Jehova a mi Pásztorunk

„Jehova az én Pásztorom, nem szűkölködöm semmiben” (ZSOLTÁROK 23:1)

1—3. Miért nem meglepő, hogy Dávid egy pásztorhoz hasonlította Jehovát?

HA AZT kérnék tőled, hogy fogalmazd meg, miként törődik Jehova a népével, mit mondanál? Milyen hasonlattal fejeznéd ki, hogy mennyire gyengéden törődik hűséges szolgáival? Több mint 3000 évvel ezelőtt a zsoltáríró Dávid király gyönyörű leírást adott Jehováról. Ebben egy olyan hasonlattal él, amely ahhoz a foglalkozáshoz kötődik, amelyet életének korai szakaszában űzött.

² Fiatalkorában Dávid pásztor volt, így tudta, hogyan kell bánni a juhokkal. Tisztában volt vele, hogy ha a juhokat magukra hagyják, könnyen eltévednek, és a rablók vagy a vadállatok martalékává válnak (1Sámuel 17:34–36). Egy törődő pásztor nélkül nem biztos, hogy megtalálják a legelőjüket és az élelmüket. Nem kétséges, hogy idősebb korában Dávid szívesen emlékezett vissza azokra az órákra, amelyeket azzal töltött, hogy vezesse, védelmezze és táplálja a juhokat.

³ Nem meglepő, hogy a pásztor munkája jutott Dávid eszébe, amikor arra kapott ihletést, hogy leírja, hogyan törődik Jehova a népével. A 23. zsoltár, amelyet Dávid írt, ezekkel a szavakkal kezdődik: „Jehova az én Pásztorom, nem szűkölködöm semmiben.” Vizsgáljuk meg, miért találó ez a kijelentés. Majd a 23. zsoltár segítségével azt is látni fogjuk, hogyan törődik Jehova az imádóival úgy, mint ahogy a pásztor a juhaival (1Péter 2:25).

Egy találó hasonlat

4—5. Hogyan ír a Biblia a juhok jellegzetességeiről?

⁴ Jehovát sokféle címmel illeti a Szentírás, de a Pásztor megnevezés a leggyengédebbek közé tartozik (Zsoltárok 80:1). Annak jobb megértéséhez, hogy miért találó Jehovát Pásztornak nevezni, két dologgal hasznos tisztában lenni: először is a juhok természetével, másodszor pedig azzal, hogy a jó pásztornak milyen feladatai és tulajdonságai vannak.

⁵ A Biblia gyakran tesz említést a juhok jellegzetességeiről, és úgy írja le őket, mint amelyek készséggel reagálnak a pásztor gyengédségére (2Sámuel 12:3), nem agresszívak (Ézsaiás 53:7), valamint védtelenek (Mikeás 5:8). Egy író, aki sok éven át tenyésztett juhokat, ezt mondja: „A juhok nem »gondoskodnak csak úgy magukról«, ahogy azt némelyek gondolják. Bármely más háziállatnál több figyelmet és lelkiismeretes gondozást igényelnek.” Ahhoz, hogy ezek a gyámoltalan teremtmények  életben maradjanak, törődő pásztorra van szükségük (Ezékiel 34:5).

6. Egy bibliai lexikon szerint hogyan telt egy ókori pásztor átlagos napja?

⁶ Hogyan telt egy ókori pásztor átlagos napja? Egy bibliai lexikon ezt írja: „Kora reggel kivezette a nyájat az akolból, és előttük haladt, amíg oda nem értek a legelőre. Itt egész nap őrizte őket, ügyelve rá, hogy egy juh se kóboroljon el. Ha bármelyik egy időre mégis elkerülte a figyelmét, és elkószált a többitől, szorgalmasan addig kereste, amíg meg nem találta, és aztán visszahozta . . . Este hazavitte a nyájat az akolba, megszámlálva őket, amint átmentek a bejáratnál levő rúd alatt, hogy így biztos legyen benne, hogy egy sem hiányzik . . . Gyakran még az éjszakai órákban is őriznie kellett az aklot, nehogy megtámadják a vadállatok vagy a zsákmányt kereső ravasz tolvajok.” *

