Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Főbb gondolatok Nehémiás könyvéből

Főbb gondolatok Nehémiás könyvéből

Jehova Szava élő

Főbb gondolatok Nehémiás könyvéből

TIZENKÉT év telt el a bibliai Ezsdrás könyvében feljegyzett utolsó események óta. Már közel van az idő, hogy elhangozzon „a Jeruzsálem helyreállítása és újjáépítése felől való szózat”, az az esemény, amely a Messiáshoz vezető 70 évhét kezdetét jelzi (Dániel 9:24–27). Nehémiás könyve olyan történelmi feljegyzés Isten népéről, amelyben Jeruzsálem falának újjáépítéséről van szó. Egy több mint 12 éves, döntő fontosságú időszakot ölel fel, amely i. e. 456-tól valamivel i. e. 443 utánig tartott.

A könyv, melyet Nehémiás kormányzó írt, egy izgalmas beszámoló arról, hogy miként magasztaltatik fel az igaz imádat, amikor a határozott cselekvés egyesül a Jehova Istenbe vetett feltétel nélküli bizalommal. Világosan megmutatja, hogyan irányítja Jehova úgy a dolgokat, hogy az akarata megvalósuljon. Egy erős és bátor vezetőt is megismerhetünk. Nehémiás könyvének üzenete értékes tanulságokkal szolgál minden mai igaz imádónak, „mert az Isten szava élő, és erőt fejt ki” (Héberek 4:12).

„VÉGÜL ELKÉSZÜLT A FAL”

(Nehémiás 1:1—6:19)

Nehémiás Susán várában van, Hosszúkezű Artaxerxész királyt szolgálja bizalmi állásban. Amikor meghallja, hogy népének tagjai „igen nagy nyomorúságban és gyalázatban vannak; Jeruzsálem falát lerombolták, kapuit pedig felégették”, nagyon nyugtalanná válik. Buzgón imádkozik Istenhez irányításért (Nehémiás 1:3, 4). Idővel a király észreveszi szomorúságát, és Nehémiás előtt megnyílik az út, hogy Jeruzsálembe menjen.

Miután Nehémiás megérkezik Jeruzsálembe, a sötétség leple alatt megvizsgálja a falat, és feltárja a zsidóknak azt a tervét, hogy szeretné újjáépíteni. Az építkezés ugyan elkezdődik, de ezzel együtt a munkát ellenzők is megjelennek. Nehémiás bátor vezetésével azonban ’a fal végül elkészül’ (Nehémiás 6:15).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

1:1; 2:1 — Vajon ugyanaz a kezdőpontja a két versben említett ’huszadik évnek’? Igen, a 20. év Artaxerxész király uralkodásának huszadik éve. A számítás módja azonban eltér egymástól a két versben. A történelmi bizonyítékok azt mutatják, hogy Artaxerxész i. e. 475-ben foglalta el a trónt. Mivel a babiloni írnokok szokásuk szerint a perzsa királyok uralkodásának éveit niszántól (március/április) niszánig számolták, Artaxerxész uralkodásának első éve i. e. 474 niszán hónapjában kezdődött. Így a Nehémiás 2:1-ben említett 20. uralkodási év i. e. 455 niszán havában vette kezdetét. A Nehémiás 1:1-ben szereplő kiszlév hónap (november/december) logikusan következtetve az előző év, vagyis i. e. 456 kiszlévje volt. Nehémiás úgy utal erre a hónapra, mint ami szintén a 20. évére esik Artaxerxész uralkodásának. Ebben az esetben talán az uralkodó trónra kerülésének időpontjától kezdve számolta az éveket. Az is lehet, hogy Nehémiás az alapján számolta az időt, amit a zsidók ma polgári évnek hívnak; ez tisri hónapban kezdődik, ami szeptember/​októbernek felel meg. Bárhogy történt is, az az év, amikor a Jeruzsálem helyreállítása felől való szózat elhangzott, i. e. 455 volt.

