Tudomány és vallás — Az ellentét kezdete
Tudomány és vallás — Az ellentét kezdete
A HETVENÉVES csillagász a halálos ágyán feküdt, és már alig tudott olvasni. Kezében voltak könyvének próbanyomatai, melyek kiadásra vártak. Akár tudta, akár nem, műve gyökeresen megváltoztatta az ember nézetét a világegyetemről, és olyan ádáz vitát keltett a kereszténységen belül, melynek hatása még ma is érezhető.
A haldokló férfi a lengyel, katolikus vallású Nikolausz Kopernikusz volt, és mindez 1543-ban történt. Kopernikusz műve — melynek címe De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) — a napot és nem a földet helyezte a naprendszer középpontjába. Kopernikusz egy csapásra a lenyűgözően egyszerű napközéppontú világképet léptette a rendkívül bonyolult földközéppontú helyébe.
Először nem is látszott, hogy milyen összeütközést fog ez okozni. Ez azért volt, mert Kopernikusz körültekintően osztotta meg másokkal az elképzeléseit. Továbbá a katolikus egyház, amely a földközéppontú világképet fogadta el, úgy tűnik, abban az időben toleránsabb volt a tudományos feltételezésekkel szemben. Még maga a pápa is arra ösztönözte Kopernikuszt, hogy adja ki művét. Amikor Kopernikusz végül megtette ezt, egy megrémült szerkesztő saját előszót írt, melyben kijelentette, hogy a napközéppontú, azaz heliocentrikus elképzelés matematikai elmélet, és nincs feltétlenül alapja csillagászati szempontból.
Az ellentét kiélesedik
Ezek után lépett színre Galileo Galilei (1564—1642) olasz csillagász, matematikus és fizikus, aki szintén katolikus volt. Az újonnan felfedezett lencsék felhasználásával saját kezűleg készített távcsöveket, és az égbolt addig soha nem látott részleteit figyelte meg. Amit látott, az meggyőzte arról, hogy Kopernikusz nem tévedett. Galilei foltokat is észrevett a napon — melyeket ma napfoltoknak hívnak —, és ezzel kétségbe vont egy másik dédelgetett filozófiai és vallásos tantételt, vagyis azt, hogy a nap nem változik, és nincs kitéve hanyatlásnak.
Kopernikusszal ellentétben Galilei bátran és lelkesen hirdette a nézeteit. Ráadásul sokkal ellenségesebb időszakban, mivel a katolikus egyház addigra nyíltan szembehelyezkedett a kopernikuszi elmélettel. Ezért, amikor Galilei nemcsak azt állította, hogy a heliocentrikus elmélet igaz, hanem azt is, hogy összhangban van a Szentírással, az egyház eretnekséget szimatolt. *
Galilei Rómába ment, hogy megvédje magát, de nem járt sikerrel. Az egyház 1616-ban arra utasította, hogy ne hirdesse tovább Kopernikusz elméletét. Galileit egy időre elhallgattatták. Majd 1632-ben Galilei kiadott egy másik művet, mely alátámasztotta Kopernikusz állításait. A rá következő évben az inkvizíció életfogytiglani börtönre ítélte. Idős korára való tekintettel azonban hamar házi őrizetre változtatták az ítéletet.
Sokak szerint Galileinek az egyházzal való összeütközése a tudomány fényes diadala a vallás és tágabb értelemben a Biblia felett. Ám amint látni fogjuk a következő cikkben, ez a leegyszerűsített következtetés sok tényt figyelmen kívül hagy.
[Lábjegyzet]
^ 7. bek. Galilei szükségtelenül szerzett magának befolyásos ellenségeket gyors visszavágásaival és csípős megjegyzéseivel. Ezenkívül mivel úgy érvelt, hogy a heliocentrikus elmélet összhangban van a Szentírással, úgy állította be magát, mint aki beleszólhat a vallási ügyekbe, ezzel viszont még inkább felingerelte az egyházat.
[Kép a 3. oldalon]
Kopernikusz
[Forrásjelzés]
Taken from Giordano Bruno and Galilei (German edition)
[Kép a 3. oldalon]
Galilei védi magát a római inkvizíció előtt
[Forrásjelzés]]
From the book The Historian’s History of the World, Vol. IX, 1904
[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]
Háttér: Chart depicting Copernicus’ concept of the solar system