Akik ma keresik a „nagy értékű gyöngyöt”
Akik ma keresik a „nagy értékű gyöngyöt”
„A királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul” (MÁTÉ 24:14)
1—2. a) Hogyan gondolkodtak a zsidók Jézus napjaiban Isten Királyságáról? b) Hogyan adta át Jézus a Királysággal kapcsolatos igazságokat, és mit eredményezett ez?
AMIKOR Jézus a földre jött, a zsidók sokat foglalkoztak Isten Királyságának a témájával (Máté 3:1, 2; 4:23–25; János 1:49). Eleinte azonban a legtöbbjük nem fogta fel teljesen, hogy mekkora hatalma lesz a Királyságnak, és hogyan jut érvényre. Azt sem értették meg, hogy ez egy égi kormányzat lesz (János 3:1–5). Még Jézus követői között is voltak olyanok, akik nem látták át pontosan, hogy mi Isten Királysága, illetve hogy mit kell tenniük, ha szeretnék megkapni azt az áldást, hogy Krisztus társuralkodói legyenek (Máté 20:20–22; Lukács 19:11; Cselekedetek 1:6).
2 Ahogy múlt az idő, Jézus türelmesen sok igazságot megértetett a tanítványaival. Elmondta például a nagy értékű gyöngyről szóló példázatot, melyet az előző cikk boncolgatott. Felhívta rá a figyelmüket, hogy milyen fontos erőfeszítéseket tenniük az égi Királyságra törekedve (Máté 6:33; 13:45, 46; Lukács 13:23, 24). Mindez biztosan mély nyomot hagyott bennük, mivel rövid időn belül már a föld legtávolabbi részéig fáradhatatlanul és bátran hirdették a Királyság jó hírét, amit a Cselekedetek könyve számos bizonyítékkal igazol (Cselekedetek 1:8; Kolosszé 1:23).
3. Mit mondott Jézus a Királyságról a mi időnkre utalva?
3 Mit mondhatunk a mi időnkről? Milliók értesülnek a földi Paradicsom áldásairól, melyek a Királyság uralma alatt valósulnak meg. Jézus ’a világrendszer befejezéséről’ szóló, nagy horderejű próféciájában egyértelműen kijelentette: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:3, 14; Márk 13:10). Azt is elmondta, hogy ezt a nagyszabású tevékenységet óriási akadályok és nehézségek, sőt üldözés ellenére fogják végezni. De ígéretet tett arra, hogy „aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben” (Máté 24:9–13). Olyasfajta önfeláldozásra és odaadásra van tehát szükség, mint amelyet a Jézus példázatában szereplő utazó kereskedő nyilvánított ki. Vannak ma olyan emberek, akik ilyen hitet és buzgóságot tanúsítanak a Királyságra törekedve?
Az igazság megtalálásának öröme
4. Milyen hatással van ma az emberekre a Királysággal kapcsolatos igazság?
4 A Jézus példázatában említett kereskedő rendkívül boldog volt, amikor talált egy általa nagy értékűnek ítélt gyöngyöt. Öröme arra indította, hogy mindent megtegyen, amit csak tud, hogy megszerezze a gyöngyöt (Héberek 12:1). Ma az Istennel és a Királyságával kapcsolatos igazság ugyanígy vonz és tettekre indít embereket. Erről A. H. Macmillan testvér gondolatai juthatnak eszünkbe, aki a Faith on the March (A hit diadalútja) című könyvben arról írt, hogy annak idején kereste Istent, és szerette volna megismerni az emberiségre vonatkozó szándékát. Kijelentette: „Amit én megtaláltam, azt még most is évente több ezren találják meg. Éppen olyanok, mint te vagy én, mivel mindenféle nemzetiséget, rasszot, társadalmi réteget és korosztályt képviselnek. Az igazság nem személyválogató; mindenféle embert vonz.”
