Dicsérik Jehovát az iskolában
Dicsérik Jehovát az iskolában
JEHOVA fiatal Tanúi a világ minden táján megtalálják a módját, hogy dicsérjék Istent az iskolában, szavaikkal és magaviseletükkel egyaránt. Íme néhány megtörtént eset, amely jól példázza fiatalos buzgalmukat.
Görögországban egy fiatal Tanúnak beszámolót kellett írnia a föld légkörének szennyezéséről. Az Őrtorony-kiadványok indexe alapján jól használható anyagot talált az Ébredjetek! folyóiratban, melyre utalt is forrásként a dolgozata végén. A tanárnő azt mondta, hogy az övé volt az egyik legjobb dolgozat, amelyet valaha is olvasott. Később egy szemináriumon fel is használta, méghozzá szép eredménnyel. A fiatal testvérnő ezért úgy döntött, hogy több számot is megmutat a tanárnőjének az Ébredjetek!-ből, például azt, amelyikben a „Tanárok — Mihez kezdenénk nélkülük?” című cikksorozat is megjelent. A tanárnő később kedvezően nyilatkozott a folyóiratról az osztály előtt, és néhány tanuló kért belőle. A testvérnőnek más számokat is be kellett vinnie az iskolába, hogy azokat is elolvashassák.
Beninben (Afrika) egy tizenéves keresztény lányra nem mindennapi nyomás nehezedett. Az ottani szokás szerint számos iskolatársának a szülei közösen fizettek magántanárokat, hogy a nehéz tantárgyakból felkészítsék gyermekeiket a vizsgákra. Csakhogy a magántanárok a szombat délelőttöket jelölték ki a korrepetálásra. A fiatal Tanú így tiltakozott: „Szombat délelőttönként az egész gyülekezet együtt prédikál. Nekem ez a hét csúcspontja, és semmiért sem cserélném el!” Az apja, aki egyedül neveli őt, és maga is Tanú, egyetértett vele, és megpróbálta rábeszélni a szülők és a magántanárok egy részét, hogy változtassanak az időponton. Ők azonban mind nemet mondtak. A lány úgy döntött, hogy nem jár a korrepetálásra, hanem inkább elmegy prédikálni a gyülekezetével. Az osztálytársai kicsúfolták, és azt mondták neki, hogy hagyjon fel a prédikálással, és fordítson hátat az Istenének. Szinte biztosak voltak benne, hogy megbukik a vizsgákon. Pedig végül azok buktak meg, akiket korrepetáltak, fiatal testvérnőnknek viszont sikerültek a vizsgái. Mondanunk sem kell, hogy abbamaradt a gúnyolódás. Most az osztálytársai ilyeneket mondanak neki: „Ne hagyd abba az Istened szolgálatát!”
A Cseh Köztársaságban egy tizenkét éves lánynak egy könyv tartalmából kellett felelnie. Az anyukája azt javasolta, hogy válassza A legnagyobb ember, aki valaha élt című könyvet. A lány ezzel a kérdéssel indította a beszámolóját: „Mit gondoltok, ki lehetett a legnagyobb ember, aki valaha élt?” Azután beszélt Jézusról, a földi életéről és a tanításairól, majd bemutatta a „Lecke a megbocsátásról” című fejezetet. A tanárnő felkiáltott: „Ez volt az eddigi legjobb feleleted!”, és köszönettel elfogadott egy ilyen könyvet. Néhányan az osztálytársai közül is kértek belőle, és másnap ez a lány lelkesen osztott szét tizennyolc könyvet.
Az ilyen fiataloknak sok örömük származik abból, hogy dicsérik Jehovát az iskolában. Mindannyian utánozzuk fiatalos buzgalmukat!