Jó hír minden embernek

„Tanúim lesztek . . . a föld legtávolabbi részéig” (CSELEKEDETEK 1:8)

1. Mire figyelünk oda a Biblia tanítóiként, és miért?

A JÓ tanár nemcsak annak szentel figyelmet, hogy mit mond a tanulóinak, hanem annak is, hogy miként mondja. A bibliai igazság tanítóiként mi is ugyanezt tesszük. Az általunk prédikált üzenetre is, és a módszereinkre is odafigyelünk. Üzenetünk, az Isten Királyságáról szóló jó hír nem változik, de a módszereinken alakítunk időnként, mégpedig azért, hogy a lehető legtöbb embert el tudjuk érni.

2. Kit utánozunk, amikor alakítunk a prédikálási módszereinken?

² Prédikálási módszereink alakításával Isten régen élt szolgáit utánozzuk. Gondoljunk például Pál apostolra, aki ezt mondta: „a zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó . . . A törvény nélkülieknek olyanná lettem, mint aki törvény nélkül van . . . A gyöngéknek gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenfajta embernek mindenné lettem, hogy minden módon megmentsek némelyeket” (1Korintusz 9:19–23). Az, hogy Pál alkalmazkodott az emberekhez, hatékony módszernek bizonyult. Mi is eredményesek leszünk, ha figyelmesen ahhoz a személyhez igazítjuk a mondanivalónkat, akivel éppen beszélünk.

’A föld végein’

3. a) Milyen nehézséget kell leküzdenünk a prédikálómunkánk végzése során? b) Hogyan teljesednek napjainkban az Ézsaiás 45:22 szavai?

³ Az az egyik legnagyobb nehézség, melyet a jó hír prédikálóinak le kell küzdeniük, hogy óriási a területük, mivel ’az egész lakott földet’ magában foglalja (Máté 24:14). Az elmúlt évszázadban Jehova számos szolgája sokat fáradozott azon, hogy újabb és újabb országokban terjessze a jó hírt. Milyen eredménnyel? Prédikálótevékenységünk lélegzetelállító módon az egész világra kiterjedt. A XX. század elején csupán néhány országban folyt a prédikálás,  ma pedig 235 országban tevékenykednek Jehova Tanúi! A Királyság jó hírét szó szerint ’a föld végein’ hirdetik (Ézsaiás 45:22).

4—5. a) Kik járulnak hozzá jelentős mértékben a jó hír terjesztéséhez? b) Mit írt néhány fiókhivatal azokról a külföldiekről, akik az irányításuk alá tartozó területen szolgálnak?

⁴ Minek köszönhető ez az előrehaladás? Sok mindennek. A misszionáriusok, akik az Őrtorony Gileád Bibliaiskolán kaptak képzést, valamint a szolgálati kiképzőiskolán végzett több mint 20 000 testvér oroszlánrészt vállal a munkából. Ugyanez mondható el arról a sok-sok Tanúról, aki a saját költségén olyan országokba költözik, ahol nagyobb szükség van Királyság-hírnökökre. Ezek az önfeláldozó keresztények — férfiak és nők, fiatalok és idősek, egyedülállók és házasságban élők — jelentős mértékben hozzájárulnak a Királyság üzenetének világszerte történő prédikálásához (Zsoltárok 110:3; Róma 10:18). Nagyra értékeljük őket. Most figyeljük meg, mit írt néhány fiókhivatal olyan külföldi testvérekről, akik az ezen fiókhivatalok irányítása alá tartozó szükségterületen szolgálnak.

⁵ „Ezek a drága Tanúk élenjárnak a prédikálásban az elszigetelt területeken, új gyülekezetek alapításában segédkeznek, és hozzájárulnak a helyi testvérek szellemi növekedéséhez” (Ecuador). „Ha a több száz nálunk szolgáló külföldi testvér elhagyná az országot, a gyülekezetek kevésbé lennének stabilak. Nagy áldás, hogy itt vannak velünk” (Dominikai Köztársaság). „Számos gyülekezetünkben magas a testvérnők aránya, olykor eléri a 70 százalékot (Zsoltárok 68:11). A legtöbbjük új az igazságban, de a más országokból érkezett, egyedülálló úttörő testvérnők értékes segítséget nyújtanak az újak képzésében. Valódi ajándékok nekünk ezek a külföldi testvérnők”  (egy kelet-európai ország). Te gondolkodtál már azon, hogy szolgálhatnál egy másik országban? (Cselekedetek 16:9, 10). *

