fogott bele a mondandójába?
2 Jézus i. sz. 31-ben mondta el minden idők egyik leghíresebb beszédét, melyet hegyi beszédnek neveznek, mivel egy hegyoldalon hangzott el, a Galileai-tenger mellett. Máté evangéliumában ezt olvashatjuk: „Amikor [Jézus] látta a sokaságot, felment a hegyre, és miután leült, odamentek hozzá a tanítványai; ő pedig megnyitotta a száját, és tanítani kezdte őket, ezt mondva: »Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, mivel övék az egek királysága«” (Máté 5:1–3). Jézus kezdő szavai szó szerinti fordításban így hangzanak: „Boldogok . . . a szellem koldusai” (Vida-fordítás). Egy másik bibliafordítás ezt írja: „Boldogok, akik tudják, hogy szellemileg szegények” (Today’s English Version).
3. Hogyan járul hozzá az alázatosság a boldogságunkhoz?
3 Hegyi beszédében Jézus rámutatott, hogy az ember sokkal boldogabb, ha tudja, hogy szellemileg szükséget szenved. Az alázatos keresztények teljesen tisztában vannak bűnös állapotukkal, és Krisztus váltságáldozata alapján könyörögnek Jehova megbocsátásáért (1János 1:9). Így elmebeli békére és igazi boldogságra lelnek. „Boldog az, kinek lázadása megbocsáttatott, és bűne elfedeztetett” (Zsoltárok 32:1; 119:165).
4. a) Hogyan mutathatjuk ki, hogy tisztában vagyunk mind a magunk, mind pedig mások szellemi szükségletével? b) Mi fokozza a boldogságunkat, ha tudatában vagyunk szellemi szükségletünknek?
4 Ha tudatában vagyunk szellemi szükségletünknek, az arra indít minket, hogy naponta olvassuk a Bibliát, és teljesen hasznot merítsünk „a hű és értelmes rabszolga” által „kellő időben” szétosztott szellemi eledelből, és rendszeresen részt vegyünk a keresztény összejöveteleken (Máté 24:45; Zsoltárok 1:1, 2; 119:111; Héberek 10:25). Az embertársaink iránt érzett szeretetünk megláttatja velünk mások szellemi szükségletét, és arra késztet minket, hogy buzgók legyünk a Királyság jó hírének prédikálásában és tanításában (Márk 13:10; Róma 1:14–16). Boldoggá tesz minket, ha feltárjuk másoknak a Biblia igazságait (Cselekedetek 20:20, 35). Boldogságunk fokozódik, amikor elmélkedünk a Királysággal kapcsolatos csodálatos reménységen, és azokon az áldásokon, melyeket a Királyság hoz el. A felkent keresztények ’kicsiny nyájának’ a Királyság-reménység égi halhatatlanságot jelent Krisztus Királyság-kormányzatának a tagjaiként (Lukács 12:32; 1Korintusz 15:50, 54). A ’más juhok’ pedig örök életet kapnak a Királyság-kormányzat igazgatása alatt álló paradicsomi földön (János 10:16; Zsoltárok 37:11; Máté 25:34, 46).
Hogyan lehetnek boldogok azok, akik keseregnek?
5. a) Mit kell érteni azon a kifejezésen, hogy „akik keseregnek”? b) Hogyan fognak megvigasztaltatni?
5 Úgy tűnik, mintha ellentmondás lenne abban, amit Jézus a következő boldogságról mondott. „Boldogok, akik keseregnek, mivel meg fognak vigasztaltatni” (Máté 5:4). Hogyan kesereghet és hogyan lehet boldog valaki egy időben? Ahhoz, hogy megértsük Jézus kijelentését, meg kell vizsgálnunk, hogy miféle kesergésről beszélt. Jakab tanítvány kifejti, hogy keseregnünk kell bűnös állapotunk miatt. Ezt írta: „Tisztítsátok meg kezeteket, ti bűnösök, és tegyétek tisztává szíveteket, ti határozatlanok. Adjatok helyet a sanyarúságnak, keseregjetek és sírjatok. Nevetésetek forduljon kesergésre, örömötök pedig letörtségre. Alázzátok meg magatokat Jehova előtt, és ő felmagasztal benneteket” (Jakab 4:8–10). Azokra, akiket valóban elszomorít bűnös állapotuk, vigasztalólag hat, amikor megtudják, hogy megbocsátást nyerhetnek a bűneik, ha hitet gyakorolnak Krisztus váltságáldozatában, és ha igazi megbánást mutatnak azáltal, hogy cselekszik Jehova akaratát (János 3:16; 2Korintusz 7:9, 10). Ily módon értékes kapcsolatot ápolhatnak Jehovával, és az lehet a reménységük, hogy örökké élhetnek, szolgálva és dicsérve őt. Ez mélységes belső boldogsággal tölti el őket (Róma 4:7, 8).
