Egy hasznos segítség a fordításban

A BIBLIA Szerzőjének, Jehova Istennek az a vágya, hogy a Királyság jó hírét „minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek” hirdessék (Jelenések 14:6). Az az akarata, hogy írott Szavához minden ember könnyen hozzáférhessen. Hogy ez megvalósulhasson, a Bibliát több nyelvre fordították le, mint bármely más könyvet a földön. Fordítók ezrei idejüket és erejüket nem kímélve igyekezték visszaadni Isten gondolatait egy másik nyelven.

De ez a könyv nem csak egy fordításra szánt anyag. Sokszor maga a Biblia szolgál segédeszközként más szövegek lefordításához. Számos fordító összehasonlítja a bibliai kifejezések különböző nyelvekre lefordított megfelelőit, így keresve meg bizonyos szavaknak a legjobb fordítását. A Bibliát mint fordítási segédeszközt újabban a számítógépes fordításban is hasznosítják.

A számítógépnek nem egyszerű feladat a fordítás. Sőt, néhány szakértő szerint a fordítás meg is haladja a számítógép képességeit. Miért? Egy nyelv nem csupán szavak halmazából áll. Minden egyes nyelvnek megvannak a maga szóösszetételei, szabályai, kivételei ezek alól a szabályok alól, idiómái, valamint burkolt kifejezései. Azon törekvéseket, hogy a számítógépet minderre megtanítsák, nem sok siker koronázta. A számítógéppel készült fordítások nagy részét alig lehetett megérteni.

Most azonban a számítógépes szakértők új lehetőségeket fedeznek fel. „A módszerünk az, hogy statisztikai modellek segítségével keressük meg a legvalószínűbb fordítást” — számol be Franz Josef Och, a számítógépes fordítás egyik szaktekintélye. Tegyük fel, hogy hindiről szeretnél angolra fordítani. Először is keress egy bizonyos szöveget, amely mind a két nyelven létezik, majd tápláld be ezt a számítógépbe. A gép összehasonlítja a két szöveget. Majd amikor ugyanazt a hindi szót többször is megtalálja, és minden alkalommal látja, hogy azt a „house” (ház) angol kifejezéssel adták vissza, a gép levonja a következtetést, hogy a hindi szó angol megfelelője bizonyára a „house”. Az is valószínű, hogy a közelében lévő szavak jelzők, mint például a „big” (nagy), „small” (kicsi), „old” (régi) vagy „new” (új). Így a számítógép  készít egy listát az egymásnak megfelelő szavakról és szókapcsolatokról. Ez után a „képzés” után, mely csupán néhány napot vagy hetet vesz igénybe, a gép képes egy új szövegnél alkalmazni, amit „megtanult”. Bár az elkészült fordítás talán nyelvtani vagy stilisztikai szempontból jócskán hagy kívánnivalót maga után, a mondanivaló és a fontosabb részletek rendszerint elég érthetőek.

A fordítás minősége túlnyomórészt attól függ, hogy milyen mennyiségű és minőségű szöveget tápláltunk be eredetileg a számítógépbe. És itt jön a képbe a Biblia. Ezt a könyvet gondos odafigyelés mellett számtalan nyelvre lefordították, könnyen hozzáférhető, és a szövege is elég terjedelmes. Így a kutatóknak egyből a Bibliára esett a választásuk, amikor a számítógépet egy új nyelvre akarták kiképezni.