Keressük Jehovát, a szívek vizsgálóját!
Keressük Jehovát, a szívek vizsgálóját!
„Keressetek engem, és éljetek!” (ÁMÓS 5:4)
1—2. Mire utal a Szentírás, amikor azt írja, hogy Jehova „azt nézi, hogy milyen a szív”?
JEHOVA ISTEN ezt mondta Sámuel prófétának: „Az ember . . . azt nézi, amit a szeme lát, Jehova ellenben azt nézi, hogy milyen a szív” (1Sámuel 16:7). Mit jelent az, hogy Jehova „azt nézi, hogy milyen a szív”?
2 A Szentírásban a szív gyakran azt jelképezi, milyen az ember belülről: milyenek a vágyai, a gondolatai, az érzelmei és érzései. Így amikor a Biblia azt mondja, hogy Isten a szívet nézi, ez azt jelenti, hogy ő a külső mögé néz, és arra figyel, milyenek vagyunk valójában.
Isten megvizsgálja Izraelt
3—4. Milyenek voltak a körülmények Izrael tíztörzs-királyságában az Ámós 6:4–6 szerint?
3 Amint a szívek Vizsgálója Ámós napjaiban letekintett Izrael tíztörzs-királyságára, mit látott? Az Ámós 6:4–6 olyan emberekről beszél, ’akik elefántcsont ágyakon hevernek, és elnyújtóznak pamlagaikon, a nyáj kosait eszik, és a hizlalt borjúk közül a fiatal bikákat; akik hangszereket terveznek maguknak az énekhez; akik borosserlegekből isznak’.
4 Első pillantásra kellemesnek tűnhet ez a látvány. Luxusotthonaik kényelmében a gazdagok a legpompásabb ételeket és italokat fogyasztják, és a legjobb hangszerek szórakoztatják őket. ’Elefántcsont ágyaik’ is vannak. A régészek gyönyörűen faragott elefántcsontokat találtak Szamáriában, Izrael királyságának a fővárosában (1Királyok 10:22). Ezek közül sokat valószínűleg bútorok készítéséhez használtak fel, és talán a falak burkolatában is voltak ilyen díszítések.
5. Miért háborodott fel Isten az izraeliták miatt Ámós napjaiban?
5 Vajon Jehova Isten azt kifogásolta, hogy az izraeliták kényelmesen élnek, ízletes ételeket esznek, finom bort isznak, és szép zenét hallgatnak? Természetesen nem. Végtére is ő az, aki bőségesen megad nekünk mindent az élvezetünkre (1Timóteusz 6:17). Inkább az háborította fel, hogy az emberek helytelen vágyakat tápláltak magukban, gonosz volt a szívállapotuk, tiszteletlenek voltak vele szemben, és nem szerették izraelita társaikat.
6. Milyen volt Izrael szellemi állapota Ámós idejében?
6 Meglepetés várt azokra, akik ’elnyújtóztak pamlagaikon, a nyáj kosait ették, bort ittak, és hangszereket terveztek az énekhez’. Így szól a nekik szegezett kérdés: „Elhessegetitek elmétekből a veszedelem napját?” Nagyon is aggódniuk kellene Izrael helyzete miatt, de ők ’nem betegszenek meg József szerencsétlensége miatt’ (Ámós 6:3–6). Isten látta, mi van a nemzet gazdasági virágzása mögött, és látta, hogy szellemi értelemben József — vagyis Izrael — katasztrofális állapotban van. Ennek ellenére az emberek közönyösen végezték a mindennapi dolgaikat. Ma sokan ehhez hasonlóan viselkednek. Talán elismerik, hogy nehéz időket élünk, de amíg ez személyesen nem érinti őket, nem törődnek mások nyomorúságával, és nem mutatnak érdeklődést a szellemi dolgok iránt.
Izrael — Egy hanyatló nemzet
7. Mi történik, ha az izraeliták nem fogadják meg Isten figyelmeztetéseit?
7 Ámós könyve egy hanyatló nemzet képét tárja elénk, melyen külsőleg nem venni észre semmit. Mivel nem fogadják meg Isten figyelmeztetéseit, és nem igazítják ki a gondolkodásmódjukat, Jehova az ellenségeik kezére adja őket. Akkor eljönnek az asszírok, elragadják pompás elefántcsont ágyaikról, majd fogságba hurcolják őket. Bizony vége a kényelemnek!