6. Milyen értelemben keseregnek némelyek, és hogyan lesznek megvigasztalva?
6 Jézus szavai azokra is vonatkoznak, akik a földön végbemenő utálatosságok miatt keseregnek. Jézus magára alkalmazta az Ézsaiás 61:1, 2-ben lévő próféciát, mely kijelenti: „A legfőbb Úrnak, Jehovának a szelleme van rajtam, mert Jehova felkent, hogy jó hírt mondjak a szelídeknek. Elküldött, hogy bekötözzem a megtört szívűeket . . . ; hogy megvigasztaljak minden gyászolót.” Ez a megbízatás a még földön élő felkent keresztényeknek is szól, és ők eleget is tesznek annak társaik, a ’más juhok’ segítségével. Mindannyian részt vesznek a jelképes megjelölő munkában, vagyis jelet tesznek „azoknak az embereknek homlokára, akik sóhajtoznak és nyögnek mindazon utálatosságok miatt, amelyeket elkövetnek” a kereszténységet megtestesítő hitehagyott Jeruzsálemben (Ezékiel 9:4). Ezeket a kesergőket megvigasztalja ’a királyság jó híre’ (Máté 24:14). Boldogan értesülnek róla, hogy Sátán gonosz világrendszerét hamarosan felváltja Jehova igazságos új világa.
Boldogok a szelídek
7. Mit nem jelent a „szelíd” szó?
7 Jézus így folytatta a hegyi beszédét: „Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet” (Máté 5:5). Olykor a szelídséget jellembeli gyengeségnek tartják. Ám mi sem áll távolabb az igazságtól. A „szelíd”-nek fordított szó értelmét magyarázva egy bibliatudós ezt írta: A szelíd ember „legfontosabb sajátossága, hogy tökéletesen uralkodik saját magán. Itt nem gerinctelen nyájasságról, érzelgős gyengédségről, tétlen visszahúzódásról van szó. A szelídség irányítás alatt lévő erő.” Jézus a következőt jelentette ki magáról: „én szelíd és alázatos szívű vagyok” (Máté 11:29). Mégis bátran megvédte az igazságos alapelveket (Máté 21:12, 13; 23:13–33).
8. Mivel függ szorosan össze a szelídség, és miért szükséges ez a tulajdonság a másokkal ápolt kapcsolatunkban?
8 A szelídség tehát szorosan összefügg az önuralommal. Ez abból is kitűnik, hogy Pál apostol ’a szellem gyümölcsének’ az áttekintésekor együtt említette a szelídséget az önuralommal (Galácia 5:22, 23). A szent szellem segítségével kell kiművelni magunkban a szelídséget. Ez egy keresztényi tulajdonság, mely hozzájárul ahhoz, hogy békében legyünk a nem hívőkkel és a gyülekezeten belül lévőkkel egyaránt. Pál ezt írta: „öltsétek magatokra a könyörület gyöngéd vonzalmát, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést. Továbbra is viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készséggel” (Kolosszé 3:12, 13).
9. a) Miért nem korlátozódik a szelídség az emberekkel ápolt kapcsolatunkra? b) Hogyan ’fogják örökölni a földet’ a szelídek?
9 A szelídség azonban nem korlátozódik az emberekkel ápolt kapcsolatunkra. Szelídségről teszünk tanúbizonyságot, ha készségesen alávetjük magunkat Jehova szuverenitásának. Ebben Jézus Krisztus a legfőbb példaképünk. Földönlétekor szelíd volt, és teljesen alárendelte magát Atyja akaratának (János 5:19, 30). A föld elsődleges örököse Jézus, mivel ő a föld kinevezett Uralkodója (Zsoltárok 2:6–8; Dániel 7:13, 14). Örökségét megosztja 144 000 ’társörökössel’, akiket „az emberek közül” választottak ki, hogy ’királyokként uralkodjanak a föld felett’ (Róma 8:17; Jelenések 5:9, 10; 14:1, 3, 4; Dániel 7:27). Krisztus és társuralkodói több millió juhszerű férfit és nőt fognak irányítani, akik boldogan tapasztalják majd a prófétai zsoltár beteljesedését: „A szelídek . . . öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Zsoltárok 37:11; Máté 25:33, 34, 46).