7. Miért volt szüksége időnként a pásztornak külön türelemre és gyengédségre?

⁷ Voltak olyan időszakok, amikor a juhok, különösen a vemhes anyák és a kicsinyeik, külön türelmet és gyengédséget igényeltek (1Mózes 33:13). Egy bibliai forrásmű kijelenti: „A nyáj utódai gyakran a hegyoldal távolabbi részein jönnek világra. A pásztor féltő gonddal óvja az anyát ebben a védtelen helyzetben, majd felveszi a kisbárányt, és elviszi az akolba. Az alatt a néhány nap alatt, amíg képes lesz járni, a karjaiban vagy a köntösének laza redőiben hordozza” (Ézsaiás 40:10, 11). Egyértelmű, hogy a jó pásztort az erőteljes és a gyengéd tulajdonságoknak egyaránt jellemeznie kellett.

8. Milyen okokat sorol fel Dávid, amiért bízik Jehovában?

⁸ „Jehova az én Pásztorom” — hát nem találó leírás ez a mi égi Atyánkról? Miközben megvizsgáljuk a 23. zsoltárt, látni fogjuk, hogyan törődik velünk Isten egy pásztor erejével és gyengédségével. Az 1. versben Dávid annak a bizalmának ad hangot, hogy Isten a juhai minden szükségletéről gondoskodni fog, hogy ’semmiben se szűkölködjenek’. Az ez után következő versekben Dávid három okot sorol fel, amin a bizalma alapul: Jehova vezeti, védelmezi és táplálja a juhait. Beszéljük meg ezeket egyenként!

„Vezet”

9. Milyen békés jelenetet ír le Dávid, és hogyan kerülhetnek a juhok ilyen helyzetbe?

⁹ Először is, Jehova vezeti a népét. Dávid ezt írja: „Füves legelőkön pihentet engem, bővizű pihenőhelyekre vezet. Lelkemet felüdíti, az igazságosság ösvényein vezet nevéért” (Zsoltárok 23:2, 3). Egy békésen pihenő nyáj minden jóval körülvéve — Dávid itt egy olyan jelenetet ír le, amelyből megelégedettség, üdeség és biztonság árad. A legelőnek fordított héber szó ’kellemes helyet’ is jelenthet. Valószínű, hogy magukra hagyva a juhok nem találnának ilyen üde tájat, ahol békében pihenhetnének. A pásztoruknak kell elvezetnie őket egy ilyen „kellemes helyre”.

10. Hogyan mutatja ki Isten, hogy bízik bennünk?

¹⁰ Hogyan vezet ma bennünket Jehova? Az egyik módja ennek a példamutatás. Szava arra buzdít minket, hogy ’legyünk Isten utánzóivá’ (Efézus 5:1). A szövegkörnyezet, ahol ezek a szavak találhatók, említést tesz még a könyörületességről, megbocsátásról és szeretetről (Efézus 4:32; 5:2). Kétségtelen, hogy Jehova állítja elénk a legkiválóbb példát ezeknek a megnyerő tulajdonságoknak a kimutatásában. Vajon túlzott elvárásai vannak, amikor azt kéri tőlünk, hogy utánozzuk őt? Nem. Ez az ihletett tanács tulajdonképpen a belénk vetett bizalmának csodálatos kifejeződése. Milyen módon? Isten képmására vagyunk megalkotva, ami azt jelenti, hogy fel vagyunk ruházva erkölcsi tulajdonságokkal, és van szellemiségünk (1Mózes 1:26). Ezért Jehova tudja, hogy a tökéletlenségünk ellenére  is képesek vagyunk olyan tulajdonságok ápolására, amelyeket ő megtestesít. Gondolj csak bele: szerető Istenünk bízik abban, hogy olyanok tudunk lenni, mint ő. Ha követjük a példáját, ő jelképesen szólva elvezet minket egy kellemes ’pihenőhelyre’. Ebben az erőszakos világban ’biztonságban lakhatunk’, és olyan békét tapasztalunk, amely Isten helyeslésének tudatából fakad (Zsoltárok 4:8; 29:11).

