Házastársak közötti nézeteltérések — Mi a teendő?

SEMELYIK értelmes férj vagy feleség sem örül annak, ha összeszólalkozik a párjával, de sajnos nagyon is gyakran történik ilyesmi. Általában úgy zajlik a dolog, hogy az egyik fél mond valamit, amivel felbosszantja a másikat. Felemelik a hangjukat, felpaprikázódnak, és ebből indulatos vita kerekedik, epés megjegyzésekkel. Azután jön a fagyos csend; mindketten makacsul hallgatnak. Idővel lecsillapodik a haragjuk, és bocsánatot kérnek egymástól. Újra szent a béke, legalábbis a következő szóváltásig.

Viccek és tévéműsorok özöne szól a házastársi veszekedésekről, de a valóság egyáltalán nem mulatságos. Egy bibliai példabeszéd szerint „van, aki meggondolatlanul olyanokat mond, mint amilyen a tőrszúrás” (Példabeszédek 12:18). A nyers szavak bizony olyan érzelmi sebeket ejthetnek, amelyek a vita után is sokáig fájnak. A marakodás akár erőszakhoz is vezethet (2Mózes 21:18).

Természetes, hogy az emberi tökéletlenség miatt olykor elkerülhetetlenek a házassági problémák (1Mózes 3:16; 1Korintusz 7:28). Mégsem helyes, ha a pár tudomást sem vesz a gyakori, heves vitatkozásokról, mondván, hogy ez az élet velejárója. Szakemberek megfigyelték, hogy az állandó veszekedés növeli a válás valószínűségét. Ezért elengedhetetlen, hogy a társaddal együtt megtanuld békésen rendezni a véleménykülönbségeket.

Elemezd a helyzetet

Ha a házasságod örökös civódás színtere, próbáld meghatározni, hogy van-e valamilyen megszokott módja a vitáitok lefolyásának. Mi történik rendszerint, amikor nem vagy egy véleményen a pároddal? Pillanatok alatt kicsúszik az irányításotok alól a megbeszélés, és odáig fajul, hogy sértéseket vágtok egymás fejéhez, és vádaskodtok? Mit tehetsz, ha ez a helyzet?

Először is őszintén gondold át, hogy mi az, amivel esetleg te súlyosbítod a nehézséget. Könnyen kijössz a sodrodból? Hajlamos vagy vitába bocsátkozni? Mit mondana rólad a házastársad ebben a tekintetben? Fontos figyelembe venni a véleményét, mert talán más fogalmaitok vannak arról, hogy ki számít vitatkozó típusnak.

Tegyük fel például, hogy a párod némileg zárkózott jellem, te viszont nyíltan és mély átéléssel fejezed ki magad. Ez fogalmazódhat meg benned: „A családomban gyermekkorom óta mindenki így beszél. Ez nem veszekedés!” És te talán valóban nem annak éled meg. De lehetséges, hogy ami szerinted nyílt szókimondás, azt a társad bántó, támadó vitának érzi. Már az is segíthet elkerülnötök a viszályokat, ha tisztában vagytok vele, hogy eltér a kommunikációs stílusotok.

Azt is érdemes észben tartani, hogy a veszekedés nem feltétlenül jár együtt kiabálással. Pál azt írta a keresztényeknek, hogy az „ordítozás és becsmérlő beszéd távolíttassék el” tőlük (Efézus 4:31). Az „ordítozás” a nagy hangerőre utal, míg a „becsmérlő beszéd” az üzenet tartalmára. Ennek fényében suttogva  is lehet veszekedni, ha szavaink bosszantóak vagy lekicsinylőek.

Mindezeket figyelembe véve újból vedd szemügyre, hogyan viselkedsz, ha te és a párod nem értetek egyet valamiben. Hajlamos vagy vitatkozni? Amint láttuk, ez főként attól függ, hogy a társad hogyan éli meg a dolgot. Ne gondold egyszerűen azt, hogy túl érzékeny, hanem próbáld meg úgy látni magad, ahogyan ő lát téged, és változtass a viselkedéseden, ha kell. Pál ezt írta: „Senki se keresse a maga hasznát, hanem a másikét” (1Korintusz 10:24).

