Mennyi ideig élhetnek az emberek?

JUAN PONCE DE LEÓN spanyol felfedező 1513. március 3-án figyelemre méltó expedícióra indult. Abban a reményben szállt hajóra Puerto Ricó-ban, hogy majd a Bimini-szigeteken köt ki. A legenda szerint egy varázserejű forrást keresett: az örök ifjúság forrását. Ám ott ért partot, ahol ma Florida állam (USA) van. A nem létező forrást természetesen soha nem találta meg.

Jelenleg a legtöbb ember nem él hosszabb ideig 70-80 évnél. A Guinness rekordok könyve 2002 szerint az eddigi legidősebb ember életkora 122 év és 164 nap volt, noha a Bibliában olyanokról is olvashatunk, akik ennél jóval tovább éltek (1Mózes 5:3–32). Ugyanakkor John Harris bioetikus kijelentette: „A legújabb kutatások már bepillantást nyújtanak egy olyan világba, amelyben elképzelhető, hogy az öregedés — és a halál — nem lesz többé az élet velejárója.” Számos XXI. századi kutató beszél olyan dolgokról, mint „tényleges halhatatlanság”, „a sejtekben rejlő képesség, hogy egy örökkévalóságon át sokszorozódjanak”, hogy „2099-re korlátlan lesz az emberek élettartama”, és így tovább.

Mark Benecke ezt írta: „Szinte az egész szervezet többször is megújul egy életidő alatt . . . Körülbelül hét év elteltével a szó legszorosabb értelmében új emberré válunk.” Ez azonban nem folytatódik a végtelenségig, mert a sejtek egy előre meghatározott számú osztódás után nem szaporodnak tovább. Ám ha ez nem lenne így, Mark Benecke szerint „az emberi szervezet nagyon sokáig, akár egy örökkévalóságon át regenerálni tudná magát” (The Dream of Eternal Life).

Vagy gondoljunk az emberi agy elképesztő kapacitására, mely sokkal nagyobb annál, mint amennyit kihasználunk viszonylag rövid életünk során. Egy enciklopédia azt írja, hogy az emberi agyban „jóval nagyobb lehetőségek rejlenek, mint amennyit ki lehet  aknázni egy életidő alatt” (Encyclopædia Britannica, 1976-os kiadás, 12. kötet, 998. oldal). David A. Sousa könyve pedig kijelenti, hogy „az agy gyakorlatilag végtelen mennyiségű információ elraktározására képes” (How the Brain Learns, 2. kiadás, 78. oldal, copyright 2001).

Miért nem tudják a kutatók fiziológiai okokra visszavezetni a halált? És miért ilyen hatalmas az emberi agy kapacitása? Lehetséges, hogy úgy lettünk megtervezve, hogy egy örökkévalóságon át képesek legyünk új ismeretek befogadására? Miért fogalmazódik meg bennünk az örök élet gondolata?

A Biblia kijelenti: Isten „még az időtlen időket is az emberek szívébe adta, hogy fel ne foghassák a munkát, melyet az igaz Isten végzett kezdettől fogva mindvégig” (Prédikátor 3:11). Ezek a szavak azt mutatják, hogy Isten ültette belénk az örök élet gondolatát. És ha ez így van, mindig lesz valami új, amit megtudhatunk róla és keze munkájáról. Ha több milliárd évet élnénk, igen, ha örök életünk lenne, mindig képesek lennénk újabb és újabb ismereteket szerezni Isten lenyűgöző teremtésművéről.

Jézus Krisztus szavai is alátámasztják, hogy lehetséges az örök élet. Ezt mondta: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). De te magad szeretnél örökké élni?

[Képek a 3. oldalon]

Juan Ponce de León egy olyan forrást keresett, amelyben az örök ifjúság vize csörgedezik

[Forrásjelzés]

Ponce de León: Harper’s Encyclopædia of United States History