11. Mit vesz figyelembe Jehova a juhai vezetése közben, és hogyan tükröződik ez abból, amit kér tőlünk?

¹¹ Jehova gyengéden és türelmesen vezet minket. A pásztor figyelembe veszi a juhai korlátait, ezért a „jószág járása . . . szerint” vezet (1Mózes 33:14). Jehova szintén a juhai ’járása szerint’ vezet. Figyelembe veszi a képességeinket és a körülményeinket. Valójában hozzánk igazítja a járást, és sohasem kér többet, mint amennyit adni tudunk. Csupán azt kéri, hogy teljes lelkűek legyünk (Kolosszé 3:23). De mi a helyzet akkor, ha már idősebb vagy, és nem tudsz ugyanannyit tenni, mint korábban? Vagy, ha valamilyen súlyos betegség korlátoz? Itt mutatkozik meg annak a követelménynek a szépsége, hogy teljes lelkűek legyünk. Nincs két teljesen egyforma lélek. Teljes lélekkel szolgálni azt jelenti, hogy minden erődet és energiádat Isten szolgálatára fordítod a tőled telhető legteljesebb mértékben. Jehova értékeli teljes szívű imádatunkat, a járásunkat befolyásoló gyengeségeink ellenére is (Márk 12:29, 30).

12. A Mózesi Törvényből vett milyen példa szemlélteti, hogy Jehova a ’járásuk szerint’ vezeti a juhait?

¹² Annak szemléltetésére, hogy Jehova a juhai ’járása szerint’ vezet, vizsgáljuk meg, mit mond a Mózesi Törvény némely vétkességért való felajánlásról. Jehova kiváló minőségű felajánlásokat várt el, amelyek hálás szívből fakadtak. Ugyanakkor a felajánlások osztályozva voltak a felajánló lehetőségei szerint. A Törvény ezt mondta: „ha nem telik neki juhra, akkor . . . vigyen . . . két gerlét vagy két fiatal galambot.” És ha még két galambra sem telt neki? Akkor hozhatott valamennyi „finomlisztet” (3Mózes 5:7, 11). Ez azt mutatja, hogy Isten nem követelt olyasmit, amire a felajánló képtelen lett volna. Mivel Isten nem változik, vigaszt nyújthat az a tudat, hogy ő sohasem kér többet, mint amennyit adni tudunk, viszont szívesen fogadja azt, amit képesek vagyunk adni (Malakiás 3:6). Micsoda öröm, hogy egy ilyen megértő Pásztor vezet bennünket!

„Nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy”

13. Hogyan beszél bensőségesebb hangon Dávid a Zsoltárok 23:4-ben, és miért nem meglepő ez?

¹³ Dávid egy második okot is megemlít, amiért bizakodik: Jehova védelmezi a juhait. Ezt olvassuk: „Még ha a sötét árnyék völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy; vessződ és botod vigasztalnak engem” (Zsoltárok 23:4). Dávid most bensőségesebb hangon beszél Jehovához a „te” névmást használva. Ez nem meglepő, hiszen Dávid azt mondja el, hogy neki hogyan segített Isten elviselni a megpróbáltatásokat. Dávid sok sötét völgyben járt — olyan időszakok  voltak ezek, amikor az élete veszélyben volt. De nem engedte, hogy eluralkodjon rajta a félelem, mivel érzékelte, hogy Isten a ’vesszőjét’ és ’botját’ készenlétben tartva vele van. A védelemnek ez a tudata megvigasztalta Dávidot, és minden bizonnyal közelebb vonzotta Jehovához. *

