Megörvendeztették a szüleik szívét

„FIAM, ha bölcs lett szíved, örül az én szívem is” (Példabeszédek 23:15). A keresztény szülőknek valóban nagy az örömük, amikor gyermekeik Istentől származó bölcsességre tesznek szert. 2005. szeptember 10-én, szombaton a föld több országából 6859-en vettek részt az Őrtorony Gileád Bibliaiskola 119. osztályának diplomaosztási programján. Mindnyájuk szíve megtelt örömmel, kiváltképpen az 56 végzős szüleié.

David Walker, aki már régóta az egyesült államokbeli Bétel-család tagja, őszinte hangvételű imával nyitotta meg a programot. Majd az elnöklő, a Jehova Tanúi Vezető Testületében szolgáló David Splane a következő szavakat intézte bevezetőül a végzősök szüleihez: „Igazán megérdemlitek a dicséretet. Azok a tulajdonságok, amelyeket beleneveltetek a fiaitokba és lányaitokba, arra indították őket, hogy vállalják a misszionáriusi szolgálatot.” A szülők bizonyára nagyon izgatottak voltak, hiszen fiaik és lányaik hamarosan távoli megbízatásuk helyére utaznak. De Splane testvér megnyugtatta őket: „Ne aggódjatok a gyermekeitekért. Jehova sokkal jobban tud róluk gondoskodni, mint gondolnátok.” Aztán így folytatta: „Gondoljatok arra, hogy mennyi jót tesznek majd. Szenvedő emberek tőlük kapnak majd életükben először valódi vigaszt.”

Hogyan szerezhetnek másoknak örömet?

Az elnöklő négy előadót jelentett be. Ralph Walls, aki az egyesült államokbeli fiókbizottság tagja, ezt a témát fejtette ki: „Tartsátok nyitva a szemeteket!” Arról beszélt, hogy a szellemi vakság sokkal rosszabb, mint a fizikai. Az első századi laodiceai gyülekezet elvesztette szellemi látását. A gyülekezet szellemileg vak tagjainak segítséget ajánlottak, de sokkal jobb, ha az ember el sem jut eddig az állapotig, hanem mindig nyitva tartja szellemi szemét (Jelenések 3:14–18). Az előadó így fogalmazott: „Tartsátok nyitva a szemeteket, és lássátok úgy a felelősségeket viselő férfiakat, ahogyan Jehova.” A leendő misszionáriusoknak nem kell fölöttébb aggodalmaskodniuk a gyülekezeti problémák miatt. Az Úr Jézus Krisztusnak minden ilyen helyzetről tudomása van. Tenni fog róla, hogy a kellő időben orvosolva legyenek az ügyek.

Ezután Samuel Herd, a Vezető Testület egyik tagja erre a kérdésre adott választ: „Készen álltok?” Ahogy egy utazó visz magával ruhákat, a végzősöknek is mindig viselniük kell ruha gyanánt az új egyéniség tulajdonságait. Könyörületet kell tanúsítaniuk, ahogy Jézus tette. Amikor egy leprás azt mondta Jézusnak, hogy ’ha akarja, meg tudja tisztítani’, ő így felelt: „Akarom. Tisztulj meg!” (Márk 1:40–42). Az előadó hozzáfűzte: „Ha őszintén akartok segíteni az embereknek, meg fogjátok találni a segítségnyújtás  módját.” A Filippi 2:3 azt tanácsolja a keresztényeknek, hogy úgy vélekedjenek, hogy ’a többiek felettük állnak’. Herd testvér kijelentette: „Az alázatosság fontosabb, mint a tudás. Azok, akikkel a szolgálatban találkoztok, valamint a testvéreitek csak akkor fognak hasznot meríteni a tudásotokból, ha alázatosak vagytok.” Mondanivalóját azzal fejezte be, hogy ha a végzősök mindig magukon viselik a keresztényi szeretet ruháját, akkor készen állnak arra, hogy a megbízatási helyükre induljanak, és biztosak lehetnek a sikerben (Kolosszé 3:14).

Mark Noumair, a Gileád-oktatók egyike várakozást keltett előadásának a címével: „Megőrzitek ezt az érzést?” A Jehova jóságáért érzett hálánkról beszélt. A Zsoltárok 103:2 így szól: „Áldjad, ó, lelkem, Jehovát, és ne feledd el, mi mindent tett”. Az izraeliták nem voltak hálásak a mannáért, mely életben tartotta őket, hanem ’hitvány kenyérnek’ nevezték (4Mózes 21:5). Az idő múlásával a manna értéke semmit sem változott, csak ők már nem becsülték meg. Az oktató ezt mondta: „Ha elfeledkeztek Jehova tetteiről, és külföldi szolgálatotokat hétköznapinak kezditek érezni, akkor már másképp fogtok tekinteni a Jehovától kapott munkátokra.” A Zsoltárok 103:4 kijelenti, hogy Jehova „szerető-kedvességgel . . . koronáz meg”. A végzősök érezni fogják Isten szerető-kedvességét új gyülekezetükben.

Egy másik Gileád-oktató, Lawrence Bowen a következő témát választotta: „Áldások szállnak rátok?” Elmondta, hogy a Gileád 119. osztályának tagjai keményen edzettek, hogy sikeres misszionáriusok legyenek. Most pedig ragaszkodniuk kell Jehovához és a tőle kapott munkához. A Jelenések 14:1–4-ben az olvasható a 144 000-ről, hogy „követik a Bárányt, bárhová megy is”. Ők a próbáik ellenére mindannyian lojálisan kitartanak Jehova és a Fia mellett, és el is érik a céljukat. „Történjék bármi, mi is lojálisan ragaszkodunk Jehovához és a nekünk kijelölt munkához” — jelentette ki az előadó. Így a végzősök tapasztalják majd, hogy Jehova áldásai rájuk „szállnak” (5Mózes 28:2).

