Járjunk továbbra is úgy, ahogyan Jézus Krisztus járt!
Járjunk továbbra is úgy, ahogyan Jézus Krisztus járt!
„Aki azt mondja, hogy egységben marad [Istennel], maga is köteles továbbra is úgy járni, ahogyan [Jézus] járt” (1JÁNOS 2:6)
1—2. Mit foglal magában az, hogy Jézusra szegezzük tekintetünket?
„KITARTÁSSAL fussuk az elénk helyezett versenyt, miközben hitünk Főközvetítőjére és Tökéletessé tevőjére, Jézusra szegezzük tekintetünket” — írta Pál apostol (Héberek 12:1, 2). Ha hűségesek akarunk maradni, akkor Jézus Krisztusra kell szegeznünk tekintetünket.
2 A „valamire szegezi a tekintetét” kifejezés eredeti megfelelője, mely a Keresztény Görög Iratokban fordul elő, azt jelenti, hogy ’valamire osztatlan figyelmet fordít’, ’valamiről elfordítja a tekintetét, hogy valami másra nézzen’, ’valamire összpontosítva néz’. Egy forrásmű megjegyzi: „Abban a pillanatban, hogy a stadionban a görög futó leveszi tekintetét a versenypályáról és a célról, amely felé igyekszik, és a nézőseregre figyel, lecsökken a sebessége. Ugyanez történik a kereszténnyel is.” A figyelmünket elvonó dolgok gátolhatják szellemi fejlődésünket. Tekintetünket Jézus Krisztusra kell szegeznünk. De vajon mit figyelünk a Főközvetítőben? A főközvetítőnek fordított görög kifejezés azt jelenti, hogy ’fővezér, aki mindenben elöl jár, és így példát mutat’. Aki Jézusra szegezi a tekintetét, annak követnie kell a példáját.
3—4. a) Mit kell tennünk, ha szeretnénk úgy járni, ahogyan Jézus Krisztus járt? b) Milyen kérdések érdemlik meg a figyelmünket?
3 „Aki azt mondja, hogy egységben marad [Istennel], maga is köteles továbbra is úgy járni, ahogyan [Jézus] járt” — olvashatjuk a Bibliában (1János 2:6). Egységben kell maradnunk Istennel, azáltal hogy megtartjuk Jézus parancsolatait, ahogyan ő is megtartotta az Atyja parancsolatait (János 15:10).
4 Ha tehát szeretnénk úgy járni, ahogyan Jézus járt, jól meg kell figyelnünk Fővezérünket, és szorosan követnünk kell a lépéseit. Ezzel kapcsolatban vizsgáljunk meg néhány fontos kérdést: Hogyan vezet minket Krisztus napjainkban? Miben mutatkozik meg az, hogy úgy járunk, ahogyan ő járt? Milyen haszna van annak, ha ragaszkodunk a Jézus Krisztustól kapott mintához?
Hogyan vezeti Krisztus a követőit?
5. Mit ígért Jézus a követőinek a mennybemenetele előtt?
5 A feltámasztott Jézus Krisztus a mennybemenetele előtt megjelent a tanítványainak, és fontos munkával bízta meg őket. Ezt mondta: „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket.” A Fővezér akkor megígérte, hogy velük lesz a feladatuk teljesítése közben: „íme, én veletek vagyok minden napon a világrendszer befejezéséig” (Máté 28:19, 20). Hogyan van Jézus Krisztus a követőivel most, a jelenlegi világrendszer befejezésekor?
6—7. Hogyan vezet minket Jézus a szent szellem által?
6 „A segítő, a szent szellem, melyet az Atya küld majd az én nevemben, az mindenre megtanít titeket, és eszetekbe juttatja mindazt, amit mondtam nektek” — ígérte Jézus (János 14:26). A szent szellem, mely Jézus nevében küldetett, útmutatást és erőt ad nekünk. Szellemileg felvilágosít, és „még az Isten mélységes dolgait is” segít megértenünk (1Korintusz 2:10). A következő Istennek tetsző tulajdonságok pedig mind ’a szellem gyümölcséhez’ tartoznak: „szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom” (Galácia 5:22, 23). A szent szellem segítségével képesek vagyunk ápolni ezeket a tulajdonságokat.
7 Amint tanulmányozzuk a Szentírást, és igyekszünk alkalmazni a benne foglaltakat, Jehova szelleme hozzásegít, hogy növekedjünk bölcsességben, tisztánlátásban, értelemben, ismeretben, jogos ítéletben és gondolkodóképességben (Példabeszédek 2:1–11). A szent szellem a kísértések és a próbák elviselésére is megerősít bennünket (1Korintusz 10:13; 2Korintusz 4:7; Filippi 4:13). A keresztények felszólítást kapnak arra, hogy ’tisztítsák meg magukat a test és a szellem minden szennyétől, tökéletessé téve a szentséget’ (2Korintusz 7:1). Hogyan is tudnánk megfelelni a szent szellem segítsége nélkül Isten azon követelményének, hogy legyünk szentek, vagyis tiszták? Jézus ma egyebek között a szent szellem által vezet minket, amelyet Jehova Isten felhatalmazásával használ fel (Máté 28:18).