’Tíz, mindenféle nyelvű ember’

6. Hogyan utal a Zakariás 8:23 arra, hogy a sokféle nyelv nehézséget jelent a prédikálómunkánkban?

⁶ Egy másik nagy nehézség az, hogy földünkön az emberek rengeteg különböző nyelven beszélnek. Isten Szava ezt jövendölte: „Azokban a napokban mindenféle nyelvű nemzetek közül tíz ember ragadja meg, igen, megragadja egy zsidó férfi ruhájának szárnyát, és ezt mondja: »Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!«” (Zakariás 8:23). A prófécia mai beteljesedésében a „tíz ember” a nagy sokaságot szemlélteti, melyről a Jelenések 7:9 jövendöl. De figyeljük meg, hogy Zakariás próféciája szerint a „tíz ember” nemcsak hogy minden nemzetből, hanem „mindenféle nyelvű nemzetek közül” származik. Vajon beteljesedett ez a fontos részlet? Igen.

7. Milyen számadatok bizonyítják, hogy „mindenféle nyelvű” emberhez eljut a jó hír?

⁷ Gondoljunk át néhány számadatot. Ötven évvel ezelőtt 90 nyelven jelentek meg a kiadványaink, ma pedig már több mint 400 nyelven hozzáférhetők. „A hű és értelmes rabszolga” nem sajnálja a fáradságot, hogy még olyanoknak is állítson elő irodalmat, akik valamilyen viszonylag kevés ember által beszélt nyelven értenek (Máté 24:45). Kapható bibliai irodalom például grönlandi nyelven (melyet 47 000 ember beszél), palau nyelven (15 000-en beszélik) és yap nyelven (kevesebb mint 7000 ember beszéli).

Új lehetőségek előtt nyíló ’nagy ajtó’

8—9. Milyen folyamat nyitott meg előttünk egy ’nagy ajtót’, és hogyan él ezzel a lehetőséggel több ezer Tanú?

⁸ Manapság azonban nem feltétlenül kell külföldre utazni ahhoz, hogy különböző nyelvű emberekkel oszthassuk meg a jó hírt. Az utóbbi években a gazdaságilag fejlett országokban számos idegen nyelvű közösség alakult, mivel több millióan telepedtek le ezeken a helyeken mint bevándorlók vagy menekültek. Párizsban például mintegy 100 nyelven beszélnek az ott élő emberek. A kanadai Torontóban ez a szám 125, Londonban pedig több mint 300 idegen nyelven beszélnek! Mivel sok gyülekezet területén élnek külföldiek, ’nagy ajtó’ tárul fel, mely új lehetőségeket jelent arra, hogy megosszuk a jó hírt minden nemzetből való emberekkel (1Korintusz 16:9).

⁹ Tanúk ezrei vállalják a kihívást, és sajátítanak el egy idegen nyelvet. A legtöbbjüknek ez küzdelmet jelent, de annál nagyobb az örömük, hogy segíthetnek a bevándorlóknak és a menekülteknek megtanulni az Isten Szavában található igazságot. Egy nyugat-európai országban a közelmúltban a kerületkongresszusokon  megkeresztelt személyeknek csaknem a 40 százaléka más országból származott.

10. Hogyan szoktad használni a Jó hír minden embernek című füzetet? (Lásd „A Jó hír minden embernek című füzet jellegzetességei” című részt a 26. oldalon.)

¹⁰ Igaz, a legtöbben nem vagyunk abban a helyzetben, hogy meg tudjunk tanulni egy idegen nyelvet. De így is tudunk segíteni a bevándorlóknak, ha használjuk a nemrég megjelent Jó hír minden embernek * című füzetet, melyben egy megnyerő bibliai üzenet olvasható számos nyelven (János 4:37). Szoktad használni ezt a füzetet a szolgálatban?

Amikor az emberek nem fogékonyak

11. Milyen további nehézséggel lehet találkozni némelyik területen?

¹¹ Amint Sátán egyre nagyobb befolyást gyakorol a földön, gyakrabban találkozunk egy további nehézséggel, mégpedig azzal, hogy némelyik területen kevesen tanúsítanak érdeklődést. Természetesen nem csodálkozunk ezen, hiszen Jézus megjövendölte, hogy így lesz. A mi időnkről szólva kijelentette, hogy „a legtöbb emberből kihűl majd a szeretet” (Máté 24:12). Tagadhatatlan, hogy sok embernek meggyengült az istenhite és a Biblia iránti tisztelete (2Péter 3:3, 4). Emiatt a világ némely részein viszonylag kevesen válnak Krisztus tanítványaivá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen közömbös területeken hűségesen prédikáló, drága testvéreink és testvérnőink fáradozása hiábavaló (Héberek 6:10). Miért állíthatjuk ezt? Gondolkozzunk el a következőkön.