Boldogok, akik éhezik az igazságosságot
10. Mi az egyik módja annak, ahogyan az ’igazságosságot éhezők és szomjazók’ megelégíttetnek?
10 A galileai hegyoldalon Jézus a következő boldogságként ezt említette meg: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot, mivel megelégítik őket” (Máté 5:6). A keresztényeknek Jehova állítja fel az igazságosság mércéjét. Tehát az igazságosságot éhezők és szomjazók valójában az Istentől jövő irányítást éhezik és szomjazzák. Ezek a személyek nagyon is tudatában vannak bűnösségüknek és tökéletlenségüknek, és vágynak rá, hogy elfogadhatóak legyenek Jehova előtt. Mennyire boldogok, amikor megtudják Isten Szavából, hogy igazságos állapotban lehetnek Isten előtt, ha megbánást tanúsítanak, és Krisztus váltságáldozata alapján kérik a megbocsátást! (Cselekedetek 2:38; 10:43; 13:38, 39; Róma 5:19).
11—12. a) Hogyan jutnak el az igazságosságra a felkent keresztények? b) Hogyan lesz a felkentek társainak kielégítve az igazságosság iránti szomjuk?
11 Jézus azt mondta, hogy az ilyenek boldogok, mert „megelégítik őket” (Máté 5:6). A felkent keresztényeket, akik arra hívattak el, hogy Krisztussal ’királyokként uralkodjanak’ az égben, ’igazságossá nyilvánítják az életre’ (Róma 5:1, 9, 16–18). Jehova örökbe fogadja őket szellemi fiaiként. Krisztus társörökösei lesznek, és az égi Királyság-kormányzatának királyaivá és papjaivá válnak (János 3:3; 1Péter 2:9).
12 A felkentek társai még nincsenek igazságossá nyilvánítva az életre. Ám Krisztus kiontott vérébe vetett hitük alapján Jehova bizonyos mértékű igazságosságot tulajdonít nekik (Jakab 2:22–25; Jelenések 7:9, 10). Jehova barátaiként igazságosnak tekintik őket, és jó úton vannak afelé, hogy ’a nagy nyomorúság’ idején megmentésben részesüljenek (Jelenések 7:14). Az igazságosság iránti szomjuk még inkább ki lesz elégítve, amikor az ’új egek’ irányítása alatt álló új föld tagjaivá válnak, ahol „igazságosság fog lakni” (2Péter 3:13; Zsoltárok 37:29).
Boldogok az irgalmasok
13—14. Milyen gyakorlatias módokon kell kinyilvánítanunk az irgalmasságot, és hogyan válik ez javunkra?
13 Jézus a hegyi beszéd folytatásaként ezt mondta: „Boldogok az irgalmasok, mivel irgalmasságra fognak találni” (Máté 5:7). Jogi értelemben az irgalom arra utal, hogy egy bíró nem szabja ki a gonosztevőre a törvény által lehetővé tett legsúlyosabb büntetést. A Bibliában azonban az „irgalomnak” fordított eredeti szavak többnyire a kedves figyelmesség vagy a szánalom kifejeződésére utalnak. Az ilyen bánásmód enyhülést hoz a hátrányos helyzetben lévőknek. Az irgalmasok tehát kimutatják a könyörületüket. Jézusnak az irgalmas szamaritánusról szóló történetében kiváló példát találunk; egy olyan személyről olvashatunk itt, aki „irgalmasan cselekedett” egy bajba jutott emberrel (Lukács 10:29–37).