’Ügyelj arra, hogy miként figyelsz’

Arról, hogy mi a teendő összezördülések esetén, valami mást is tanulhatunk Jézus következő szavaiból: „Ügyeljetek . . . arra, hogy miként figyeltek” (Lukács 8:18). Igaz, itt nem a házastársak közötti kommunikációról volt szó, de az alapelv arra is alkalmazható. Mennyire figyelsz oda a házastársadra? Odafigyelsz egyáltalán? Vagy a szavába vágva banális megoldásokkal állsz elő, holott még fel sem fogtad a nehézség lényegét? „Ha valaki felel valamire, mielőtt hallaná, az bolondság és megalázó rá nézve” — mondja a Biblia (Példabeszédek 18:13). Amikor tehát nézeteltérés támad, alaposan meg kell beszélned a dolgot a pároddal, és őszintén oda kell figyelnetek egymásra.

Ahelyett, hogy csekély jelentőséget tulajdonítanál a házastársad véleményének, próbálj meg ’együtt érezni’ vele (1Péter 3:8). Ennek a kifejezésnek az eredeti görög megfelelője alapvetően arra utal, hogy valaki együtt szenved egy másik emberrel. Ha a társadat lehangolja valami, szomorkodj együtt vele. Próbáld meg az ő nézőpontjából látni a helyzetet.

Az istenfélő Izsák nyilvánvalóan ezt tette. A Bibliából megtudhatjuk, hogy a feleségét, Rebekát nagyon nyugtalanította egy a fiával, Jákobbal kapcsolatos családi ügy. „Megutáltam az életemet Hét lányai miatt — mondta Izsáknak. — Ha Jákob Hét lányai közül vesz magának feleséget, mint amilyenek ezek, ennek a földnek a lányai, akkor mit ér az életem?” (1Mózes 27:46).

Rebeka az aggodalma miatt alighanem túlzott. Hiszen gondoljunk bele: Csakugyan megutálta volna az életét? A szó szoros értelmében meg akart volna halni, ha a fia Hét lányainak egyikét veszi feleségül? Valószínűleg nem. Izsák mégsem kicsinyelte le Rebeka érzéseit. Megértette, hogy a felesége jogosan aggódik, és ennek megfelelően járt el (1Mózes 28:1). Viselkedj te is így, amikor a párod gondterhelt. Ne legyints, mintha jelentéktelen dologról lenne szó, hanem hallgasd meg a házastársad, tartsd tiszteletben a véleményét, és könyörületesen válaszolj.

Odafigyelés és éleslátás

„Az ember éleslátása fékezi haragját” — jelenti ki egy bibliai példabeszéd (Példabeszédek 19:11). A veszekedés hevében könnyen megtörténik, hogy a párod minden csípős megjegyzésére indulatosan válaszolsz. Ezzel azonban rendszerint csak olajat öntesz a tűzre.  Ezért a házastársadat hallgatva határozd el, hogy nemcsak a szavakra figyelsz oda, hanem a mögöttük meghúzódó érzésekre is. Ez a fajta éleslátás lehetővé teszi, hogy túlláss azon, ami idegesít, és megtaláld a gond gyökerét.

Tegyük fel például, hogy a feleséged szemrehányást tesz: „Soha nem vagy velem!” Ezt te bosszantónak érzed, és rideg tényekkel igyekszel tagadni a vádat. „Most töltöttünk együtt egy egész napot!” — válaszolod. De ha igazán figyelsz, rájöhetsz, hogy a feleséged nem az együtt töltött időt kevesli, hanem megnyugtatásra vágyik. Azt szeretné kifejezni, hogy úgy érzi, elhanyagolod és nem szereted.

Vegyünk egy másik elképzelt helyzetet. A férjedet nem hagyja nyugodni a legutóbbi vásárlásod. „Hogy tudtál ennyi pénzt elkölteni?” — kérdezi hitetlenkedve. Ösztönösen védekezni kezdenél, tényeket sorolva a család pénzügyeiről, vagy összehasonlítva az általad elköltött összeget azzal, amennyiért ő vásárolt valamit. Az éleslátás azonban megérteti veled, hogy a férjed nem forintokról beszél, hanem az eshet rosszul neki, hogy egy nagyobb vásárláskor kihagytad a döntéshozatalból.

Természetesen minden házaspár másként határozhatja meg, hogy mennyi időt tölt együtt, vagy hogyan hozza meg a vásárlással kapcsolatos döntéseket. A lényeg az, hogy ha összezördülnétek, az éleslátás fékezi a haragodat, és képessé tesz arra, hogy meglásd a valódi nehézséget. Ne heveskedj, hanem inkább szívleld meg Jakab, a bibliaíró intését, és légy „gyors a hallásra, lassú a szólásra, lassú a haragra” (Jakab 1:19).