5. Milyen szép eredményeket jelez a 2004-es szolgálati évről szóló jelentés?
5 Szavai igaznak bizonyulnak, hiszen évről évre több százezer tiszta szívű embert ösztönöz arra az Isten Királyságáról szóló jó hír, hogy átadja életét Jehovának, és cselekedje az akaratát. Így volt ez a 2004-es szolgálati évben is, mely 2003 szeptemberétől 2004 augusztusáig tartott. Ez alatt a tizenkét hónap alatt 262 416-an jelképezték a nyilvánosság előtt vízben való megkeresztelkedéssel, hogy átadták magukat Jehovának. Erre 235 országban került sor, ahol Jehova Tanúi 6 085 387 házi bibliatanulmányozást vezetnek heti rendszerességgel, hogy segítsenek minden nemzetből és törzsből való, mindenféle nyelvű és hátterű embernek, hogy megismerje Isten Szavának életadó igazságát (Jelenések 7:9).
6. Minek köszönhető az évek során tapasztalt folyamatos növekedés?
6 Mi tette lehetővé mindezt? Semmi kétség afelől, hogy Jehova magához vonzza ezeket a helyes szívállapotú embereket (János 6:65; Cselekedetek 13:48). Ám nem szabad lebecsülni azoknak az önzetlenségét és fáradhatatlan munkáját sem, akik áldozatokat hoztak a Királyságra törekedve. Macmillan testvér 79 éves korában ezt írta: „A Biblia üzenetébe vetett reménységem egy cseppet sem halványult azóta, hogy először hallottam a beteg, haldokló emberiségre vonatkozó ígéretekről. Már akkor elhatároztam, hogy jobban megismerem a Biblia tanításait, hogy segíthessek a magamfajta embereknek, akik szeretnének ismeretet szerezni a mindenható Istenről, Jehováról és az emberiséget érintő, szép szándékairól.”
7. Milyen tapasztalat mutatja jól azoknak az örömét és buzgóságát, akik megtalálják a Biblia igazságát?
7 Ez a buzgóság ma is megfigyelhető Jehova szolgáinál. Nézzük például, hogy mit mond a bécsi Daniela: „Gyermekkorom óta Isten a legjobb barátom. Mindig is kíváncsi voltam a nevére, mert az »Isten« megszólítást nagyon személytelennek éreztem. Tizenhét éves koromig kellett várnom, mire megtudtam, mi a neve. Akkor ugyanis meglátogattak Jehova Tanúi, és mindent elmagyaráztak, amit tudni akartam Istenről. Végre megtaláltam az igazságot, és ez csodálatos élmény volt! Annyira fölbuzdultam, hogy mindenkinek prédikálni kezdtem.” Nem telt bele sok idő, és lelkesedése miatt az osztálytársai kigúnyolták. „Én azonban úgy éltem meg a dolgot, mintha látnám teljesedni a bibliai próféciákat — folytatja Daniela —, mert tudtam, hogy Jézus azt mondta, hogy a követőit gyűlölni és üldözni fogják a neve miatt. Rendkívül boldog voltam, és csak ámultam.” Daniela rövidesen átadta az életét Jehovának, megkeresztelkedett, és azon a célon kezdett dolgozni, hogy misszionárius legyen. Miután férjhez ment, a férjével, Helmuttal együtt a Bécsben élő afrikaiaknak, kínaiaknak, filippínóknak és indiaiaknak prédikált. Ma ez a házaspár misszionáriusként szolgál Délnyugat-Afrikában.
Nem adják fel
8. Egyebek között milyen, áldásokkal járó módon fejezik ki sokan az Isten iránti szeretetüket és a Királyságához való lojalitásukat?
8 Jehova népe ma egyebek között éppen a misszionáriusi szolgálattal fejezi ki az Isten iránti szeretetét és a Királysághoz való lojalitását. A Jézus példázatában szereplő kereskedőhöz hasonlóan azok, akik vállalják ezt a szolgálatot, készek nagy távolságra elmenni a Királyság kedvéért. Ők természetesen nem azért utaznak, hogy megtalálják a Királyság jó hírét, hanem hogy elvigyék azt a föld távoli pontjain élő embereknek, tanítsák őket, és segítsenek nekik Jézus Krisztus tanítványaivá válni (Máté 28:19, 20). Sok országban rendkívüli nehézségeket kell elviselniük. Kitartásukért azonban sok áldást kapnak jutalmul.