Gyümölcsöt teremnek a szolgálatukban

A tanfolyam ideje alatt a tanulók minden hétvégén részt vettek a szántóföldi szolgálatban. Az interjúkból, melyeket Wallace Liverance, az iskola titkára készített velük, kiderült, hogy nagyon eredményesek voltak. Legalább tíz nyelven prédikálták a jó hírt, és számos bibliatanulmányozást vezettek be. Az egyik házaspár egy kínai férfival kezdett tanulmányozni. Két látogatás után megkérdezték tőle, hogy milyen érzés ismeretet szerezni Jehováról. A férfi kikereste a Bibliájából a János 17:3-at, és őket kérte meg, hogy olvassák fel. Felismerte, hogy az élethez vezető útra lépett.

Ezután Anthony Morris, aki a Vezető Testület tagja, három olyan testvérrel készített interjút, akik a dominikai köztársasági, az ecuadori és az elefántcsontparti fiókbizottságban szolgálnak. Biztosították a végzősöket arról, hogy a fiókbizottságok szeretettel várják őket, és segítségükre lesznek abban, hogy megszokják az új körülményeket.

Újabb interjúk következtek; ezúttal Leonard Pearson, az egyesült államokbeli Bétel-család tagja beszélgetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Pápua Új-Guineában és az Ugandában szolgáló fiókbizottság egy-egy tagjával. Ezek a testvérek arra buzdították a végzősöket, hogy teljesen merüljenek bele a szántóföldi szolgálatba. Egy misszionárius házaspár, amely több mint 21 éve él Kongóban, 60 embernek segített eljutnia az önátadásig és a megkeresztelkedésig. Most 30 bibliatanulmányozást vezetnek, és 22 tanulmányozójuk eljár a gyülekezeti összejövetelekre. Ha ilyen gazdag szellemi aratásban lehet részt venni, igazán ragyogó lehetőség misszionáriusként szolgálni.

Tanúskodás a sürgősség érzetével

A befejező előadást Gerrit Lösch, a Vezető Testület egyik tagja tartotta ezzel a címmel: „Istenről beszélünk, és Jézus mellett tanúskodunk az Úr napján”. A „tanú” szó és származékai 19-szer fordulnak elő a Jelenések könyvében. Jehova tehát nem hagy kétséget afelől,  hogy milyen munkával bízta meg a népét. Mikor kell tanúskodnunk? ’Az Úr napján’ (Jelenések 1:9, 10). Ez a nap 1914-ben kezdődött, még ma is tart, és tovább is folytatódik. A Jelenések 14:6, 7 szerint angyali támogatással végezzük azt a munkát, melynek során Istenről beszélünk. A Jelenések 22:17 rámutat, hogy a Jézus melletti tanúskodás munkájának irányítása a felkent keresztények maradékára lett bízva. De most mindnyájunknak élnünk kell ezzel a kiváltsággal. A 20. vers szerint Jézus ezt mondja: „hamar eljövök.” Lösch testvér minden jelenlévőhöz intézte buzdítását: „Mondjátok el az embereknek: ’Jöjjetek, vegyétek az élet vizét ingyen.’ Jézus hamar eljön. Készen állunk?”

A program végén Fred Rusk, aki maga is Gileád-oktató volt 11 évig, hálát adott Jehovának. Imája mindenkit meghatott. Méltó befejezése volt a napnak, mely nagy örömre adott alkalmat.

[Kiemelt rész a 13. oldalon]

OSZTÁLYSTATISZTIKA

A képviselt országok száma: 10

A kijelölt országok száma: 25

A tanulók száma: 56 fő

Átlagéletkor: 32,5 év

Az igazságban eltöltött évek átlaga: 16,4

A teljes idejű szolgálatban eltöltött évek átlaga: 12,1

[Kép a 15. oldalon]

Az Őrtorony Gileád Bibliaiskolát elvégző 119. osztály

Az alábbi felsorolásban a sorok számozása elölről hátra, a nevek felsorolása minden sorban balról jobbra történik.

1. Helgesen, S.; Daugaard, H.; Pierluissi, A.; Joseph, I.; Racanelli, C. 2. Byrge, T.; Butler, D.; Freedlun, J.; Nuñez, K.; Pavageau, C.; Doumen, T. 3. Camacho, O.; Lindqvist, L.; Broomer, A.; Wessels, E.; Burton, J.; Woodhouse, O.; Doumen, A. 4. Tirion, A.; Connally, L.; Fournier, C.; Gil, A.; Johnsson, K.; Hamilton, L. 5. Byrd, D.; Scribner, I.; Camacho, B.; Laschinski, H.; Hallahan, M.; Libuda, O. 6. Joseph, A.; Lindqvist, M.; Helgesen, C.; Nuñez, D.; Scribner, S.; Fournier, J. 7. Pierluissi, F.; Pavageau, T.; Broomer, C.; Racanelli, P.; Butler, T.; Woodhouse, M.; Libuda, J. 8. Laschinski, M.; Freedlun, S.; Burton, I.; Tirion, M.; Byrd, M.; Byrge, J. 9. Wessels, T.; Hallahan, D.; Connally, S.; Gil, D.; Daugaard, P.; Hamilton, S.; Johnsson, T.