Amikor te beszélsz, gondolj rá, hogy fontos, milyen hangnemben szólsz a házastársadhoz. A Biblia azt mondja, hogy „a bölcsek nyelve . . . gyógyír” (Példabeszédek 12:18). Amikor összekaptok, a szavaid fájdalmat okoznak vagy gyógyítanak? Gátakat építenek vagy a kibékülés útját egyengetik? Ahogy már láttuk, a haragos vagy indulatos válasz csak viszályt szít (Példabeszédek 29:22).

Ha egy nézeteltérés komolyabb vitává fajul, még inkább törekedj rá, hogy ne térj el a tárgytól. Ne a másik személyére összpontosíts, hanem a kiváltó okra. Inkább arra figyelj, hogy mit lenne helyes tenni, ne annyira arra,  hogy kinek van igaza. Vigyázz, nehogy szavaiddal kiélezd a vitát. „A fájdalmat okozó szó . . . haragra ingerel” — olvashatjuk a Bibliában (Példabeszédek 15:1). Bizony, amit mondasz, és ahogy mondod, az meghatározó lehet abban, hogy sikerül-e együttműködésre bírnod a társad, vagy sem.

Ne győzni akarj, hanem megoldást találni

Ha vita kerekedik, a cél az, hogy megoldás szülessen, nem az, hogy valamelyik fél győzzön. Hogyan találhatsz megoldást? Az a legbiztosabb, ha bibliai tanácsok után nézel, és alkalmazod azokat. A férjeknek kiváltképpen elöl kell járniuk ebben. Ahelyett, hogy meggondolatlanul határozott véleményt mondanál az adott kérdésről vagy gondról, próbáld meg Jehova szemszögéből nézni a dolgot. Imádkozz, és törekedj Isten békéjére, mely megőrzi szívedet és gondolkodóképességedet (Efézus 6:18; Filippi 4:6, 7). Őszintén dolgozz azon, hogy ne csak a saját érdekeidet vedd figyelembe, hanem a párod érdekeit is (Filippi 2:4).

Gyakran az ront a helyzeten, ha hagyod, hogy sértődöttség és féktelen érzelmek uralják a gondolataidat és a tetteidet. Ám ha engeded, hogy Isten Szavának tanácsai helyreigazítsanak, az békét és egyetértést eredményez, valamint Jehova áldását (2Korintusz 13:11). Vezessen tehát „a felülről való bölcsesség”, nyilváníts ki Istennek tetsző tulajdonságokat, és élvezd az áldásokat mint olyan ember, ’aki békét szerez’ (Jakab 3:17, 18).

Mindenkinek meg kell tanulnia békésen rendezni a vitákat, akár azon az áron is, hogy feláldozza a saját elképzeléseit (1Korintusz 6:7). Igen, Pál tanácsát megszívlelve ’vesd le magadról az indulatot, a haragot, a rosszaságot, a becsmérlő beszédet és az ocsmány beszédet szádból. Vetkőzd le a régi egyéniséget a cselekedeteivel együtt, és öltsd magadra az új egyéniséget’ (Kolosszé 3:8–10).

Persze megesik, hogy olyasmi csúszik ki a szádon, amit később megbánsz (Jakab 3:8). Ilyenkor kérj bocsánatot a házastársadtól. Ne add fel a küzdelmet. Idővel alighanem sokkal ügyesebben fogjátok rendezni a nézeteltéréseiteket.

[Kiemelt rész/kép a 22. oldalon]

Ha szeretnéd elsimítani a nézeteltéréseket . . .

• hallgasd meg a házastársad (Példabeszédek 10:19),

• tartsd tiszteletben a véleményét (Filippi 2:4),

• a szeretet szellemében válaszolj (1Korintusz 13:4–7).

[Kiemelt rész/kép a 23. oldalon]

Amit már most megtehetsz

Tedd fel a társadnak az alábbi kérdéseket, és ne szakítsd félbe, amikor válaszol. Ezután ő kérdezhet, és te válaszolhatsz neki.

• Hajlamos vagyok vitatkozni?

• Igazán oda szoktam figyelni, amikor beszélsz, vagy meggondolatlanul válaszolok, mielőtt befejeznéd?

• A szavaimból érzéketlenséget vagy dühöt érzel ki?

• Mit tehetnénk a kommunikációs stílusunk javításáért, főleg akkor, amikor nem értünk egyet valamiben?

[Kép a 21. oldalon]

Meghallgatod a másikat?

[Kép a 22. oldalon]

„Úgy érzem, elhanyagol és nem szeret”

[Kép a 22. oldalon]

„Soha nem vagy velem!”

[Kép a 22. oldalon]

„Most töltöttünk együtt egy egész napot!”