9—10. Milyen izgalmas élményeket élnek át a misszionáriusok távoli helyeken, például a Közép-afrikai Köztársaságban?
9 Vegyük például a Közép-afrikai Köztársaságot, ahol tavaly Krisztus halálának emlékünnepén 16 184-en vettek részt, vagyis körülbelül hétszer annyian, mint ahány Királyság-hírnök tevékenykedik az országban. Mivel sok helyen nincs áramszolgáltatás, az emberek általában a szabadban, egy fa árnyékában látják el a mindennapi teendőiket. Ezért semmi különleges sincs abban, hogy a misszionáriusok is így végzik a szolgálatukat: odakint, árnyat adó fák alatt folytatnak bibliatanulmányozásokat. Ez nemcsak azért jó, mert ott világosabb és hűvösebb van. A helyiek nagyon szeretik a Bibliát, és éppolyan megszokott dolog náluk vallásos témákról beszélgetni, mint más kultúrákban a sportról vagy az időjárásról. A járókelők gyakran felfigyelnek a tanulmányozásra, és bekapcsolódnak a beszélgetésbe.
10 Így történt, hogy amikor egy misszionárius éppen bibliatanulmányozást folytatott valakivel a szabadban, egy fiatal férfi, aki az utca túloldalán lakott, odament, és megkérte a misszionáriust, hogy jöjjön át hozzá, és vele is tanulmányozza a Bibliát, mivel őt még nem látogatta meg. A misszionárius természetesen örömmel átment, és a fiatalember azóta gyorsan halad előre. Abban az országban a rendőrök gyakran megállítják a Tanúkat az úton, de nem azért, hogy beidézzék vagy megbírságolják őket, hanem hogy elkérjék tőlük Az Őrtorony és az Ébredjetek! legfrissebb számait, vagy megköszönjenek egy cikket, amely különösen tetszett nekik.
11. A próbáik ellenére milyen érzésekkel gondolnak a szolgálatukra azok, akik már régóta misszionáriusok?
11 Sokan azok közül, akik 40 vagy 50 éve kezdték a misszionáriusi szolgálatot, még mindig hűségesen munkálkodnak a szántóföldön. Milyen ragyogó példát mutatnak mindnyájunknak a hitükkel és a kitartásukkal! Egy házaspár 42 éve misszionáriusként szolgál, és ez idő alatt három országban éltek már. A férj elmondja: „Voltak nehézségeink. Hogy csak egyet említsek, 35 éven át küzdöttünk a maláriával. De soha nem bántuk meg, hogy misszionáriusok lettünk.” A felesége hozzáfűzi: „Mindig annyi mindenért lehettünk hálásak! A szántóföldi szolgálatban sok örömünk van, és könnyű bibliatanulmányozásokat kezdeni. Minden alkalommal, amikor látjuk, hogy a tanulmányozók eljönnek az összejövetelekre, és megismerkednek egymással, úgy érezzük, mintha egy családi találkozón vennénk részt.”
’Mindent veszteségnek tekintenek’
12. Hogyan bizonyíthatjuk be, hogy igazán nagyra becsüljük a Királyságot?
12 Amikor az utazó kereskedő egy nagy értékű gyöngyre bukkant, „elment, nyomban eladta mindenét, és megvette azt” (Máté 13:46). Azokra, akik igazán nagyra becsülik a Királyságot, jellemző, hogy szívesen feladnak értékesnek tartott dolgokat. Pál apostol, aki arra tekinthetett előre, hogy együtt élvezheti Krisztussal a Királyság dicsőségét, ezt mondta: „bizony veszteségnek is tekintek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan értéke miatt. Őmiatta mindent kárba veszni hagytam, és egy halom szemétnek tekintek, hogy megnyerjem Krisztust” (Filippi 3:8).