8—9. Hogyan gondoskodik vezetésről Krisztus „a hű és értelmes rabszolga” által?
8 Beszéljünk most egy másik eszközről, amely által Krisztus ma vezeti a gyülekezetet. A jelenlétéről és a világrendszer befejezéséről mondott gondolatai között volt ez is: „Ki valójában a hű és értelmes rabszolga, akit az ura kinevezett a háziszolgái fölé, hogy megadja nekik eledelüket a kellő időben? Boldog az a rabszolga, ha az ura, amikor megérkezik, ilyen munkában találja őt! Bizony mondom nektek, mindene fölé kinevezi” (Máté 24:3, 45–47).
9 Az ’úr’ nem más, mint Jézus Krisztus. A „rabszolga” a felkent keresztények földön élő csoportja. Jézus ezt a rabszolga osztályt bízta meg azzal, hogy törődjön földi érdekeivel, és gondoskodjon időszerű szellemi táplálékról. A ’hű és értelmes rabszolgán’ belül egy képesített felvigyázókból álló kis csoport alkotja a Vezető Testületet, mely a rabszolga osztályt képviseli. Ők irányítják az egész világon folyó Királyság-prédikáló munkát és a szellemi táplálék megfelelő időben történő kiosztását. Krisztus így a szellemmel felkent „hű és értelmes rabszolga”, valamint annak Vezető Testülete által vezeti a gyülekezetet.
10. Hogyan tekintsünk a vénekre, és miért?
10 Krisztus vezetése továbbá az ’emberajándékokban’, a keresztény vénekben, azaz felvigyázókban is megnyilvánul. Őket „a szentek helyreigazítása céljából, szolgálat munkájára, a Krisztus testének felépítésére” adta (Efézus 4:8, 11, 12). A Héberek 13:7 ezt írja róluk: „Emlékezzetek meg azokról, akik vállalják köztetek a vezetést, akik az Isten szavát szólták nektek, és miközben szemlélitek, milyennek bizonyul viselkedésük, utánozzátok hitüket.” A vének vállalják a vezetést a gyülekezetben. Minthogy Krisztus Jézust utánozzák, a hitük utánzásra méltó (1Korintusz 11:1). Úgy mutathatjuk ki hálánkat azért, hogy vannak véneink, hogy engedelmeskedünk és alávetjük magunkat ezeknek az ’emberajándékoknak’ (Héberek 13:17).
11. Hogyan vezeti ma Krisztus a követőit, és mit jelent úgy járni, ahogyan ő járt?
11 Igen, Jézus Krisztus a szent szellem, „a hű és értelmes rabszolga”, valamint a gyülekezeti vének által vezeti ma a követőit. Ha szeretnénk úgy járni, ahogyan Krisztus járt, akkor meg kell értenünk, hogyan nyújt vezetést, és alá kell rendelnünk magunkat ennek a vezetésnek. Az is fontos, hogy utánozzuk azt, ahogyan járt. „Erre a pályára hívtak el titeket — írta Péter apostol —, mert Krisztus is szenvedett értetek, mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait” (1Péter 2:21). Milyen hatással legyen ránk az, hogy követjük Jézus tökéletes példáját?
Ésszerűen gyakoroljuk a hatalmunkat!
12. Milyen szempontból különösen érdekes Krisztus példája a gyülekezeti véneknek?
12 Jézus mindenkinél nagyobb hatalmat kapott Atyjától, mégis ésszerűen tudott élni vele. Fontos, hogy a gyülekezet valamennyi tagjának — különösen pedig a felvigyázóknak — az ’ésszerűsége legyen ismertté minden ember előtt’ (Filippi 4:5; 1Timóteusz 3:2, 3). Minthogy a véneknek van némi hatalmuk a gyülekezetben, elengedhetetlen, hogy kövessék Krisztus nyomdokait a hatalom gyakorlásában.
13—14. Hogyan utánozhatják a vének Krisztust, amikor Isten szolgálatára ösztönöznek másokat?
13 Jézus figyelembe vette tanítványai korlátait. Nem várt el tőlük többet, mint amit adni tudtak (János 16:12). Nem gyakorolt nyomást a követőire, csupán buzdította őket arra, hogy ’megfeszített erővel küzdjenek’ Isten akaratát cselekedve (Lukács 13:24). Ezt azáltal tette, hogy jó példával járt elöl, és a szívükre hatott. A keresztény vének ennek mintájára nem kényszerítenek másokat arra, hogy bűntudatból szolgálják Istent. Inkább arra ösztönöznek másokat, hogy a Jehovának végzett szolgálatuk mögötti indíték az iránta, a Jézus iránt és az embertársaik iránt érzett szeretet legyen (Máté 22:37–39).
