Olvasók kérdései

Abból, hogy Dávid és az emberei megették a bemutatott kenyereket, vajon arra következtethetünk, hogy nehéz körülmények között büntetlenül megszeghető Isten törvénye? (1Sámuel 21:1–6).

A 3Mózes 24:5–9 szerint a bemutatott kenyerek, melyekből minden sabbaton frisset raktak ki, a papoknak voltak fenntartva. Az az alapelv érvényesült ebben, hogy mivel a kenyerek szentek voltak, azok a férfiak ehették meg őket, akik Isten szolgálatában tevékenykedtek, tehát a papok. Mindenképpen helytelen lett volna odaadni őket egy egyszerű munkásnak, vagy csupán élvezetből megenni őket. Ahimélek pap azonban nem vétkezett azzal, hogy odaadta Dávidnak és az embereinek a jelenlét kenyerét.

Úgy tűnt neki, hogy Dávid egy különleges megbízást teljesített, melyet Saul királytól kapott. Ő és az emberei éhesek voltak. Ahimélek meggyőződött róla, hogy szertartásilag tiszták. Noha szigorúan véve tilos lett volna megenniük a bemutatott kenyereket, mégis összhangban jártak el a jelenlét kenyerének alapvetően megjelölt szerepével. Ez a megfontolás tette lehetővé, hogy Ahimélek kivételt tegyen a szabály alól. Jézus Krisztus ezzel az esettel szemléltette, hogy nem helyes túlzottan mereven alkalmazni a sabbat törvényét, ahogyan a farizeusok értelmezése szerint kellett volna (Máté 12:1–8).

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nehéz körülmények között meg lehet szegni Isten törvényét. Amikor például az izraelita harcosok a filiszteusokkal küzdöttek, válságos helyzet alakult ki. Saul király korábban kijelentette: „Átkozott az az ember, aki kenyeret eszik az est leszállta előtt, míg bosszút nem állok ellenségeimen!” A Biblia beszámol róla, hogy „azon a napon . . . verték a filiszteusokat”. A katonák kimerültek az ütközetben, meg is éheztek, és állatokat vágtak le „a puszta földön. És vérrel együtt ette a húst a nép” (1Sámuel 14:24, 31–33). Vétkeztek Jehova ellen, mivel megszegték a vérrel kapcsolatos törvényét. Nem arra a célra használták fel a vért, amelyet Isten meghatározott, mármint hogy „engesztelést szerezzen” a bűnökért (3Mózes 17:10–12; 1Mózes 9:3, 4). Jehova irgalmában elfogadta a vétkesekért felajánlott különleges áldozatokat (1Sámuel 14:34, 35).

Igen, Jehova elvárja tőlünk, hogy minden körülmények között tartsuk meg a törvényeit. Ahogy János apostol fogalmaz, „Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait” (1János 5:3).

[Kép a 30. oldalon]

Minden sabbaton új bemutatott kenyereket tettek ki a hajlékban