8. Hogyan kerültek az izraeliták rettenetes szellemi állapotba?
8 Hogyan kerültek az izraeliták ilyen állapotba? Minden akkor kezdődött, amikor i. e. 997-ben Salamon királyt a fia, Roboám követte a trónon, Izrael tíz törzse pedig elszakadt Júda és Benjámin törzsétől. Izrael tíztörzs-királyságának az első királya Jeroboám, „Nébát fia” volt (1Királyok 11:26). Jeroboám meggyőzte az alattvalóit arról, hogy túl fárasztó mindig Jeruzsálembe utazniuk Jehova imádatára. De igazából nem a nép jólétét viselte szívén, hanem a saját érdekeit akarta védeni (1Királyok 12:26). Jeroboám attól tartott, hogy ha az izraeliták a Jehovát dicsérő évenkénti ünnepekre továbbra is a jeruzsálemi templomhoz utaznak, újra Júda királyságához fognak pártolni. Jeroboám, hogy megakadályozza ezt, felállított két aranyborjút, egyiket Dánban, a másikat pedig Bételben. Így Izrael királyságában a borjúimádat vált államvallássá (2Krónikák 11:13–15).
9—10. a) Milyen vallásos alkalmakat szervezett Jeroboám király? b) Hogyan tekintett Isten II. Jeroboám király napjaiban az Izraelben tartott ünnepekre?
9 Jeroboám megpróbálta az új vallást tiszteletre méltóvá tenni. Olyan alkalmakat szervezett, amelyek némiképp hasonlítottak a Jeruzsálemben tartott ünnepekre. Az 1Királyok 12:32-ben ezt olvassuk: „Jeroboám ünnepet is rendezett a nyolcadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, a Júdában tartott ünnephez hasonlót, hogy felajánlásokat mutasson be az oltáron, amelyet Bételben építtetett.”
10 Jehova sohasem tekintett helyeslően az ilyen hamis vallásos ünnepekre. Ámóson keresztül bizonyára nyilvánvalóvá tette ezt több mint egy évszázaddal később, II. Jeroboám uralmának az idején, aki i. e. 844 táján lett Izrael tíztörzs-királyságának a királya (Ámós 1:1). Az Ámós 5:21–24 szerint Isten ezt mondta: „Gyűlöltem és elvetettem ünnepeiteket, és nem fogok örülni ünnepi gyülekezéseitek illatának. Még ha egészen elégő felajánlásokat mutattok is be, vagy akár ajándékfelajánlásokat, nem lelem bennük örömömet, és nem tekintek hizlalt állatokból való közösségi áldozataitokra. Vidd tőlem énekeid zaját, ne halljam húros hangszereid zengő hangját! Hömpölyögjön a jogosság, mint a vizek, és az igazságosság, mint a folyton zúgó patak.”
Mai hasonlóságok
11—12. Milyen hasonlóságok vannak az ókori Izrael imádata és a kereszténység által gyakorolt imádat között?
11 Jehova biztosan megvizsgálta azok szívét, akik részt vettek Izrael ünnepein, és megvetette ezeket az ünnepeket és felajánlásokat. Ehhez hasonlóan napjainkban is megveti a kereszténység pogány ünnepeit, például a karácsonyt és a húsvétot. Jehova imádói úgy gondolkodnak, hogy az igazságosságnak semmi köze sem lehet a törvénytelenséghez, és a világosságnak sem lehet közössége a sötétséggel (2Korintusz 6:14–16).
12 Más hasonlóságok is vannak a borjúimádó izraeliták imádata és a kereszténység által gyakorolt imádat között. Bár néhány, magát kereszténynek valló személy elfogadja Isten Szavának az igazságát, magának a kereszténységnek az imádata nem az Isten iránt érzett őszinte szeretetre épül. Ha így volna, a kereszténység ragaszkodna ahhoz, hogy Jehovát „szellemmel és igazsággal” imádja, mert Istennek az ilyenfajta imádat tetszik (János 4:24). Ráadásul a kereszténység nem engedi, hogy „hömpölyögjön a jogosság, mint a vizek, és az igazságosság, mint a folyton zúgó patak”. Inkább állandóan felhígítja Isten erkölcsi követelményeit, elnézi a paráznaságot és más súlyos bűnöket, sőt, egészen odáig megy, hogy áldását adja homoszexuálisok egybekelésére is!
„Szeressétek a jót”
13. Miért kell megszívlelnünk az Ámós 5:15-ben olvasható szavakat?
13 Jehova így szól mindazokhoz, akik imádatukkal szeretnék elnyerni a tetszését: „Gyűlöljétek a rosszat, és szeressétek a jót” (Ámós 5:15). A szeretet és a gyűlölet erőteljes érzelmek, melyek a jelképes szívből fakadnak. A szív azonban csalárd, ezért meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, hogy megóvjuk (Példabeszédek 4:23; Jeremiás 17:9). Ha engedjük, hogy a szívünk helytelen kívánságokat dédelgessen, egyszer csak azon kaphatjuk magunkat, hogy szeretjük a rosszat, és gyűlöljük a jót. És ha az ilyen kívánságokat teljesítve bűnt gyakorolunk, nincs az a buzgóság, ami helyeseltté tenne minket Isten előtt. Imádkozzunk hát Istenhez, hogy segítsen ’gyűlölni a rosszat, és szeretni a jót’.
