Milyen hatással van rád Jézus Krisztus?

AZ ELŐZŐ cikk fényében ugye semmi kétségünk afelől, hogy Jézus tanításai meghódították a világot? A fontos kérdés inkább ez: „Rám személy szerint milyen hatással vannak Jézus tanításai?”

Jézus tanításai a legkülönbözőbb témákra tértek ki. A bennük rejlő értékes gondolatok az életed minden részére hatással lehetnek. Nézzük most meg közelebbről, hogy mit tanított Jézus a fontosabb dolgok előtérbe helyezéséről, az Istennel való barátság kialakításáról, a másokkal való jó kapcsolatok ápolásáról, a gondok megoldásáról és az erőszaktól való tartózkodásról.

Állítsunk fel fontossági sorrendet

Napjaink rohanó világa annyi időnket és energiánkat felemészti, hogy a szellemi dolgok gyakran háttérbe kerülnek. Figyeld meg egy húszas éveiben járó fiatalember esetét, akit nevezzünk Gábornak. Gábor szeret szellemi dolgokról beszélgetni, és értékeli,  amit ezekből a beszélgetésekből tanul, mégis gondban van: „Egyszerűen nincs időm rendszeresen foglalkozni vele. Hat napot dolgozom hetente. Vasárnap vagyok csak szabad, és mire minden dolgomat elvégzem, túl fáradt vagyok.” Ha te is ebben a helyzetben vagy, hasznot meríthetsz Jézusnak a hegyi beszédben feljegyzett tanításaiból.

Ezt mondta Jézus a tömegnek, mely összegyűlt, hogy meghallgassa őt: „ne aggódjatok tovább a lelketek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy mit fogtok inni, vagy a testetek miatt, hogy mit fogtok viselni. Hát nem jelent többet a lélek, mint az eledel, és a test, mint az öltözék? Figyeljétek meg gondosan az ég madarait, mert nem vetnek, nem is aratnak, nem is gyűjtenek tárházakba, égi Atyátok mégis táplálja őket. Hát nem értek ti többet náluk? . . . Soha ne aggódjatok hát, és ne mondjátok: »Mit fogunk enni?«, vagy: »Mit fogunk inni?«, vagy: »Mit fogunk felvenni?« Mert mindezekért a nemzetek törik magukat. Hisz tudja a ti égi Atyátok, hogy szükségetek van mindezekre. Így tehát továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként” (Máté 6:25–33). Mit tanulunk ebből?

Jézus nem arra célzott, hogy hanyagoljuk el a saját vagy a családunk fizikai szükségleteit. „Ha valaki nem gondoskodik az övéiről, és kiváltképp a háznépének tagjairól — jelenti ki a Biblia —, a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél” (1Timóteusz 5:8). De Jézus megígérte, hogy ha a lényeges dolgokat helyezzük előtérbe, vagyis a szellemi törekvések a legfontosabbak az életünkben, akkor Isten a többi szükségletünkről gondoskodni fog. Ebből tehát azt tanuljuk, hogy állítsunk fel fontossági sorrendet. Ha követjük ezt a tanácsot, boldogabbak leszünk, mert „boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3).

Alakítsunk ki barátságot Istennel

Azok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, fontosnak tartják, hogy jó kapcsolatot ápoljanak Istennel. Hogyan alakíthatunk ki jó kapcsolatot valakivel? Vajon nem úgy, hogy próbáljuk jobban megismerni őt? Időt kell szakítanunk rá, hogy megismerkedjünk a nézeteivel, a magatartásával, a képességeivel, az eredményeivel, azzal, hogy mit szeret, és mit nem szeret. Ugyanez szükséges ahhoz is, hogy barátságba kerüljünk Istennel. Pontos ismeretet kell szereznünk róla. Amikor Jézus a tanítványaiért imádkozott, ezt mondta Istennek: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). Igen, az Istennel való bensőséges kapcsolathoz elengedhetetlen, hogy megismerjük őt. Ennek az ismeretnek az egyedüli forrása Isten ihletett Szava, a Biblia (2Timóteusz 3:16). Időt kell szánnunk rá, hogy tanulmányozzuk a Szentírást.

Ám az ismeret önmagában nem elég. Jézus ugyanebben az imájában ezt mondta a tanítványairól: „megtartották a szavadat” (János 17:6). Nemcsak arra van szükség, hogy ismeretet szerezzünk Istenről; összhangban is kell cselekednünk ezzel az ismerettel. Hogyan másként tudnánk Isten barátai lenni? Vajon számíthatunk bárkivel is szoros barátságra, ha szántszándékkal úgy viselkedünk, hogy azzal szembehelyezkedünk a másik elgondolásaival és elveivel? Így tehát az a helyes, ha minden léptünket Isten véleménye és alapelvei szerint irányítjuk. Figyeld  meg, hogyan alkalmazhatjuk két alapelvét az embertársainkkal való kapcsolatainkban.

