Olvasók kérdései

Miért írta Pál a keresztény feleségről azt, hogy „biztonságban marad a gyermekszülés által”? (1Timóteusz 2:15).

Mit árul el a vers szövegkörnyezete arról, hogy mire gondolt Pál? Ihletés alatt éppen azzal kapcsolatban adott tanácsot, hogy mi a keresztény asszonyok szerepe a gyülekezetben. Ezt írta: „Az asszonyoktól . . . azt kívánom, hogy jól rendezett ruhában, szerénységgel és józan gondolkodással ékesítsék magukat, nem különféle hajfonatokkal, meg arannyal vagy gyöngyökkel vagy nagyon drága ruhaneművel, hanem úgy, ahogy a magukat istentisztelőnek valló asszonyokhoz illik, nevezetesen jó cselekedetekkel” (1Timóteusz 2:9, 10). Pál szerénységre intette a testvérnőit, arra, hogy kiegyensúlyozottan csinosítsák magukat, és jó cselekedetekkel legyenek ’felékesítve’.

Pál ezután kifejtette, hogyan működik a főség elrendezése a gyülekezetben: „Nem engedem meg az asszonynak, hogy tanítson, vagy hogy hatalmat gyakoroljon a férfi fölött, hanem legyen csendben” (1Timóteusz 2:12; 1Korintusz 11:3). Arra hivatkozott, hogy Ádámot nem vezette félre Sátán, de Évát „alaposan félrevezették, és törvényszegésbe esett”. Hogyan kerülheti el egy keresztény asszony, hogy ugyanabba a hibába essen, mint Éva? Pál felelete így hangzik: „Mindamellett biztonságban marad a gyermekszülés által, feltéve, hogy megmaradnak a hitben, a szeretetben, a megszenteltségben, józan gondolkodással” (1Timóteusz 2:14, 15). Hogyan értette ezt?

Vannak olyan fordítások, amelyek azt sugallják, hogy az asszonyok megmentése attól függ, hogy vannak-e gyermekeik. A Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás például úgy fogalmaz, hogy „gyermekek szülése által fog üdvözülni”. Pál szavainak ez a fajta értelmezése azonban nem pontos. Számos írásszöveg rámutat, hogy a megmentéshez elengedhetetlen, hogy az ember megismerje Jehovát, higgyen Jézusban, és a hitét tettekkel bizonyítsa (János 17:3; Cselekedetek 16:30, 31; Róma 10:10; Jakab 2:26). Pál szavai ezenkívül arra sem utalnak, hogy a hívő asszonyok szülése garantáltan biztonságos lesz. Mind hívő, mind pedig nem hívő asszonyok életben szoktak maradni szülés közben, de sajnos az is előfordul, hogy meghalnak (1Mózes 35:16–18).

Könnyebb lesz megértenünk, hogy mire gondolt Pál, ha megvizsgáljuk az asszonyokra vonatkozó további tanácsait, melyeket ugyanennek a levélnek egy későbbi fejezetében találhatunk meg. Olyan fiatalabb özvegyekre hívja fel a figyelmet, akik „tétlenkedők . . . , a házaknál kódorogva; igen, nemcsak hogy tétlenkedők, de pletykálkodók is, és mások dolgába avatkozók, olyasmikről beszélve, amikről nem kellene”. Mit tanácsolt Pál? A folytatásból kiderül: „Azt kívánom tehát, hogy a fiatalabb özvegyek menjenek férjhez, szüljenek gyermekeket, vezessenek háztartást, ne adjanak alkalmat az ellenszegülőnek a szidalmazásra” (1Timóteusz 5:13, 14).

Pál azt emelte ki, hogy milyen hasznos szerepet töltenek be az asszonyok a családban. Amíg egy asszony ilyesmivel volt elfoglalva, vagyis ’gyermekeket szült, és háztartást vezetett’, s közben megmaradt „a hitben, a szeretetben, a megszenteltségben, józan gondolkodással”, nem hajlott olyan viselkedésre, amely nem építő. A szellemisége nem sérült, más szóval ’biztonságban maradt’ (1Timóteusz 2:15). Ez a fajta életmód sok fiatal asszonynak segít, hogy elkerülje Sátán csapdáit.

Az, amit Pál Timóteusznak írt, mindannyiunkat — férfiakat és nőket egyaránt — arra emlékeztet, hogy hasznos dolgokkal kell elfoglalnunk magunkat. Isten Szava minden kereszténynek a következőt tanácsolja: „folyton szigorúan ügyeljetek arra, hogy ne mint balgák, hanem mint bölcsek járjatok” (Efézus 5:15).