14 Jézus nem élt vissza a rábízott hatalommal, azáltal hogy felügyelte volna az emberek életét. Nem tette túl magasra a mércét, és nem állított fel nagyszámú szabályt. Általában úgy ösztönzött cselekvésre másokat, hogy a szívükre hatott az alapelvekkel, melyekre a Mózes közvetítésével kapott törvények épültek (Máté 5:27, 28). Jézus Krisztust utánozva a vének nem állítanak fel önkényes szabályokat, és nem ragaszkodnak a saját véleményükhöz. Az öltözködés és ápoltság, valamint a szórakozás és kikapcsolódás kérdésében igyekeznek Istentől származó alapelvekkel hatni a testvérek szívére, például azokkal, amelyek a Mikeás 6:8-ban, az 1Korintusz 10:31–33-ban és az 1Timóteusz 2:9, 10-ben találhatók.
Legyünk együtt érzők és megbocsátók!
15. Hogyan viselkedett Jézus, amikor a tanítványai hibáival szembesült?
15 Krisztus követésre méltó példát állított elénk azáltal is, ahogyan akkor viselkedett, amikor a tanítványai hibáival szembesült. Elevenítsünk fel két olyan eseményt, amely emberi életének utolsó éjszakáján történt. A Gecsemáné-kertbe érkezve Jézus „magával vitte Pétert, Jakabot meg Jánost”, és meghagyta nekik, hogy ’kitartóan virrasszanak’. Majd „egy kissé előbbre ment, a földre borult, és imádkozni kezdett”. Visszatértekor „alva találta őket”. Vajon mit tett? Ezt mondta: „A szellem persze buzgó, de a test gyenge” (Márk 14:32–38). Nem szidta össze Pétert, Jakabot és Jánost, hanem biztosította őket az együttérzéséről. Még azon az éjszakán Péter háromszor megtagadta Jézust (Márk 14:66–72). Hogyan bánt vele Jézus ezek után? „Feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak”, vagyis Péternek (Lukács 24:34). „Megjelent Kéfásnak, aztán a tizenkettőnek” — értesülünk róla a Bibliából (1Korintusz 15:5). Jézus nem haragudott bűnbánó apostolára, hanem megbocsátott neki, és erősítette. Később pedig jelentős felelősségeket bízott Péterre (Cselekedetek 2:14; 8:14–17; 10:44, 45).
16. Hogyan járhatunk úgy, ahogyan Jézus járt, amikor hívőtársaink csalódást okoznak, vagy jogtalanul járnak el velünk szemben?
16 Nem kellene Jézushoz hasonlóan nekünk is együtt érzőnek és megbocsátónak lennünk, amikor hívőtársaink az emberi tökéletlenség miatt csalódást okoznak, vagy jogtalanul járnak el velünk szemben? Péter erre szólította fel hívőtársait: „mindnyájan egyféleképpen gondolkozzatok, legyetek együttérzők, testvéri vonzalommal élők, gyengéden könyörületesek, alázatosak, nem fizetve vissza sérelemmel a sérelemért, vagy szidalmazással a szidalmazásért, hanem ellenkezőleg, áldást mondva” (1Péter 3:8, 9). Mit tegyünk akkor, ha valaki nem úgy bánik velünk, ahogy Jézus bánna, vagyis nem együtt érző, vagy nem megbocsátó? Még ilyenkor is kötelességünk, hogy megpróbáljuk utánozni Jézust, és úgy viselkedjünk, ahogyan ő viselkedne (1János 3:16).
Legyen a Királyság az első helyen!
17. Mi bizonyítja, hogy Jézus életében első helyen volt Isten akaratának a cselekvése?
17 Még egy terület van, melyen úgy kell járnunk, ahogyan Jézus Krisztus járt. Az Isten Királyságáról szóló jó hír hirdetése központi helyen volt Jézus életében. Miután a szamáriai Sikár közelében prédikált a szamáriai asszonynak, ezt mondta a tanítványainak: „Az én eledelem az, hogy cselekedjem annak akaratát, aki küldött engem, és elvégezzem a munkáját” (János 4:34). Atyja akaratának cselekvése tartotta fenn Jézust; azt annyira táplálónak, kielégítőnek és felüdítőnek érezte, mint az eledelt. Ha Jézust utánozva kitartóan Isten akaratának cselekvésére összpontosítunk, akkor minden bizonnyal igazán tartalmas és kielégítő lesz az életünk.
