Jehova Szava élő

Főbb gondolatok a Krónikák első könyvéből

HETVENHÉT év telt el azóta, hogy a zsidók visszatértek hazájukba a babiloni fogságból. A Zorobábel kormányzó által újjáépített templom már 55 éve áll. A zsidók elsősorban azért tértek vissza, hogy helyreállítsák az igaz imádatot Jeruzsálemben. A nép azonban nem buzgólkodik Jehova imádatában. Sürgősen szükségük van bátorításra, és a Krónikák első könyve éppen erről gondoskodik.

A nemzetségtáblázatoktól eltekintve a Krónikák első könyve mintegy 40 év történelmét jegyzi fel, Saul király halálától Dávid király haláláig. A könyvet tudomásunk szerint Ezsdrás pap írta i. e. 460-ban. Azért érdekel minket a Krónikák első könyve, mert betekintést nyújt a templomban bemutatott imádatba, és részleteket közöl a Messiás leszármazási vonaláról. Isten ihletett Szavának részeként az üzenete erősíti a hitünket, és segít abban, hogy jobban megértsük a Bibliát (Héberek 4:12).

NAGY JELENTŐSÉGŰ NÉVJEGYZÉK

(1Krónikák 1:1—9:44)

Legalább három okból van szükség azokra a részletes leszármazási jegyzékekre, melyeket Ezsdrás összegyűjt: azért, hogy csak olyanok szolgálhassanak papként, akik erre jogosultak; hogy meg lehessen határozni a törzsek örökségét; és hogy fennmaradjon a feljegyzés a Messiásig elvezető leszármazási vonalról. A jegyzék egészen az első emberig vezeti vissza a zsidók történelmét. Tíz nemzedék élt Ádámtól Noéig, és ugyanígy tíz Ábrahámig. Miután a beszámoló felsorolja Ismáel fiait, Ábrahám ágyasának, Keturának a fiait és Ézsau fiait, Izrael 12 fiának a leszármazási vonalára összpontosít (1Krónikák 2:1).

Júda leszármazottai részletesen fel vannak sorolva, mivel ők alkotják a dávidi királyi vonalat. Ábrahámtól Dávidig 14 nemzedék volt, és ugyancsak 14 nemzedék a babiloni fogságig (1Krónikák 1:27, 34; 2:1–15; 3:1–17; Máté 1:17). Ezsdrás ezután a Jordántól keletre élő törzsek leszármazottait nevezi meg, majd Lévi fiainak a leszármazásával folytatja (1Krónikák 5:1–24; 6:1). A Jordántól nyugatra élő többi törzs némelyikének az áttekintése következik, valamint Benjámin vonalának a részletezése (1Krónikák 8:1). A felsorolásban helyet kaptak azok is, akik a babiloni fogság után Jeruzsálem első lakói voltak (1Krónikák 9:1–16).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

1:18 — Ki volt Séla apja, Kajnán vagy Arpaksád? (Lukács 3:35, 36). Arpaksád volt Séla apja (1Mózes 10:24; 11:12). A Lukács 3:36-ban előforduló „Kajnán” név valószínűleg a „káldeusok” szó torzulásából jött létre.  Ha ez így van, akkor a szöveg eredetileg így hangozhatott: „a káldeus Arpaksád fia.” Az is lehet, hogy a Kajnán és az Arpaksád név ugyanarra a személyre utal. Érdemes megjegyezni, hogy a „Kajnán fia” kifejezés nem található meg néhány kéziratban.

2:15 — Dávid a hetedik fia volt Isainak? Nem. Isainak nyolc fia volt, és Dávid volt a legfiatalabb (1Sámuel 16:10, 11; 17:12). Isai egyik fia nyilvánvalóan gyermektelenül halt meg. Mivel ez a fiú a nemzetségtáblázatokat nem befolyásolta, Ezsdrás kihagyta a nevét.