12. Milyen két célja van a prédikálómunkánknak?

¹² Máté evangéliuma rávilágít prédikálómunkánk két fő céljára. Az egyik az, hogy ’tanítvánnyá tegyünk minden nemzetből való embereket’ (Máté 28:19). A másik pedig az, hogy a Királyság üzenete „tanúságul” szolgáljon (Máté 24:14). Mindkét cél fontos, de ez az utóbbi különösen lényeges. Vajon miért?

13—14. a) Mi az egyik kiemelkedő vonása a Krisztus jelenlétére utaló jelnek? b) Mit nem szabad elfelejtenünk, főleg, ha kevésbé termékeny területeken prédikálunk?

¹³ Máté, a bibliaíró följegyezte, hogy az apostolok ezt kérdezték Jézustól: „mi lesz a jele a jelenlétednek és a világrendszer befejezésének?” (Máté 24:3). Válaszában Jézus elmondta, hogy a jel egyik kiemelkedő vonása az egész világra kiterjedő prédikálómunka lesz. Vajon a tanítványképzésről beszélt? Nem. Ezt mondta: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek” (Máté 24:14). Jézus ezzel rámutatott, hogy maga a Királyság-prédikáló munka lesz a jel egyik figyelemre méltó jellegzetessége.

¹⁴ Ezért a Királyság jó hírének prédikálása közben gondoljunk arra, hogy még ha a tanítványképzésben nem vagyunk is mindig sikeresek, ’tanúságot’ tennünk igenis sikerül. Bárhogyan reagálnak is az emberek, tisztában vannak a munkánk jellegével, és így mi betöltjük Jézus jövendölését (Ézsaiás 52:7; Jelenések 14:6, 7). Egy nyugat-európai fiatal Tanú, Jordy megjegyezte: „Nagyon örülök annak,  hogy tudom, Jehova felhasznál, így részem lehet a Máté 24:14 beteljesedésében” (2Korintusz 2:15–17). Neked is biztosan hasonlóak az érzéseid.

Amikor szembehelyezkednek az üzenetünkkel

15. a) Mire figyelmeztette Jézus a követőit? b) Hogyan tudunk prédikálni az ellenségeskedés dacára?

¹⁵ Az ellenségeskedés ugyancsak nehezíti a Királyság jó hírének prédikálását. Jézus így figyelmeztette a követőit: „gyűlölet célpontjai lesztek minden nemzet előtt az én nevem miatt” (Máté 24:9). Jézus ma élő követői a korai keresztényekhez hasonlóan gyűlöletnek, ellenségeskedésnek és üldözésnek vannak kitéve (Cselekedetek 5:17, 18, 40; 2Timóteusz 3:12; Jelenések 12:12, 17). Néhány országban jelen pillanatban is hivatalosan be van tiltva a munkájuk. Az igaz keresztények azonban Istennek engedelmeskedve az ilyen országokban is szakadatlanul prédikálják a Királyság jó hírét (Ámós 3:8; Cselekedetek 5:29; 1Péter 2:21). Hogyan tudják ezt megtenni a világon élő többi Tanúval egyetemben? Jehova ad nekik erőt a szent szelleme által (Zakariás 4:6; Efézus 3:16; 2Timóteusz 4:17).

16. Hogyan tárta fel Jézus a prédikálómunka és az Isten szelleme közötti kapcsolatot?

¹⁶ Jézus az Isten szelleme és a prédikálómunka közötti szoros kapcsolatot hangsúlyozta, amikor ezt mondta követőinek: „erőt kaptok majd, amikor a szent szellem eljön rátok, és tanúim lesztek . . . a föld legtávolabbi részéig” (Cselekedetek 1:8; Jelenések 22:17). Nem mellékes ebben a versben az események sorrendje. A tanítványok először megkapták a szent szellemet, és azután láttak hozzá a világméretű tanúskodómunkához. Csakis Isten szellemének a támogatásával volt erejük kitartani abban, hogy ’minden nemzetnek tanúskodjanak’ (Máté 24:13, 14; Ézsaiás 61:1, 2). Nem véletlen tehát, hogy Jézus ’segítőnek’ nevezte a szent szellemet (János 15:26). Azt mondta, hogy Isten szelleme majd tanítja és vezeti a tanítványait (János 14:16, 26; 16:13).