13. Hogyan fejezte ki a Királyság iránti szeretetét egy férfi a Cseh Köztársaságban?
13 Ma sokan ugyanígy hajlandóak nagy változtatásokat végrehajtani az életükben, hogy elnyerhessék a Királyság áldásait. Például, a Cseh Köztársaságban 2003 októberében véletlenül egy hatvanéves iskolaigazgató kezébe került az Ismeret, amely örök élethez vezet című bibliatanulmányozási segédeszköz. Elolvasta, és rögtön kapcsolatba lépett a környékén élő Jehova Tanúival, hogy bibliatanulmányozást kérjen. Szellemileg jól előrehaladt, és hamarosan elkezdett járni valamennyi összejövetelre. De mi lesz a terveivel? Az volt a szándéka, hogy polgármesteri széket szerez, később pedig indul a választásokon egy parlamenti képviselői helyért. Végül úgy döntött, hogy másfajta pályának, az életért folyó versenynek szenteli az életét: Királyság-hirdető lesz. „Rengeteg bibliai irodalmat tudtam adni a diákjaimnak” — meséli. Egy 2004 júliusában megtartott kongresszuson keresztelkedett meg annak jelképeként, hogy átadta magát Jehovának.
14. a) Mire indít milliókat a Királyság jó híre? b) Milyen kijózanító kérdéseket tehetünk fel magunknak?
14 Világszerte milliók fogadják hasonló módon a Királyság jó hírét. Ezek az emberek kijönnek a gonosz világból, levetik régi egyéniségüket, szakítanak korábbi barátaikkal, és lemondanak világias céljaikról (János 15:19; Efézus 4:22–24; Jakab 4:4; 1János 2:15–17). Miért teszik mindezt? Azért, mert Isten Királyságának az áldásait jobban becsülik mindennél, amit a mostani rendszer fel tud ajánlani. Benned is ilyen érzéseket ébreszt a Királyság jó híre? Arra indít, hogy változtass, amin kell, hogy így összhangba hozd Jehova követelményeivel az életmódodat, az értékrendedet és a céljaidat? Ha megteszed, az gazdag áldásokat fog eredményezni, már most, és a jövőben is.
Az aratás a csúcspontjához közeledik
15. A prófécia szerint mit tesz Isten népe az utolsó napokban?
15 A zsoltáríró ezt jegyezte le: „Néped készséggel ajánlkozik a napon, melyen hadra kelsz.” Azok között, akik ajánlkoznak, ott van ’az ifjaknak serege, mint a harmatcseppek’, és ’a jó hírt vivő asszonyok nagy serege’ (Zsoltárok 68:11; 110:3). Milyen eredménnyel jár ezekben az utolsó napokban Jehova népének — férfiaknak, nőknek, fiataloknak és időseknek — a szorgalma és önfeláldozása?
16. Mondj példát arra, hogy Isten szolgái milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy tanítsanak másokat a Királyságról!
16 Egy indiai úttörő testvérnő, azaz teljes idejű Királyság-hirdető azon tűnődött, hogy miként lehetne segíteni az országában élő több mint kétmillió siket embernek, hogy tanulhassanak a Királyságról (Ézsaiás 35:5). Úgy döntött, hogy beiratkozik egy jelnyelvtanfolyamra Bangaloréba. A tanfolyamon sok sikettel tudta megosztani a Királyság-reménységet, és bibliatanulmányozó csoportok alakultak. Néhány héten belül több mint tízen kezdtek járni a Királyság-teremben megtartott összejövetelekre. Később egy esküvőn az úttörő találkozott egy siket, kalkuttai fiúval, akinek sok kérdése volt, és aki nagyon szeretett volna többet megtudni Jehováról. Csakhogy volt egy kis gond. Vissza kellett térnie Kalkuttába, mely mintegy 1600 kilométerrel arrébb volt, hogy elkezdje a főiskolát, és ott nem voltak olyan Tanúk, akik ismerték a jelnyelvet. A fiú édesapja hosszas rábeszélésre végül beleegyezett, hogy a fiú inkább Bangaloréba járjon iskolába, hogy folytatni tudja a Biblia tanulmányozását. Szépen előrehaladt szellemileg, és körülbelül egy év múlva átadta az életét Jehovának. Azóta ő is számos siket emberrel tanulmányozta a Bibliát, köztük egy gyerekkori barátjával is. Az indiai fiókhivatal most jelnyelvoktatást szervez az úttörőknek, hogy segítséget tudjanak nyújtani a siketeknek.