3:17 — Miért nevezi Néri fiának a Lukács 3:27 Jekóniás fiát, Sealtielt? Sealtielnek Jekóniás volt az apja. De Néri feltehetően feleségül adta a lányát Sealtielhez. Lukács Néri vejére úgy utal, mintha a fia lenne, akárcsak József esetében, akiről úgy beszél, mint Mária apjának, Hélinek a fiáról (Lukács 3:23).

3:17–19 — Milyen rokoni kapcsolat volt Zorobábel, Pedája és Sealtiel között? Zorobábel Pedája fia volt, aki a testvére volt Sealtielnek. A Biblia azonban néhol Sealtiel fiának nevezi Zorobábelt (Máté 1:12; Lukács 3:27). Ennek az lehet az oka, hogy Pedája meghalt, és Sealtiel nevelte fel Zorobábelt. De az is lehet, hogy mivel Sealtiel gyermektelenül halt meg, Pedája sógorházasságot kötött az özvegyével, és Zorobábel ebből a kapcsolatból származott mint elsőszülött (5Mózes 25:5–10).

5:1, 2 — Mit jelentett Józsefnek az elsőszülöttségi jog elnyerése? Azt, hogy József kétszer akkora részt kapott az örökségből (5Mózes 21:17). Ennek megfelelően ő két törzsnek, Efraimnak és Manassénak lett az ősapja, míg Izrael többi fia csak egy-egy törzsnek volt az ősapja.

Tanulságok nekünk:

1:1—9:44 A valóságos embereket felsoroló nemzetségtáblák azt bizonyítják, hogy az igaz imádat egész elrendezése tényeken alapul, nem pedig mondákon.

4:9, 10 Jehova meghallgatta Jábec buzgó imáját, melyben azt kérte, hogy területe békés úton terjedjen ki, hogy több istenfélő embernek adhasson helyet. Mi is mondjunk őszinte imákat a növekedésért, miközben buzgón részt veszünk a tanítványképző munkában.

5:10, 18–22 Saul király idejében a Jordántól keletre élő törzsek legyőzték a több mint kétszeres túlerőben lévő hagritákat. Azért voltak képesek ezt megtenni a vitéz férfiak, mert Jehovában bíztak, és tőle várták a segítséget. Mi is fenntartás nélkül bízzunk Jehovában, miközben hatalmas túlerővel szemben folytatunk szellemi hadviselést (Efézus 6:10–17).

9:26, 27 A lévita kapuőrök bizalmi tisztséget töltöttek be. Náluk volt a templom szent területeire nyíló kapuk kulcsa. Ők napról napra megbízhatóan kinyitották a kapukat. Mi azzal a felelősséggel vagyunk megbízva, hogy menjünk el a területünkön élő emberekhez, és segítsük őket hozzá, hogy Jehovát imádják. Nem kellene nekünk is olyan megbízhatónak lennünk, mint a lévita kapuőröknek?

 DÁVID KIRÁLYKÉNT URALKODIK

(1Krónikák 10:1—29:30)

Az elbeszélés ott kezdődik, hogy Saul király és három fia meghal a filiszteusokkal vívott csatában a Gilboa-hegynél. Isai fia, Dávid lesz a király Júda törzse felett. Minden törzsből érkeznek férfiak Hebronba, és királlyá teszik Dávidot egész Izrael felett (1Krónikák 11:1–3). Röviddel ezután beveszi Jeruzsálemet. Később az izraeliták Jeruzsálembe viszik a szövetségládát ’örömkiáltások és kürtszó mellett, miközben hangosan zengetik húros hangszereiket és hárfáikat’ (1Krónikák 15:28).