Ápoljunk jó kapcsolatot másokkal

Egy alkalommal Jézus elmondott egy rövid történetet, hogy egy értékes igazságot tanítson meg az emberi kapcsolatokról. Egy királyról beszélt, aki számadásra kötelezte a szolgáit. Az egyik szolgának hatalmas tartozása volt, de nem volt miből visszafizetnie. Az ura megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét és a gyermekeit is, hogy ki lehessen egyenlíteni a tartozást. Az adós leborult, és így könyörgött: „Légy türelmes hozzám, és mindent visszafizetek neked.” Az ura megszánta őt, és elengedte az adósságát. Ám amikor a rabszolga kiment a király elől, és összetalálkozott egy rabszolgatársával, aki egy szerény összeggel tartozott neki, követelte, hogy fizesse vissza, amivel tartozik. Bár a másik rabszolga irgalomért könyörgött, ez börtönbe vettette őt, míg az vissza nem fizeti az összes tartozását. Amikor a király ezt meghallotta, haragra gerjedt. „Neked nem kellett volna irgalmaznod rabszolgatársadnak, ahogy én is irgalmaztam neked?” — vonta kérdőre a rabszolgát. Majd börtönbe vettette a könyörtelen embert, amíg az mindent vissza nem fizet. Jézus a következő tanulságot vonta le hallgatóinak a történetből: „Hasonlóképpen fog bánni az én égi Atyám is veletek, ha ki-ki közületek meg nem bocsát szívéből a testvérének” (Máté 18:23–35).

Tökéletlen emberek lévén sok hiányosságunk van. Soha nem leszünk képesek visszafizetni Istennek azt a hatalmas adósságot, amivel tartozunk neki amiatt, hogy vétkezünk ellene. Csak annyit tehetünk, hogy a bocsánatáért könyörgünk. Jehova Isten pedig kész megbocsátani minden vétkünket, feltéve ha mi is megbocsátunk a testvéreinknek az ellenünk elkövetett bűneikért. Milyen felejthetetlen lecke! Jézus erre tanította imádkozni a követőit: „bocsásd meg bűneinket, miként mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek” (Máté 6:12).

A bajok gyökerét keressük

Jézus nagyon jól ismerte az emberi természetet. Arra ösztönzött, hogy ha szeretnénk megoldást találni valamire, keressük meg a gond gyökerét. Figyeld meg a következő két példát.

„Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Ne gyilkolj; aki pedig gyilkosságot követ el, számot kell hogy adjon a törvényszéknek.« Én azonban azt mondom nektek — jelentette ki Jézus —, hogy mindaz, aki haragtartó testvérével szemben, számot kell hogy adjon a törvényszéknek” (Máté 5:21, 22). Jézus itt felfedi, hogy a gyilkosságok gyökere mélyebben keresendő, mint magában az erőszakos tettben. A gyilkos szívében kifejlődött magatartásban rejlik. Ha az emberek nem ápolnának neheztelést vagy haragot a szívükben, nem lennének előre kitervelt erőszakos bűncselekmények. Mennyi vérontást el lehetne kerülni ennek a tanításnak az alkalmazásával!

Figyeld meg, hogyan tárja fel Jézus egy másik baj gyökerét, mely nagyon sok szívfájdalmat okoz. Ezt mondta a tömegnek: „Hallottátok, hogy megmondatott: »Ne kövess el házasságtörést.« Én pedig azt mondom nektek, mindaz, aki kitartóan néz asszonyra, hogy szenvedélyre gyúljon iránta, már házasságtörést követett el vele szívében. Ha pedig a jobb szemed botlásba visz téged, vájd ki, és dobd el magadtól” (Máté 5:27–29). Jézus azt tanította, hogy a gond nem az erkölcstelen viselkedésben gyökerezik, hanem mélyebben: a viselkedést kiváltó erkölcstelen vágyakban. Ha valaki nem engedi meg magának a helytelen vágyakon való ábrándozást, hanem ’kivájja’, kiszakítja azokat az elméjéből, akkor elejét veszi az erkölcstelen viselkedésnek.

„Tedd vissza kardodat a helyére”

Jézus elárulásának és letartóztatásának éjszakáján az egyik tanítványa kardot rántott, hogy a védelmére keljen. Jézus ezt parancsolta neki: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok, akik kardot fognak, kard által vesznek el” (Máté 26:52). A következő reggelen Jézus ezt  mondta Poncius Pilátusnak: „Az én királyságom nem része e világnak. Ha a királyságom része volna e világnak, szolgáim harcoltak volna, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. Így azonban a királyságom nem innen való” (János 18:36). Van ennek a tanításnak gyakorlati haszna?

Hogyan viszonyultak a korai keresztények ahhoz, amit Jézus az erőszakos tettek kerüléséről tanított? Egy könyv, mely ezzel a témával foglalkozik, kijelenti: „Mivel [Jézus tanításai] az erőszaknak és mások bántalmazásának minden válfaját törvénytelenítették, így egyértelmű [volt], hogy a háborúban való részvétel is törvénytelen . . . A korai keresztények Jézusnak minden szavát elfogadták, és szó szerint értelmezték mindazt, amit a gyengédségről és a szembeszegülő magatartás kerüléséről tanított nekik. A vallásukat szorosan összekapcsolták a békével; a háborút határozottan elítélték, mert vérontással jár” (The Early Christian Attitude to War). Mennyire másként alakult volna a történelem, ha mindenki, aki kereszténynek vallja magát, megfogadta volna ezt a tanítást!

Jézus összes tanításából hasznot meríthetsz

Jézusnak azok a tanításai, melyekkel most megismerkedtünk, gyönyörűek, egyszerűek és hatásosak. Az emberiség hasznot meríthet abból, ha ismeri a tanításait, és a gyakorlatba is átülteti őket. *

A környékeden élő Jehova Tanúi örömmel segítenek majd felfedezned, hogy miként fordíthatod javadra a legbölcsebb tanításokat, melyeket ember valaha tanított. Szívesen fogják venni, ha kapcsolatba lépsz velük, vagy írsz ennek a folyóiratnak a 2. oldalán lévő címre.

[Lábjegyzet]

[Kép az 5. oldalon]

„Égi Atyátok . . . táplálja őket”

[Kép a 7. oldalon]

Jézus tanításai jó hatással lehetnek az életedre