17. Mondd el, hogy neked mi volt kiemelkedően buzdító a 2004-es szolgálati évről szóló jelentésben, mely a 19—22. oldalon található!
17 Ennek a folyóiratnak a 19—22. oldalán található a világméretű jelentés, mely Jehova Tanúi 2004-es szolgálati évben végzett szántóföldi tevékenységéről szól. Szánj rá egy kis időt, hogy átböngészd, és a saját szemeddel fogod látni annak bizonyítékát, hogy Jehova népe a földön mindenütt lelkesen összpontosít a ’nagy értékű gyöngy’ keresésére.
„Továbbra is keressétek először a királyságot”
18. Miről nem beszélt Jézus az utazó kereskedővel kapcsolatos példázatában, és miért nem?
18 Ismét visszatérve Jézusnak az utazó kereskedőről szóló példázatára, feltűnhet, hogy Jézus semmit sem mondott arról, hogy miből él a kereskedő, miután mindenét eladta. Gyakorlatias gondolkodásra vall, ha valaki megkérdezi: „Honnan lesz élelme, ruhája és szállása, ha nincsenek tartalékai? Mire lesz akkor jó neki az értékes gyöngy?” Fizikai nézőpontból ezek ésszerű kérdések. De Jézus a következőkre ösztönözte tanítványait: „Így tehát továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként” (Máté 6:31–33). A példázat lényege az, hogy teljes szívű odaadást kell tanúsítani Isten iránt és őszinte buzgalmat a Királyság iránt. Mit tanulhatunk ebből?
19. Milyen fontos tanulságot vonhatunk le Jézusnak a nagy értékű gyöngyről szóló példázatából?
19 Akár nemrégiben ismertük meg a csodálatos jó hírt, akár már évtizedek óta törekszünk a Királyságra, és beszélünk másoknak az áldásairól, fontos, hogy az érdeklődésünk és figyelmünk középpontjában továbbra is a Királyság álljon. Nehéz időket élünk, de alapos okunk van hinni abban, hogy amire törekszünk, az valóságos és felülmúlhatatlan, éppen úgy, mint a kereskedő által talált gyöngy. A világesemények és a beteljesedett bibliai próféciák meggyőző bizonyítékul szolgálnak arra, hogy ’a világrendszer befejezésekor’ élünk (Máté 24:3). Az utazó kereskedőhöz hasonlóan tanúsítsunk őszinte buzgalmat Isten Királysága iránt, és örüljünk annak a kiváltságnak, hogy hirdethetjük a jó hírt! (Zsoltárok 9:1, 2).
Emlékszel?
• Minek köszönhető az igaz imádók számának növekedése az évek során?
• Milyen szemléletmódot lehet megfigyelni a misszionáriusoknál?
• Milyen változtatásokat hajtanak végre egyesek a Királyság jó híréért?
• Milyen értékes tanulságot vonhatunk le Jézusnak a nagy értékű gyöngyről szóló példázatából?
[Tanulmányozási kérdések]
[Táblázat a 19—22. oldalon]
JEHOVA TANÚINAK A 2004-ES SZOLGÁLATI ÉVRŐL SZÓLÓ JELENTÉSE AZ EGÉSZ VILÁGON
(Lásd a kiadványban)
[Kép a 14. oldalon]
„Az igazság . . . mindenféle embert vonz” (A. H. Macmillan)
[Kép a 15. oldalon]
Daniela és Helmut az idegen nyelvű szántóföldön prédikált Bécsben
[Képek a 16–17. oldalon]
Az utazó kereskedőhöz hasonlóan a misszionáriusok is gazdagon megáldatnak
[Kép a 17. oldalon]
„Néped készséggel ajánlkozik”