18. Milyen áldások fakadnak abból, ha a szülők a teljes idejű szolgálatra buzdítják gyermekeiket?
18 Ha a szülők a teljes idejű szolgálatra buzdítják gyermekeiket, mindannyian sok áldásban részesülnek. Egy apa már akkor az úttörőszolgálat kitűzésére ösztönözte ikerfiait, amikor azok még kicsik voltak. Az iskola elvégzése után mindketten úttörők lettek. Az apuka így írt az ebből fakadó öröméről: „Fiaink nem okoztak nekünk csalódást. Hálásan mondhatjuk, hogy »a fiak Jehovától kapott örökség«” (Zsoltárok 127:3). És a gyermekeknek hogyan válik javára a teljes idejű szolgálat végzése? Egy ötgyermekes anya így nyilatkozik: „Az úttörőszolgálat minden gyermekemnek segített abban, hogy sokkal szorosabbá váljon a Jehovával ápolt kapcsolata, javultak a tanulmányozási szokásaik, megtanulták okosan beosztani az idejüket, és első helyre tenni életükben a szellemi dolgokat. Bár sok mindenen kellett változtatniuk, egyikük sem bánta meg, hogy ezt az utat választotta.”
19. Milyen jövőre vonatkozó terveket fontoljanak meg bölcsen a fiatalok?
19 Fiatalok, milyen terveitek vannak a jövőre? Szeretnétek kitűnni valamilyen szakterületen? Vagy azon dolgoztok, hogy teljes idejű szolgák lehessetek? „Folyton szigorúan ügyeljetek arra, hogy ne mint balgák, hanem mint bölcsek járjatok — intett Pál —, megvásárolva magatoknak az alkalmas időt, mivel a napok gonoszak.” Hozzátette még: „Ezért hát ne váljatok többé esztelenné, hanem továbbra is érzékeljétek, mi Jehova akarata” (Efézus 5:15–17).
Legyünk lojálisak!
20—21. Hogyan tanúsított Jézus lojalitást, és hogyan utánozhatjuk ebben?
20 Jézus lojalitását is utánoznunk kell, ha szeretnénk úgy járni, ahogyan ő járt. A Biblia ezt írja Jézus lojalitásával kapcsolatban: „noha Isten formájában létezett, nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen. Nem, hanem megüresítette magát, rabszolgai formát öltött, és emberekhez lett hasonlóvá. Mi több, amikor emberi formában találtatott, megalázta magát, és engedelmes lett egészen a halálig, igen, a kínoszlopon való halálig.” Jézus lojálisan támogatta Jehova szuverenitását, azáltal hogy alávetette magát Isten rá vonatkozó akaratának. Engedelmes lett egészen a kínoszlopon való gyötrelmes halálig. ’Őrizzük meg ezt a gondolkodásmódot’, és lojálisan vessük alá magunkat Isten akaratának (Filippi 2:5–8).
21 Jézus a hűséges apostolaihoz is lojális volt. Gyengeségeik és tökéletlenségük ellenére „mindvégig szerette őket” (János 13:1). Mi se váljunk bírálgatóvá testvéreink tökéletlensége miatt!
Ragaszkodjunk a Jézustól kapott mintához!
22—23. Milyen előnyei vannak, ha ragaszkodunk a Jézustól kapott mintához?
22 Tökéletlen emberek lévén természetesen nem tudunk pontosan a tökéletes Példaképünk nyomdokain járni. De törekedhetünk rá, hogy szorosan kövessük a lépteit. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy megértsük, hogyan vezet minket Krisztus, rendeljük alá magunkat neki, és ragaszkodjunk a tőle kapott mintához.
23 Krisztus utánzása számtalan áldást hoz. Életünk tartalmasabb és kielégítőbb lesz, mivel nem arra összpontosítunk, hogy a magunk akaratát tegyük, hanem hogy Isten akaratát cselekedjük (János 5:30; 6:38). Tiszta lehet a lelkiismeretünk. Mások példát vehetnek rólunk. Jézus arra kért mindenkit, aki keményen fáradozik és meg van terhelve, hogy menjen hozzá, és találjon felüdülést a lelkének (Máté 11:28–30). Jézus példáját követve mi is felüdíthetünk másokat a társaságunkkal. Járjunk tehát továbbra is úgy, ahogyan Jézus járt!
Emlékszel?
• Hogyan vezeti ma Krisztus a követőit?
• Hogyan követhetik a vének Krisztus vezetését az Istentől kapott hatalmuk gyakorlásában?
• Hogyan utánozhatjuk Jézust abban, ahogyan mások hibáira reagálunk?
• Hogyan tehetik első helyre a fiatalok a Királyság-érdekeket?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 23. oldalon]
A keresztény vének segítenek nekünk Krisztus vezetését követni
[Képek a 24–25. oldalon]
Fiatalok, milyen terveitek vannak, amelyek hozzájárulnak az eredményes keresztényi élethez?