Dávid kifejezi kívánságát, hogy szeretne házat építeni az igaz Istennek. Jehova ezt a kiváltságot Salamonnak tartogatja, de szövetséget köt Dáviddal egy Királyságra. Dávid hadjáratot folytat Izrael ellenségei ellen, Jehova pedig mindig győzelemre segíti. Egy jogtalan népszámlálás 70 000 ember halálához vezet. Miután Dávid utasítást kap egy angyaltól, hogy állítson oltárt Jehovának, megvesz egy területet a jebuszita Ornántól. Ezután „igen nagy előkészületeket” tesz, hogy ’fölöttébb fenséges’ házat építsen Jehovának azon a helyen (1Krónikák 22:5). Dávid megszervezi a léviták szolgálatát, melyről itt több részletet ismerhetünk meg, mint a Szentírás bármely más részében. A király és a nép bőkezűen adakozik a templomépítésre. Dávid 40 évi uralkodás után meghal „betelve a napokkal, gazdagsággal és dicsőséggel, s fia, Salamon [kezd] uralkodni helyette” (1Krónikák 29:28).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

11:11 — Itt miért 300 megölt emberről esik szó, és nem 800-ról, mint a 2Sámuel 23:8-ban, a párhuzamos beszámolóban? Dávid három legjobb vitézének a feje Jásobeám, vagyis Joséb-Bassebet volt. A másik két vitéz Eleázár és Sammah volt (2Sámuel 23:8–11). A két beszámoló közötti különbség oka alighanem az, hogy ugyanannak a férfinak két különböző hőstettére utalnak.

11:20, 21 — Milyen pozícióban volt Abisai Dávid három legnagyobb vitézéhez viszonyítva? Abisai nem tartozott a Dávidot szolgáló három legvitézebb férfi közé. De ahogy a 2Sámuel 23:18, 19 írja, 30 harcosnak volt a feje, és mindegyiknél különb volt. Abisai hírneve vetekedett a három legnagyobb vitézével, mivel ő is végrehajtott egy hasonló hőstettet, mint Jásobeám.

12:8 — Milyen értelemben volt „oroszlánarc” a gádbeli harcosok arca? Ezek a bátor férfiak Dávid mellett voltak a pusztában. Megnőtt a hajuk, és ez vad, oroszlánéhoz hasonló külsőt kölcsönzött nekik.

13:5 — Mire utal az ’Egyiptom-folyó’ kifejezés? Némelyek szerint a Nílus egyik mellékágára. De általános az a nézet, hogy itt az ’Egyiptom-völgyről’ van szó, mely az Ígéret földjének délnyugati határát alkotó, hosszú vízmosás volt (4Mózes 34:2, 5; 1Mózes 15:18).

16:30 — Mit jelent a Jehova miatti ’gyötrődés’? Ez a szó itt jelképesen a Jehova iránti tiszteletteljes félelemre és nagyrabecsülésre utal.

 16:1, 37–40; 21:29, 30; 22:19 — Milyen imádati elrendezés maradt érvényben Izraelben attól kezdve, hogy a szövetségláda Jeruzsálembe került, egészen a templom megépítéséig? Amikor Dávid Jeruzsálembe vitte a szövetségládát, és elhelyezte az általa készített sátorban, a szövetségláda már évek óta nem a hajlékban volt. Az áthelyezés után a szövetségláda ebben a sátorban maradt Jeruzsálemben. A hajlék Gibeonban volt, ahol Cádók főpap és a testvérei bemutatták a Törvényben előírt áldozatokat. Ez az elrendezés egészen addig érvényben volt, amíg el nem készült a jeruzsálemi templom. Akkor a hajlékot Gibeonból Jeruzsálembe vitték, és a szövetségláda a templom szentek szentjének nevezett részébe került (1Királyok 8:4, 6).

Tanulságok nekünk:

13:11 Ahelyett hogy feldühödnénk, és Jehovát okolnánk, amikor nem sikerül valami, elemezzük a helyzetet, és próbáljuk megtalálni a kudarc okát. Dávid kétségtelenül ezt tette. Tanult a hibájából, és később a megfelelő módszerrel sikerült Jeruzsálembe vinnie a szövetségládát. *

14:10, 13–16; 22:17–19 Mindig imádkozzunk Jehovához, és keressük a vezetését, mielőtt bármibe belefogunk, ami érinti a szellemiségünket.