14. Miről biztosít minket a Biblia a Jehovától jövő védelemmel kapcsolatban, de mit nem jelent ez?

¹⁴ Hogyan védelmezi Jehova a juhait napjainkban? A Biblia arról biztosít minket, hogy semmilyen ellenszegülő — legyen az akár démon, akár ember — nem tudja eltüntetni a juhait a föld színéről. Jehova ezt sohasem engedné meg (Ézsaiás 54:17; 2Péter 2:9). Ez azonban nem jelenti azt, hogy Pásztorunk minden csapástól megoltalmaz minket. Mi is átéljük azokat a próbákat, amelyek általánosak az embereknél, és szembekerülünk az üldözéssel, amely minden igaz keresztényre vár (2Timóteusz 3:12; Jakab 1:2). Vannak időszakok, amikor jelképesen szólva a „sötét árnyék völgyében” járunk. Például közel kerülhetünk a halálhoz üldözés vagy komoly egészségi gondok miatt. Az is lehet, hogy egy olyan valakit, aki kedves nekünk, megérint vagy akár el is ragad tőlünk a halál. Pásztorunk még az ilyen legsötétebbnek tűnő pillanatokban is velünk van, és vigyáz ránk. Hogyan?

15—16. a) Milyen módokon segít Jehova megküzdenünk az elénk kerülő akadályokkal? b) Mondj el egy tapasztalatot annak szemléltetésére, hogyan segít Jehova a próbák idején!

¹⁵ Jehova nem ígéri, hogy csodák által közbe fog lépni. * De egyben biztosak lehetünk: Jehova segíteni fog nekünk átvészelni a nehéz helyzeteket, bármivel kerüljünk is szembe. Meg tudja adni azt a bölcsességet, amellyel megküzdhetünk a „különféle próbákkal” (Jakab 1:2–5). A pásztor nemcsak arra használja a vesszőjét vagy a botját, hogy elkergesse a ragadozókat, hanem arra is, hogy a helyes irányba terelje vele a juhait. Jehova talán egy másik imádója által „terelget” bennünket, hogy alkalmazzunk egy Biblián alapuló tanácsot, amelytől jelentősen megváltozhat a helyzetünk. Továbbá Jehova meg tudja adni nekünk a kitartáshoz szükséges erőt (Filippi 4:13). A szent szelleme által a ’szokásosnál nagyobb erővel’ tud felvértezni minket (2Korintusz 4:7). Isten szelleme képessé tehet minket, hogy bármilyen próbát elviseljünk, amelyet Sátán ránk zúdít (1Korintusz 10:13). Hát nem vigasztaló az a tudat, hogy Jehova mindig kész a segítségünkre lenni?

¹⁶ Igen, függetlenül attól, hogy milyen sötét völgyben találjuk magunkat, nem kell egyedül bolyonganunk. Pásztorunk velünk van, olyan módokon segítve nekünk, amelyekről először talán nem is veszünk tudomást teljes mértékben. Figyeld meg egy olyan keresztény vén tapasztalatát, akinél rosszindulatú agydaganatot állapítottak meg. „Be kell vallanom, hogy először azt gondoltam, Jehova talán megharagudott rám, vagy esetleg már nem is szeret. De elhatároztam, hogy nem fogok eltávolodni tőle. Ehelyett beszéltem vele az aggodalmaimról. És Jehova segített nekem, gyakran a keresztény testvéreim és testvérnőim által nyújtva vigaszt. Sokan osztottak meg velem hasznos gondolatokat, amelyek azon alapultak, hogy ők miként küzdöttek meg valamilyen súlyos betegséggel. Kiegyensúlyozott tanácsaik arra emlékeztettek, hogy semmi szokatlan sincs abban, ami velem történik. A gyakorlati segítségnyújtás, köztük a kedvesség néhány nagyon megható példája, megnyugtatott, hogy Jehova nem neheztel rám. Természetesen továbbra is küszködök a betegségemmel, és nem tudom, hogy mi lesz a vége. De arról meg vagyok győződve, hogy Jehova velem van, és átsegít ezen a próbán.”