14 Ahhoz, hogy átéljük az irgalmassággal járó boldogságot, kedvességből fakadó jótetteket kell végrehajtanunk azok érdekében, akik szükséget szenvednek (Galácia 6:10). Jézus könyörületet érzett a körülötte élő emberek iránt. „Megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok; és kezdte őket sok mindenre tanítani” (Márk 6:34). Felismerte, hogy az emberek leginkább szellemileg nélkülöznek. Mi is mutathatunk könyörületet és irgalmat mások iránt azáltal, hogy azt adjuk nekik, amire a legnagyobb szükségük van: ’a királyság jó hírét’ (Máté 24:14). Ugyanakkor gyakorlatias segítséget is nyújthatunk idős keresztény hittársainknak, az özvegyeknek és az árváknak, ezenkívül ’vigasztalóan beszélhetünk a lehangolt lelkekhez’ (1Tesszalonika 5:14; Példabeszédek 12:25; Jakab 1:27). Ez nem csupán boldoggá tesz minket, hanem még azt is eredményezi, hogy Jehova irgalmassága kiárad ránk (Cselekedetek 20:35; Jakab 2:13).
Tiszta szívűek és békeszerzők
15. Hogyan lehetünk tiszta szívűek és békeszerzők?
15 Jézus a következő szavakkal fogalmazta meg a hatodik és hetedik boldogságot: „Boldogok a tiszta szívűek, mivel látni fogják az Istent. Boldogok a békeszerzők, mivel »Isten fiainak« fogják őket hívni” (Máté 5:8, 9). A tiszta szív nem pusztán erkölcsileg tiszta, hanem szellemileg is romlatlan, és teljes a Jehova iránti odaadása (1Krónikák 28:9; Zsoltárok 86:11). A békeszerző emberek békében élnek keresztény testvéreikkel, és amennyire csak rajtuk áll, embertársaikkal is (Róma 12:17–21). ’Keresik a békét, és törekszenek rá’ (1Péter 3:11).
16—17. a) Miért nevezik a felkenteket „Isten fiainak”, és miként ’látják Istent’? b) Milyen értelemben ’látják Istent’ a ’más juhok’? c) Hogyan és mikor fognak a ’más juhok’ teljes mértékben ’Isten fiaivá’ válni?
16 A tiszta szívű, békeszerző emberek azt az ígéretet kapják, hogy „»Isten fiainak« fogják őket hívni”, és „látni fogják az Istent”. A felkent keresztények szellem által nemzettek, és Jehova még a földönlétükkor örökbe fogadja őket ’fiaiként’ (Róma 8:14–17). Amikor feltámadnak, hogy Krisztussal legyenek az égben, Jehova jelenlétében fognak szolgálni, és csakugyan meglátják Őt (1János 3:1, 2; Jelenések 4:9–11).
17 A békeszerző ’más juhok’ az ’Örökkévaló Atyjukká’ váló jó Pásztor, Krisztus Jézus irányítása alatt szolgálják Jehovát (János 10:14, 16; Ézsaiás 9:6). Azokat, akik Krisztus millenniumi uralma alatt megállják a helyüket a végső próbában, Jehova a földi fiaivá fogadja, és ’az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát’ élvezik majd (Róma 8:21; Jelenések 20:7, 9). Miközben előretekintenek erre, Atyjuknak hívják Jehovát, mivel átadták életüket neki, elismerve őt Életadójuknak (Ézsaiás 64:8). A múltban élt Jóbhoz és Mózeshez hasonlóan hitszemükkel ’látják Istent’ (Jób 42:5; Héberek 11:27). ’Szívük szemével’, és az Istenről szerzett pontos ismeret által érzékelik Jehova csodálatos tulajdonságait, és akaratának cselekvésével igyekeznek utánozni őt (Efézus 1:18; Róma 1:19, 20; 3János 11).
18. Figyelembe véve a Jézus által taglalt első hét boldogságot, kik azok, akik napjainkban igazi boldogságra lelnek?
18 Megfigyelhettük, hogy Jehova szolgálatában igazi boldogságra lelnek azok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, akik keseregnek, akik szelídek, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot, az irgalmasok, a tiszta szívűek és a békeszerzők. Ám az ilyen személyek mindig ellenállással, sőt üldözéssel találják szembe magukat. Elrabolja ez a boldogságukat? A következő cikkben erre a kérdésre kapunk választ.
Ismétlésül
• Milyen boldogságban lesz részük azoknak, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek?
• Hogyan vigasztaltatnak meg azok, akik keseregnek?
• Hogyan bizonyulhatunk szelídeknek?
• Miért legyünk irgalmasok, tiszta szívűek és békeszerzők?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 10. oldalon]
„Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek”
[Képek a 10. oldalon]
„Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot”
[Kép a 10. oldalon]
„Boldogok az irgalmasok”