16:23–29 Jehova imádata legyen a legfontosabb az életünkben.

18:3 Jehova beteljesíti az ígéreteit. Dávid által valóra váltotta azt az ígéretét, hogy Ábrahám magvának adja egész Kánaánt „az Egyiptom-folyótól a nagy folyóig, az Eufráteszig” (1Mózes 15:18; 1Krónikák 13:5).

21:13–15 Jehova azért adott parancsot az angyalnak a csapás megállítására, mert együtt érez népe szenvedésével. Bizony „nagy az ő irgalmassága”. *

22:5, 9; 29:3–5, 14–16 Noha Jehova nem Dávidot bízta meg a temploma megépítésével, Dávid nagylelkűnek bizonyult. Vajon miért? Azért, mert felismerte, hogy mindenét Jehova jóságának köszönheti. Hasonló hálaérzetnek kell minket is nagylelkűségre indítania.

24:7–18 A 24 papi osztály beosztásának elrendezése, melyet Dávid vezetett be, akkor is működött, amikor Jehova angyala megjelent Zakariásnak, Keresztelő János apjának, és előre bejelentette János születését. Zakariás éppen a templomban szolgált ’Abija osztályának’ tagjaként (Lukács 1:5, 8, 9). Az igaz imádat történelmi, nem pedig kitalált személyekkel van kapcsolatban. Áldást eredményez, ha lojálisan együttműködünk ma ’a hű és értelmes rabszolgával’ Jehova jól megszervezett imádatában (Máté 24:45).

Szolgáljuk Jehovát „örömteli lélekkel”!

A Krónikák első könyve korántsem csupán nemzetségtáblákat tartalmaz. Elbeszéli, amint Dávid Jeruzsálembe vitette a szövetségládát, nagy győzelmeket aratott, előkészületeket tett a templom építésére, és beosztotta a lévitákat papi szolgálatra osztályaik szerint. Mindaz, amit Ezsdrás megörökített a Krónikák első könyvében, kétségkívül a javukra vált az izraelitáknak, és segített nekik abban, hogy megújítsák a buzgalmukat Jehova imádatában, melyet a templomban mutattak be.

Milyen ragyogó példát mutatott Dávid abban, hogy első helyet biztosított az életében Jehova imádatának! Nem tört különleges kiváltságokra, hanem Isten akaratának a cselekvésére törekedett. Fogadjuk meg a tanácsát, és szolgáljuk Jehovát „teljes szívvel és örömteli lélekkel” (1Krónikák 28:9).

[Lábjegyzetek]

[Táblázat/képek a 8—11. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A nemzedékek Ádámtól Noéig (1056 év)

i. e. 4026 Ádám

130 év ⇩

Sét

105 ⇩

Énós

90 ⇩

Kénán

70 ⇩

Mahalalel

65 ⇩

Járed

162 ⇩

Énók

65 ⇩

Metusélah

187 ⇩

Lámek

182 ⇩

i. e. 2970 NOÉ születése

A nemzedékek Noétól Ábrahámig (952 év)

i. e. 2970 Noé

502 év ⇩

Sém

100 ⇩

AZ ÖZÖNVÍZ i. e. 2370

Arpaksád

35 ⇩

Séla

30 ⇩

Éber

34 ⇩

Péleg

30 ⇩

Réu

32 ⇩

Sérug

30 ⇩

Náhor

29 ⇩

Táré

130 ⇩

i. e. 2018 ÁBRAHÁM születése

Ábrahámtól Dávidig: 14 nemzedék (911 év)

i. e. 2018 Ábrahám

100 év

Izsák

60 ⇩

Jákob

kb. 88 ⇩

Júda

⇩

Pérec

⇩

Hecron

⇩

Rám

⇩

Amminádáb

⇩

Nahson

⇩

Sálmon

⇩

Boáz

⇩

Obed

⇩

Isai

⇩

i. e. 1107 DÁVID születése