 „Asztalt terítesz nekem”

17. Hogyan írja le Dávid Jehovát a Zsoltárok 23:5-ben, és miért nincs ez ellentétben a pásztorról szóló szemléltetéssel?

¹⁷ Dávid most egy harmadik okot említ, amiért bízik Pásztorában: Jehova táplálja a juhait, és ezt bőségesen teszi. Dávid ezt írja: „Asztalt terítesz nekem ellenségeim előtt. Fejemet megkented olajjal, csordultig van a poharam” (Zsoltárok 23:5). Ebben a versben Dávid úgy írja le Pásztorát, mint bőkezű házigazdát, aki bőségesen gondoskodik ételről és italról. A két szemléltetés — a törődő pásztor és a bőkezű házigazda — nincs ellentétben egymással. Végtére is a jó pásztornak tudnia kell, hol talál gazdag legelőket és elegendő ivóvizet, hogy a nyája ’semmiben se szűkölködjön’ (Zsoltárok 23:1, 2).

18. Mi mutatja, hogy Jehova bőkezű házigazda?

¹⁸ Vajon a mi Pásztorunk is bőkezű házigazda? Ez nem is kérdéses! Gondolj csak arra, hogy milyen jó minőségű, mennyire bőséges és változatos szellemi táplálékban részesülünk napjainkban. A hű és értelmes rabszolga osztály által Jehova hasznos kiadványokról és gazdag programokról gondoskodik az összejöveteleken, valamint a kongresszusokon. Mindezek kielégítik a szellemi szükségletünket (Máté 24:45–47). Szellemi táplálékból egyáltalán nincs hiány. „A hű és értelmes rabszolga” sok millió Bibliát és bibliatanulmányozási segédeszközt készít, amelyek jelenleg 413 nyelven elérhetőek. Jehova ezt a szellemi táplálékot nagyon változatos formában bocsátja a rendelkezésünkre: a ’tejtől’, vagyis a Biblia alaptanításaitól kezdve a ’szilárd eledelig’, amelyek a mélyebb szellemi igazságok (Héberek 5:11–14). Ennek eredményeként, amikor nehézségekkel vagy döntésekkel kerülünk szembe, általában megtaláljuk, amire épp szükségünk van. Hol lennénk az ilyen szellemi táplálék nélkül? Pásztorunk valóban a legbőkezűbb gondoskodó! (Ézsaiás 25:6; 65:13).

„Jehova házában lakom”

19—20. a) Milyen bizalomról tesz tanúbizonyságot Dávid a Zsoltárok 23:6-ban, és hogyan osztozhatunk mi is ebben a bizalomban? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

¹⁹ Miután Dávid elgondolkodott azon, hogy milyen is az ő Pásztora és Gondoskodója, így zárja sorait: „Igen, jóság és szerető-kedvesség követ engem életem minden napján, s Jehova házában lakom hosszú-hosszú napokon át” (Zsoltárok 23:6). Dávid hálával és hittel teli szívből beszél: hálát érez, amikor feleleveníti a múltat, és hisz, amikor a jövőbe tekint. A korábbi pásztor biztonságban érzi magát, tudja, hogy amíg közel marad égi Pásztorához, mintegy a házában lakik, addig mindig élvezni fogja Jehova szerető törődését.

²⁰ Mennyire hálásak vagyunk a 23. zsoltárban feljegyzett gyönyörű szavakért! Dávid aligha tudta volna találóbban leírni, hogyan vezeti, védelmezi és táplálja Jehova a juhait. Dávid érzelmektől áthatott kifejezései feljegyzésre kerültek a Bibliában, hogy mi is bizalommal tudjunk tekinteni Jehovára mint Pásztorunkra. Igen, ha közel maradunk Jehovához, ő szerető Pásztorként fog törődni velünk „hosszú-hosszú napokon át”, sőt egy örökkévalóságon keresztül. Juhaiként azonban az a felelősségünk, hogy nagy Pásztorunkkal, Jehovával járjunk. Hogy ez mit foglal magában, azt a következő cikkben fogjuk megvizsgálni.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel?

• Miért találó, hogy Dávid egy pásztorhoz hasonlította Jehovát?

• Miért mondhatjuk, hogy Jehova megértően vezet minket?

• Milyen módokon segít Jehova elviselni a próbákat?

• Mi mutatja, hogy Jehova bőkezű házigazda?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 18. oldalon]

Miként egy pásztor Izraelben, Jehova vezeti a juhait