14—15. a) Kik voltak Izraelben olyanok, akik jót cselekedtek, de hogyan bántak némelyikükkel? b) Hogyan bátoríthatjuk azokat napjainkban, akik a teljes idejű szolgálatot végzik?
14 Ám nem minden izraelita tette azt, ami rossz Jehova szemében. Néhányan közülük, mint Hóseás és Ámós, ’szerették a jót’, és hűségesen szolgáltak prófétaként Istennek. Mások nazireusi fogadalmat tettek, és nazireusságuk ideje alatt tartózkodtak a szőlő termésétől, főleg a bortól (4Mózes 6:1–4). Hogyan tekintette a többi izraelita ezeknek a helyesen cselekvőknek az önfeláldozó életét? Az Ámós 2:12-ben lévő megdöbbentő válasz feltárja, milyen nagymértékű volt a nemzet szellemi hanyatlása. Ez a vers kijelenti: „ti borral itattátok a nazireusokat, a prófétáknak pedig megparancsoltátok: »Ne prófétáljatok!«”
15 Látva a nazireusok és a próféták hűséges példáját, az izraelitáknak szégyenkezniük kellett volna, és arra kellett volna indíttatást érezniük, hogy megváltoztassák útjaikat. Ehelyett ők szeretetlenül azon igyekeztek, hogy megakadályozzák ezeket a lojálisakat abban, hogy dicsőítsék Istent. Mi sohase ösztönözzük arra a keresztény hittársaink soraiban lévő úttörőket, misszionáriusokat, utazófelvigyázókat vagy a Bétel-család tagjait, hogy hagyjanak fel a teljes idejű szolgálat végzésével, és térjenek vissza az úgynevezett normális élethez. Bátorítsuk inkább őket, hogy tartsanak ki ebben a jó munkában!
16. Miért voltak jobb helyzetben az izraeliták Mózes napjaiban, mint Ámós idejében?
16 Jóllehet Ámós napjaiban sok izraelita kedvező helyzetben volt anyagilag, de ’Isten szemében nem voltak gazdagok’ (Lukács 12:13–21). Ősatyáik negyven éven át csak mannát ettek a pusztában, nem csaphattak lakomát hizlalt bikákból, és nem nyújtózkodhattak kényelmesen elefántcsont ágyakon. Mózes azonban joggal mondhatta nekik: „Jehova, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában . . . E negyven év alatt Jehova, a te Istened veled volt. Semmiben sem szenvedtél hiányt” (5Mózes 2:7). Az izraelitáknak a pusztában csakugyan mindig megvolt mindenük, amire igazán szükségük volt. És ami a legfontosabb, Isten szeretetét, védelmét és áldását élvezték.
17. Miért vezette Jehova az izraeliták őseit az Ígéret földjére?
17 Jehova emlékeztette Ámós kortársait arra, hogy elődeiket bevitte az Ígéret földjére, és segített kiűzni onnan minden ellenségüket (Ámós 2:9, 10). De miért vezette ki Jehova az izraeliták őseit Egyiptomból a megígért földre? Azért, hogy dologtalan fényűzésben éljenek, és elvessék Teremtőjüket? Szó sincs róla! Inkább azért, hogy szabad, szellemileg tiszta népként imádhassák őt. Ám Izrael tíztörzs-királyságának lakosai nem gyűlölték a rosszat, és nem szerették a jót. Faragott képmásaiknak adtak dicsőséget, nem pedig Jehova Istennek. Milyen gyalázatos!
Jehova számadásra von
18. Miért szabadított fel minket Jehova szellemileg?
18 Isten nem hagyta figyelmen kívül az izraeliták szégyenletes viselkedését. A következő szavakkal tette egyértelművé az álláspontját: ’számadásra vonlak titeket összes vétketekért’ (Ámós 3:2). Ez a kijelentés arra emlékeztet minket, hogyan is szabadultunk ki a modern kori Egyiptom, azaz a jelenlegi gonosz világrendszer rabszolgaságából. Jehova nem azért szabadított fel minket szellemileg, hogy a saját önző céljainkat hajszoljuk, hanem azért, hogy tiszta imádatot gyakorló szabad népként adhassunk neki szívből dicsőséget. Mindegyikünknek számot kell majd adnia arról, hogyan élt ezzel az Istentől kapott szabadsággal (Róma 14:12).
