Felmásztunk Saba „aljára”

A HOLLAND uralom alatt álló Saba szigete egykor azoknak a kalózoknak a menedéke volt, akik zsákmány után kutatva szelték a Karib-tenger vizeit. Ma ez a Puerto Ricótól 240 kilométerre keletre lévő pici sziget mintegy 1600 embernek ad otthont, akik közül 5-en Jehova Tanúi. Ám Istennek ezek az elszánt szolgái nem zsákmányt keresnek, hanem valami sokkal, de sokkal értékesebbet. Szorgalmasan kutatnak olyan emberek után, ’akik helyesen viszonyulnak az örök élethez’ (Cselekedetek 13:48).

Isten Királyságának a jó híre először 1952. június 22-én jutott el a szigetre, amikor a 18 méteres Sibia nevű kétárbocos — Jehova Tanúi hajója — horgonyt vetett Saba partján (Máté 24:14). Gust Maki és Stanley Carter — mindketten misszionáriusok — felmásztak a Létrán, azaz egy több mint 500 kőlépcsőből álló kanyargó ösvényen megtették az utat Saba „aljára”, azaz a The Bottom * (jelentése: ’lenti rész’) nevű faluba, Saba központjába. Évszázadokig csak ezen az egyetlen keskeny ösvényen lehetett megközelíteni a sziget lakosait.

A Sabán folyó keresztény tanúskodómunkáról először Jehova Tanúi 1966-os évkönyve közölt hivatalos beszámolót. Ebből kiderült, hogy csupán egyetlen tevékeny Tanú van a szigeten. Később egy kanadai család éveken át prédikálta a jó hírt ezen a területen. Nemrég Russel és Kathy, egy nyugdíjas házaspár az Egyesült Államokból Sabára látogatott, és részt vett az ottani prédikálómunkában. Figyeljük meg a történetüket!

 Látogatás Sabán

A feleségemmel Ronald vendégeiként érkezünk repülővel. Az 1990-es években szinte végig Ronald volt az egyetlen Tanú, aki a szigeten élt. Vendéglátónk már vár minket a repülőtéren. Örül annak a kis doboz zöldségnek, amelyet ajándékba hoztunk neki, hiszen a szigeten nem folyik kereskedelmi célú gazdálkodás. Egy kis teherautóba szállunk be, majd lassan, cikcakkban haladva felérünk a Mount Scenery-re, azaz a ’Látvány-hegyre’, ennek a kialudt vulkánnak a csúcsára.

A Hell’s Gate, vagyis a ’Pokol kapuja’ nevű falunál megállunk, míg Ronald ellenőrzi a nyilvános hirdetőtáblán, hogy a vasárnapi nyilvános előadásra szóló meghívó ott van-e még. Örömmel állapítjuk meg, hogy igen. Visszaugrik a teherautóba, és folytatjuk utunkat a sziget legnagyobb falucskájába, Windwardside-ba, mely szónak a jelentése: ’szél felőli oldal’. Ahogyan a neve is sejteti, ez a festői szépségű falucska a sziget szél felőli oldalán helyezkedik el, a tengerszint felett mintegy 400 méterrel. Amint beállunk Ron házához, színes kiírást pillantunk meg a ház tornácán, mely jelzi, hogy az épület egyben Jehova Tanúi Királyság-terme is.

Ebéd közben felteszem a kérdést, amiért el akartunk jönni ide:

— Hogyan lettél Királyság-hirdető Sabán?

— Amikor Jehova Tanúi Puerto Ricó-i fiókhivatalának építkezése a végéhez ért 1993-ban — válaszolja Ron —, a feleségemet és engem érdekelt a külföldi megbízatás folytatásának gondolata. Korábban egy úttörőházaspárral látogattunk Sabára, és megtudtuk, hogy 1400-an laknak itt, de nincs egyetlen Tanú sem. Ezért aztán beszéltünk a Puerto Ricó-i fiókbizottsággal, hogy ide költöznénk.

Egyik esemény a másikat követte, míg végül megkaptuk az engedélyt a költözésre. Sajnos a feleségem két évvel később súlyosan megbetegedett, így visszatértünk Kaliforniába. Halála után visszajöttem Sabára. Tudjátok, nem szeretek valamit elkezdeni úgy, hogy nem fejezem be.

Házról házra tanúskodás Sabán

Ron százéves házának nappalija kettős célt szolgál, ugyanis ez a Királyság-terem is. * Miközben élvezettel fogyasztjuk reggelinket, és készülünk a szolgálatba, egy arra járó felhőből esőcseppek hullanak, benedvesítve a szabadtéri konyhát. Reggeli után szórványosan vonuló felhők alatt indulunk el a délelőtti házról házra tanúskodásra Saba „aljára”, vagyis a The Bottom nevű faluba. Ron minden egyes otthonnál név szerint üdvözli a házigazdát. Beszélgetéseink egy nemrégiben történt, helyi esemény hírére irányulnak. A legtöbben ismerik Ront, és tudják, milyen szolgálatot végez, és sokan szívesen fogadnak el bibliai kiadványt.

Nagy feladat feljegyzést készíteni azokról, akiket érdekel a Királyság-üzenet, ha nem ismered a falubelieket. Hogy miért? Azért, mert „a törvény megkívánja, hogy minden otthont ugyanolyan színűre fessenek” — tudatja velünk Ron. Jé, tényleg! Ahogy körülnézek, most látom csak, hogy Sabán minden ház fehér, és vörös a teteje.

Miután befejezzük a bibliai beszélgetést, meghívjuk a házigazdát, hogy vegyen részt a vasárnap tartandó bibliai előadáson a Királyság-teremben. Ha Ron ott van a szigeten, minden héten ő tartja a nyilvános előadást. Jelenleg 17 bibliatanulmányozást vezet a szigeten. Krisztus halálának emlékünnepén 2004-ben húszan voltak jelen. És bár úgy tűnik, hogy ez a szám igen kevés, ám Saba egész lakosságának az 1 százalékát teszi ki!

Jehova Tanúi erejüket nem kímélve annyi embert igyekeznek elérni Isten megmentésről szóló üzenetével, amennyit csak lehet. Legyen szó akár egy picike szigetről, mint amilyen Saba, vagy egy egész kontinensről, Jehova Tanúi hűségesen teljesítik azt a megbízatásukat, hogy ’tegyenek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket’ (Máté 28:19).

Sajnos látogatásunk a végéhez ért. Amint felülünk a repülőre, búcsút intünk. Mindig emlékezni fogunk a Sabán tett látogatásunkra, és arra, amikor felmásztunk Saba „aljára”!

[Lábjegyzetek]

[Térképek a 10. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

PUERTO RICO

[Kép forrásának jelzése a 10. oldalon]

Háttér: www.sabatourism.com