17. Hogyan segít nekünk a szent szellem, amikor heves ellenségeskedést tapasztalunk?

¹⁷ Hogyan segít nekünk Isten szelleme ma, amikor valaki hevesen ellenzi a jó hír prédikálását? Isten szelleme megerősít minket, és ellene van azoknak, akik üldöznek bennünket. Ennek szemléltetésére idézzünk fel egy eseményt Saul király életéből.

 Isten szelleme ellene fordult

18. a) Hogyan romlott meg módfelett Saul? b) Mi mindent tett Saul Dávid ellen?

¹⁸ Saulnak, Izrael első királyának jól kezdődött az uralma, de később ez a férfi engedetlenné vált Jehovával szemben (1Sámuel 10:1, 24; 11:14, 15; 15:17–23). Emiatt elveszítette Isten szellemének a támogatását. Felbőszült Dávid ellen, aki már fel volt kenve mint soron következő király, és Isten szellemének a támogatását élvezte (1Sámuel 16:1, 13, 14). Dávid könnyű prédának látszott, hiszen csak a hárfája volt nála, míg Saul lándzsát tartott a kezében. Egy nap, mikor Dávid éppen hárfázott, Saul „elhajította a lándzsát, ezt mondva: »A falhoz szegezem Dávidot!« De Dávid kitért őelőle kétszer is” (1Sámuel 18:10, 11). Saul ezután hallgatott fiára, Jonatánra, Dávid barátjára, és megesküdött: „Él Jehova, hogy [Dávidnak] nem kell meghalnia!” Később azonban megint „a falhoz akarta szegezni a lándzsájával Dávidot, de ő félreugrott Saul elől, úgyhogy a falba vágta a lándzsát”. Dávid elfutott, Saul pedig üldözőbe vette. Ebben a döntő pillanatban Isten szelleme Saul ellen fordult. Miben nyilvánult ez meg? (1Sámuel 19:6, 10).

19. Hogyan védte meg Dávidot Isten szelleme?

¹⁹ Dávid Sámuel prófétához menekült, de Saul embereket küldött, hogy fogják el Dávidot. Ám amikor azok Dávid rejtekhelyéhez értek, ’Isten szelleme rászállt Saul követeire, és próféta módjára kezdtek viselkedni’. Annyira a hatása alá kerültek Isten szellemének, hogy teljesen megfeledkeztek küldetésük céljáról. Saul még két ízben küldött embereket, hogy hozzák vissza Dávidot, és mindkétszer ugyanez történt. Végül maga Saul király ment Dávid után, de ő sem volt képes ellenállni Isten szellemének. A szent szellem valósággal megbénította őt „azon az egész napon és  egész éjszakán”, így Dávidnak volt ideje megszökni (1Sámuel 19:20–24).

20. Milyen tanulságot vonhatunk le abból a történetből, mely arról szól, hogyan üldözte Dávidot Saul?

²⁰ Ez a Saulról és Dávidról szóló történet azzal az erőt adó tanulsággal szolgál, hogy Isten szolgáinak az üldözői nem lehetnek sikeresek, ha Isten szelleme ellenük van (Zsoltárok 46:11; 125:2). Jehovának az volt a szándéka, hogy Dávid legyen Izrael királya. Ezt senki sem tudta meghiúsítani. Jehova elhatározta, hogy a mi időnkben „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják”, és ezt senki sem képes megakadályozni (Cselekedetek 5:40, 42).

21. a) Mit tesz némelyik mai ellenségünk? b) Miben vagyunk biztosak?

²¹ Némelyik vallási és politikai vezető hazugságokkal, sőt erőszakkal próbálja akadályozni a munkánkat. Ámde ahogy Jehova szellemi védelmet nyújtott Dávidnak, ugyanúgy megvédi a népét ma (Malakiás 3:6). Ezért hát Dávidhoz hasonlóan mi is bizalommal mondhatjuk: „Istenben bízom, nem félek. Földi ember mit árthat nekem?” (Zsoltárok 56:11; 121:1–8; Róma 8:31). Jehova segítségével továbbra is küzdjünk le minden nehézséget, miközben a tőle kapott megbízatásunkat teljesítve minden nemzetből való embereknek prédikáljuk a Királyság jó hírét.