19. Az Ámós 4:4, 5 szerint mit kezdett szeretni az izraeliták többsége?
19 Sajnálatos, hogy a legtöbben semmibe vették Ámós erőteljes üzenetét Izraelben. A próféta leleplezte szellemileg beteg szívállapotukat. Az Ámós 4:4, 5-ben ezt olvashatjuk: „Jöjjetek Bételbe, és kövessetek el törvényszegést. Gyakran kövessetek el törvényszegést Gilgálban . . . , mert így szerettetek ti, ó, Izrael fiai.” Az izraeliták vágyai nem voltak helyesek; nem óvták meg szívüket. Ezért a legtöbbjük kezdte azt szeretni, ami rossz, és azt gyűlölni, ami jó. Azok az önfejű borjúimádók nem változtak meg. Jehova számadásra fogja vonni őket, és ők bűneikben halnak meg!
20. Hogyan cselekedhetünk összhangban az Ámós 5:4-gyel?
20 Abban az időben nem lehetett könnyű hűségesnek maradni Jehovához Izraelben. Nehéz az árral szemben úszni, amint azt a keresztények — fiatalok és idősek egyaránt — jól tudják. Mégis az Isten iránti szeretet és az a vágy, hogy elnyerje a helyeslését, arra indított néhány izraelitát, hogy az igaz imádatot gyakorolja. Hozzájuk Jehova a következő meleg hangú meghívást intézte az Ámós 5:4 szerint: „Keressetek engem, és éljetek!” Isten ma szintén könyörületet mutat azok iránt, akik megbánják bűneiket, és keresik őt azáltal, hogy pontos ismeretet szereznek a Szavából, majd az akaratát cselekszik. Ez nem könnyű, de örök élethez vezet (János 17:3).
Bőség a szellemi éhínség ellenére
21. Milyen éhínség sújtja azokat, akik nem gyakorolják az igaz imádatot?
21 Mi várt azokra, akik nem támogatták az igaz imádatot? Éhínség, mégpedig a legrosszabb fajta: szellemi éhínség! „Jönnek napok — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése —, és éhínséget bocsátok a földre; éhínséget, de nem kenyér után, és szomjúságot, de nem víz után, hanem Jehova szavainak hallgatása után” (Ámós 8:11). A kereszténységnek ilyen szellemi éhínséget kell elszenvednie. De vannak a tagjai között helyes szívállapotú egyének, akik látják Isten népének szellemi bőségét, és ezért Jehova szervezetéhez sereglenek. Jehova szavai találóan fejezik ki azt az ellentétet, amely a kereszténység helyzete és az igaz keresztények helyzete között van: „Íme, szolgáim enni fognak, de ti majd éheztek. Íme, szolgáim inni fognak, de ti majd szomjaztok. Íme, szolgáim örvendezni fognak, de ti szégyent vallotok” (Ézsaiás 65:13).
22. Miért van okunk az örvendezésre?
22 Jehova szolgáiként vajon értékeljük mindazt a szellemi gondoskodást és áldást, melyben részünk van? Amikor tanulmányozzuk a Bibliát és a keresztény kiadványokat, részt veszünk a gyülekezeti összejöveteleken és a kongresszusokon, valóban vágyunk rá, hogy örömmel kiáltsunk jó szívállapotunk miatt! Örvendezünk, amiért világosan megértjük Isten Szavát, beleértve Ámósnak az Isten ihletése alatt leírt próféciáját is.
23. Minek örvendenek azok, akik dicsérik Istent?
23 Mindazoknak, akik szeretik Istent, és dicsőséget akarnak adni neki, Ámós próféciája reményt keltő üzenetet tartalmaz. Függetlenül attól, hogy milyen a jelenlegi anyagi helyzetünk, és milyen próbákat kell átélnünk ebben a zűrzavaros világban, mi, akik Istent szeretjük, az ő áldásának örvendünk, és a legjobb szellemi eledeleket fogyasztjuk (Példabeszédek 10:22; Máté 24:45–47). Minden dicsőség Istent illeti hát, aki érdekeinket szem előtt tartva gazdagon megad nekünk mindent. Határozzuk el, hogy szívből dicsérjük őt örökkön-örökké. Ebben az örömteli kiváltságban lesz részünk, ha keressük Jehovát, a szívek Vizsgálóját.
Hogyan válaszolnál?
• Milyenek voltak a körülmények Izraelben Ámós napjaiban?
• Milyen hasonlóságok vannak az Izrael tíztörzs-királyságában és a napjainkban uralkodó állapotok között?
• A jövendölésnek megfelelően milyen éhínség sújt napjainkban, de kiket nem érint?
[Tanulmányozási kérdések]
[Képek a 21. oldalon]
Sok izraelita luxuskörülmények között élt, de szellemileg nem volt gazdag
[Kép a 23. oldalon]
Bátorítsuk a teljes idejű szolgákat, hogy tartsanak ki jó munkájukban
[Képek a 24–25. oldalon]
Jehova boldog népe között nincs szellemi éhínség