4:17, 18 — Hogyan tudta valaki az újjáépítési munkát csupán az egyik kezével végezni? A teherhordóknak ez nem kellett, hogy nehézséget jelentsen. Amint a terhet a fejükre vagy a vállukra helyezték, könnyedén egyensúlyban tarthatták azt az egyik kezükkel, míg a „másikkal . . . a dárdát tartották”. Az építők, akiknek mindkét kezükre szükségük volt a munkához, „felövezték magukat, mindegyikük derekán ott volt a kardja miközben épített”. Egy ellenséges támadás esetén készen álltak a cselekvésre.

5:7 — Milyen értelemben kezdte Nehémiás „korholni . . . az előkelőket és a helytartókat”? Ezek az emberek uzsorát követeltek zsidó társaiktól, amivel megsértették a Mózesi Törvényt (3Mózes 25:36; 5Mózes 23:19). Továbbá a kölcsönadók magas kamatot kértek. Havonta fizetve a ’századrész’ évi 12 százaléknak felel meg (Nehémiás 5:11). Kegyetlen volt ekkora kamatot kérni olyan emberektől, akiket már amúgy is nagyon megterheltek az adók és az élelmiszerhiány. Nehémiás úgy korholta a gazdagokat, hogy Isten törvényére hivatkozva helyreigazította és megfeddte őket, ezáltal nyilvánosságra hozta helytelenségüket.

6:5 — Mivel a bizalmas leveleket általában pecséttel lezárt tasakba helyezték, miért küldött Szanballat ’egy nyitott levelet’ Nehémiásnak? Szanballat talán nyilvánosságra akarta hozni a levélben található hamis vádakat, ezért küldte őket nyitott levélben. Esetleg azt remélte, hogy ez annyira felmérgesíti Nehémiást, hogy otthagyja az építési munkát, és eljön megvédeni magát. Vagy lehet, hogy Szanballat azt gondolta, hogy a levél tartalma olyan riadalmat kelt majd a zsidók között, hogy mindenestől abbahagyják a munkát. Nehémiás nem hagyta magát megfélemlíteni, és nyugodtan folytatta Istentől kapott munkáját.

Tanulságok nekünk:

1:4; 2:4; 4:4, 5 Amikor nehéz helyzetekkel kerülünk szembe, vagy fontos döntéseket kell meghoznunk, ’állhatatosnak kell lennünk az imában’, és a teokratikus irányítással összhangban kell cselekednünk (Róma 12:12).

1:11—2:8; 4:4, 5, 15, 16; 6:16 Jehova válaszol szolgái őszinte imáira (Zsoltárok 86:6, 7).

1:4; 4:19, 20; 6:3, 15 Habár Nehémiás a gyengéd érzelmek embere volt, a tettek embereként is jó példát mutatott, mint aki határozottan száll síkra az igazságosságért.

1:11—2:3 Nehémiás örömének nem az volt a fő forrása, hogy pohárnokként magas pozíciót tölthetett be, hanem az, hogy az igaz imádat előrehaladt. Vajon nem kellene Jehova imádatának és mindannak, ami azt elősegíti, a mi fő elfoglaltságunknak és fő örömforrásunknak lennie?

2:4–8 Jehova arra indította Artaxerxészt, hogy Nehémiásnak engedélyt adjon, hogy elmehessen és újjáépíthesse Jeruzsálem falát. „Olyan a király szíve, mint a patakok vize Jehova kezében. Arra hajtja, amerre akarja” — mondja a Példabeszédek 21:1.

3:5, 27 Nem szabad az igaz imádat érdekében végzett kétkezi munkát méltóságunkon alulinak tekintenünk, ahogy azt a Tékoából való ’előkelők’ tették. Inkább utánozzuk a Tékoából való egyszerű embereket, akik készségesen adtak magukból.

3:10, 23, 28–30 Míg némelyek meg tudják tenni, hogy oda költöznek, ahol nagyobb szükség van Királyság-hirdetőkre, sokan közülünk az otthonunkhoz közel támogatjuk az igaz imádatot. Ezt tehetjük úgy is, hogy Királyság-terem-építési munkákban és katasztrófák utáni segélyakciókban veszünk részt, de elsősorban úgy, hogy végezzük a Királyság-prédikáló munkát.

4:14 Amikor ellenállással nézünk szembe, mi is legyőzhetjük a félelmünket, ha „a nagy és félelmet keltő Jehovára” gondolunk.

5:14–19 Nehémiás kormányzó kitűnő példa a keresztény felvigyázóknak az alázatosságban, az önzetlenségben és a megfontoltságban. Noha buzgón betartatta másokkal Isten törvényét, nem hatalmaskodott rajtuk önző nyereségvágyból. Ehelyett törődött az elnyomottakkal és a szegényekkel. A nagylelkűségével Nehémiás kiemelkedő példát állított Isten minden szolgája elé.

„EMLÉKEZZ MEG RÓLAM, ISTENEM, AZ ÉN JAVAMRA!”

(Nehémiás 7:1—13:31)

Amint Jeruzsálem fala elkészül, Nehémiás a helyükre emelteti a kapukat, és intézkedik róla, hogy a város biztonságban legyen. Elkészíti a nép leszármazási feljegyzését. Miközben az egész nép összegyűlik „a Víz kapu előtti köztéren”, Ezsdrás pap felolvassa a Mózesi Törvényt, Nehémiás és a léviták pedig megmagyarázzák azt a népnek (Nehémiás 8:1). A lombsátorünnep megemlítése azt eredményezi, hogy ezt az ünnepet nagy örvendezéssel meg is tartják.

Ezt követően egy másik gyűlés következik, amely során „Izrael magva” megvallja a nemzet bűneit, a léviták felidézik, hogyan bánt Isten Izraellel, és a nép esküt tesz, hogy ’az igaz Isten törvényében fog járni’ (Nehémiás 9:1, 2; 10:29). Mivel Jeruzsálem még mindig gyéren lakott, sorsot vetnek, hogy minden 10 személy közül, aki a városon kívül lakik, 1 költözzön be a városba. Majd felavatják a falat, és olyan jó a hangulat, hogy ’Jeruzsálem örvendezése messzire hallatszik’ (Nehémiás 12:43). Érkezése után 12 évvel Nehémiás elhagyja Jeruzsálemet, hogy újra ellássa feladatait Artaxerxész palotájában. A tisztátalanság hamar gyökeret ver a zsidók között. Amikor Nehémiás ismét visszatér Jeruzsálembe, határozott cselekvésbe kezd, hogy változtasson a helyzeten. Szerényen ezt kéri a maga érdekében: „Emlékezz meg rólam, Istenem, az én javamra!” (Nehémiás 13:31).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

7:6–67 — Miért különbözik Nehémiás listája a Jeruzsálembe Zorobábellel visszatérő maradékról attól a feljegyzéstől, amelyben Ezsdrás az egyes családok számát részletezi? (Ezsdrás 2:1–65). Az eltérés oka az lehet, hogy Ezsdrás és Nehémiás nem ugyanazokat a forrásanyagokat használta. Például azoknak a száma, akik feliratkoztak a hazatérők közé, eltérhet azoknak a számától, akik ténylegesen vissza is tértek. A két feljegyzés azért is különbözhet, mert néhány zsidó, aki először nem tudta igazolni a leszármazását, ezt talán később mégis megtette. Azonban mindkét beszámolóban megegyezik a következő adat: az első visszatérők létszáma a rabszolgákat és az énekeseket leszámítva 42 360 volt.

10:34 — Miért volt köteles a nép fát beszolgáltatni? A Mózesi Törvény nem adott parancsot fa felajánlására. Ez a követelmény kizárólag a fennálló szükségletből eredt. Nagy mennyiségű fára volt szükség ahhoz, hogy az áldozatokat el tudják égetni az oltáron. Valószínűleg nem volt elegendő nétineus, vagyis nem izraelita templomi rabszolga. Így sorsvetésre került sor, hogy biztosítva legyen a folyamatos faellátás.

13:6 — Mennyi ideig volt távol Nehémiás Jeruzsálemtől? A Biblia csak annyit mond, hogy Nehémiás „valamivel később”, vagy szó szerinti fordításban „a napok végén” kért eltávozási engedélyt a királytól, hogy visszatérhessen Jeruzsálembe. Ezért lehetetlen meghatározni távollétének hosszát. Ám amikor Nehémiás visszatért Jeruzsálembe, azt látta, hogy a papi szolgálatot elhanyagolják, és a sabbattörvényt sem tartják be. Sokan idegen feleséget vettek maguknak, és a gyermekeik már nem is beszélték a zsidók nyelvét. Ahhoz, hogy az állapotok idáig fajuljanak, Nehémiásnak nyilván hosszabb ideig távol kellett lennie.

13:25, 28 — Azonkívül, hogy Nehémiás ’korholta’ a visszaeső zsidókat, hogyan próbálta még orvosolni a kialakult helyzetet? Nehémiás ’átkozta őket’ abban az értelemben, hogy felsorolta nekik az Isten Törvényében található ítéleteket. ’Megverte néhányukat’, talán úgy, hogy bírósági eljárás keretében büntetést szabatott ki rájuk. Erkölcsi felháborodásának jeleként ’megtépte a hajukat’. Továbbá elűzte Eliásib főpap unokáját, aki a horoni Szanballat egyik lányát vette feleségül.

Tanulságok nekünk:

8:8 Miközben Isten Szavát tanítjuk, ’értelmet viszünk bele’ a helyes kiejtés és a megfelelő szavak hangsúlyozása által, valamint úgy, hogy helyesen értelmezzük a Szentírást, és világossá tesszük annak alkalmazását.

8:10 „Jehova öröme” azoké, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, és ki is elégítik ezt a szükségletet, valamint követik a teokratikus irányítást. Létfontosságú, hogy szorgalmasan tanulmányozzuk a Bibliát, rendszeresen részt vegyünk a keresztény összejöveteleken, és buzgón végezzük a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkát.

11:2 Az, hogy valaki otthagyta az örökségét, és beköltözött Jeruzsálembe, személyes kiadásokkal és némi hátránnyal járt. Azok, akik ezt önként vállalták, önfeláldozó szellemet mutattak. Mi is hasonló szellemet tanúsíthatunk, amikor lehetőségünk adódik arra, hogy a kongresszusok vagy más események alkalmával önkéntesként felajánljuk szolgálatainkat.

12:31, 38, 40–42 Az éneklés nagyszerű módja Jehova dicséretének, és kifejezi az iránta érzett hálánkat. Énekeljünk teljes szívünkből a keresztény összejöveteleken!

13:4–31 Figyelnünk kell, hogy az anyagiasság, a korrupció és a hitehagyás ne tudjon káros hatással lenni az életünkre.

13:22 Nehémiás nagyon is tudatában volt az Isten iránti felelősségeinek. Nekünk is tudatában kell lennünk, hogy számadással tartozunk Jehovának.

Jehova áldása nélkülözhetetlen!

„Ha Jehova nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők” — énekelte a zsoltáríró (Zsoltárok 127:1). Nehémiás könyve nagyszerűen bizonyítja e szavak igazságát.

A tanulság egyértelmű. Jehova áldása nélkülözhetetlen, ha sikeresek szeretnénk lenni erőfeszítéseinkben. Vajon elvárhatjuk Jehovától, hogy megáldjon bennünket, ha nem az első helyen van az életünkben az igaz imádat? Miként Nehémiásnak, nekünk is legyen elsődleges fontosságú Jehova imádata és annak előmozdítása.

[Kép a 8. oldalon]

„Olyan a király szíve, mint a patakok vize Jehova kezében”

[Kép a 9. oldalon]

Nehémiás, a tettek és a gyengéd érzelmek embere, megérkezik Jeruzsálembe

[Képek a 10–11. oldalon]

Tudod, hogyan kell ’értelmet vinni’ Isten Szavába?