[Lábjegyzetek]

Vissza tudsz rá emlékezni?

• Miért alakítunk a prédikálási módszereinken?

• Milyen új lehetőségek előtt nyílt meg egy ’nagy ajtó’?

• Mit valósítunk meg a prédikálómunkánkkal még a kevésbé termékeny területeken is?

• Miért nem állíthatja le a Királyságról szóló jó hír prédikálását egyetlen ellenségünk sem?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 22. oldalon]

Mély megelégedettség

„Boldogok, és élvezik, hogy együtt szolgálják Jehovát.” Így jellemezhetünk egy családot, mely Spanyolországból Bolíviába költözött. Az egyik fiú már korábban odaköltözött, hogy egy elszigetelt csoportot támogasson. Szemmel látható öröme olyan nagy hatással volt a szüleire, hogy hamarosan ők is ott szolgáltak négy fiukkal együtt, akik 14 és 25 év közöttiek. Három fiú úttörőként szolgál, és amelyikük először utazott Bolíviába, nemrég elvégezte a szolgálati kiképzőiskolát.

„Sokféle nehézséggel kell megküzdenem — nyilatkozik a 30 éves Angelica, aki Kanadából származik, és most Kelet-Európában szolgál. — De megelégedéssel tölt el, hogy segíthetek az embereknek a szolgálatban. Az is megható, hogy a helyi Tanúk annyiszor kifejezik a hálájukat, amiért eljöttem, hogy segítsek nekik.”

„Rengeteg új szokáshoz kellett alkalmazkodnunk — meséli két harminc év körüli testvérnő, akik vér szerinti testvérek, és az Egyesült Államokból jöttek (jelenleg a Dominikai Köztársaságban szolgálnak). — De azért nem adtuk fel, és most már hét bibliatanulmányozónk jár az összejövetelekre.” Ennek a két testvérnőnek nagy szerepe volt abban, hogy Királyság-hírnökökből álló csoport alakuljon egy olyan városban, ahol nincs gyülekezet.

Laura, aki húszas éveinek a vége felé jár, és több mint négy éve szolgál külföldön, ezt mondja: „Tudatosan törekszem az egyszerűségre. Így a hírnökök látják, hogy az ember szabadon, józanul gondolkodva is dönthet a szerény életkörülmények mellett, és ez nem feltétlenül a szegénység jele. Az, hogy segíthetek másoknak, különösen a fiataloknak, olyan örömet ad, amely ellensúlyozza a külföldön végzett szolgálattal járó valódi nehézségeket. Nem cserélném el az itteni szolgálatomat másfajta életre, és addig maradok, amíg csak Jehova megengedi.”

[Kiemelt rész/kép a 26. oldalon]

A Jó hír minden embernek című füzet jellegzetességei

A Jó hír minden embernek című füzet egyoldalas üzenetet tartalmaz 61 nyelven. Az üzenet egyes szám első személyben íródott, ezért amikor a házigazda olvassa, olyan érzése lehet, mintha te beszélnél hozzá.

A füzet belső borítóján egy világtérkép található. Ezt a térképet felhasználva próbáljunk kapcsolatot kialakítani a házigazdával. Rámutathatunk az országra, amelyben élünk, és jelezhetjük, hogy szeretnénk tudni, ő honnan származik. Így buzdíthatjuk a válaszadásra, barátságos, nyugodt légkört teremtve.

A füzet előszava néhány lépést vázol, amelyet meg kell tennünk, hogy hatékonyan segítsünk az olyan nyelvet beszélőknek, amelyet nem értünk. Olvassuk el figyelmesen ezeket a lépéseket, és kövessük őket lelkiismeretesen.

A tartalomjegyzékben nemcsak a nyelvek vannak felsorolva, hanem fel van tüntetve mellettük a jelzésük is. Ez a részlet megkönnyíti majd a jelzések azonosítását a különböző nyelveken megjelent traktátusainkon és más kiadványainkon.

[Kép]

Szoktad használni ezt a füzetet a szolgálatban?

[Képek a 23. oldalon]

Biblián alapuló kiadványaink már több mint 400 nyelven jelennek meg

GHÁNA

FÜLÖP-SZIGETEK

LAPPFÖLD (SVÉDORSZÁG)

[Képek a 24–25. oldalon]

Tudnál ott szolgálni, ahol nagyobb szükség van Királyság-hirdetőkre?

ECUADOR

DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG