A bibliai kánon megerősítése egy ősi töredéken

„MINDEN sorát mintha kifejezetten azért írták volna, hogy felkeltsék azoknak a kíváncsiságát, akiket érdekel a korai keresztények története” — írják egy ókori dokumentumról. Van ötleted, hogy melyik lehet az?

Talán hallottál már róla, de az is lehet, hogy nem. A Muratori-töredékről van szó. Az mindenesetre felmerülhet benned, hogy mitől olyan különleges a Muratori-töredék. Ez a létező legkorábbi kánonkatalógusa, vagyis hiteles jegyzéke a Keresztény Görög Iratok könyveinek.

Talán magától értetődőnek veszed, hogy bizonyos könyvek benne vannak a Bibliában. Ezért meglephet, hogy valamikor még kérdés volt, hogy mely könyveket foglalják bele a Szentírásba. A Muratori-töredék, ez a kánonkatalógus azokat az írásokat sorolja fel, amelyeket ihletettnek tekintenek. Bizonyára tisztában vagy vele, hogy a Biblia pontos tartalma óriási jelentőséggel bír. Nos hát, mi derül ki ebből a dokumentumból azokról a könyvekről, amelyek ma a Keresztény Görög Iratokat alkotják? Szóljunk néhány szót először a dokumentum történetéről.

A felfedezése

A Muratori-töredék egy kézzel írt kódex része, mely 76, egyenként 27-szer 17 centiméteres pergamenből áll. Egy neves itáliai történetíró, Ludovico Antonio Muratori (1672—1750) fedezte fel a milánói Ambrosiana Könyvtárban. Muratori 1740-ben tette közzé a felfedezését, innen a Muratori-töredék elnevezés. Úgy tűnik, a kódexet a VIII. században írták Bobbio ősi kolostorában, Piecenza közelében, Észak-Olaszországban, majd a XVII. század elején került az Ambrosiana Könyvtárba.

A Muratori-töredék egy 85 soros szöveg, mely a kódex 10. és 11. lapján található. Latinul íródott, és a jelek szerint egy nem túl figyelmes írnok másolta le. Ám a hibák egy részét megtalálták, amikor a szöveget  összehasonlították azzal a változattal, amely négy XI. és XII. századi kéziratban jelenik meg.

Mikor írták?

Biztosan kíváncsi vagy rá, hogy eredetileg mikor írták le a Muratori-töredékben foglaltakat. Feltehetően sok évszázaddal a töredék keletkezése előtt, görögül írták meg először, majd ebből fordították le latinra. A kormeghatározásban segít, hogy a töredék utal egy nem bibliai könyvre, a Pásztor címűre, és elmondja, hogy egy Hermasz nevű férfi írta „a közelmúltban, a mi időnkben, Róma városában”. A tudósok i. sz. 140 és 155 közé teszik az említett mű megírását. Így már értjük, miért gondolják, hogy a latin Muratori-töredék görög nyelvű eredetije valamikor i. sz. 170 és 200 között íródott.

A Rómára vonatkozó közvetlen és közvetett utalások azt sejtetik, hogy ebben a városban fogalmazták meg a szöveget. A szerző kiléte azonban vitatott. Több név is felmerül: Alexandriai Kelemené, Szardeszi Melitoné és Epheszoszi Polükratészé. Ám a legtöbb tudós Hippolütoszra, a termékeny íróra gondol, aki görögül írt, és Rómában lakott abban az időben, amikor a Muratori-töredék szövegét vélhetően összeállították. Ezt talán nem is tartod olyan érdekesnek, de biztosan szeretnél többet tudni a töredék tartalmáról, mely annyira értékessé teszi.

A benne foglalt információ

A Muratori-töredék nem pusztán a Keresztény Görög Iratok könyveinek a felsorolása. Megjegyzések is vannak benne a könyvekről és íróikról. A szöveg olvasásakor feltűnik, hogy a kézirat első sorai hiányoznak, és az embernek az a benyomása támad, hogy befejezetlen is. Elsőként Lukács evangéliumát említi, és leszögezi, hogy ezt a bibliai könyvet egy orvos írta (Kolosszé 4:14). Azt mondja, hogy Lukácsé a harmadik evangélium, amiből arra következtethetünk, hogy a hiányzó részlet az elején Máté és Márk evangéliumára utalhatott. Ezt támasztja alá az is, hogy a Muratori-töredék szerint a negyedik evangéliumot János írta.

A töredék megerősíti, hogy az Apostolok cselekedeteiről szóló könyvet Lukács írta az ’igen nagyra becsült Teofilusznak’ (Lukács  1:3; Cselekedetek 1:1). Ezután felsorolja Pál apostol leveleit: a korintusziaknak (két levél), az efézusiaknak, a filippieknek, a kolosszéiaknak, a galáciaiaknak, a tesszalonikaiaknak (két levél), a rómaiaknak, a Filemonnak, Titusznak és Timóteusznak (két levél) írt leveleket. Júdás levelét és János két levelét is ihletett könyvként említi. János apostol első levelére már célzott, amikor az evangéliumáról írt. Az ihletettnek tekintett könyvek felsorolása az Apokalipszissel, azaz a Jelenések könyvével zárul.

Figyelemre méltó, hogy a töredék egy Péter által írt Apokalipszist is említ, de rámutat arra a véleményre, mely szerint a keresztényeknek nem szabad olvasniuk ezt a könyvet. Az író arra figyelmeztet, hogy már az ő idejében is közkézen forogtak hamisítványok. A Muratori-töredék arra int, hogy ezeket nem szabad elfogadni, „mert nem való az epe a mézbe”. A dokumentum egyéb szövegeket is megemlít, melyek nem sorolandók a szent írások közé, vagy azért, mert az apostolok kora után íródtak — mint Hermasz Pásztora is —, vagy azért, mert eretnek tanokat támogattak.

Észrevehetted, hogy a hiteles bibliai könyvek katalógusából hiányzik a hébereknek írt levél, Péter két levele és Jakab levele. Dr. Geoffrey Mark Hahneman azonban a kéziratot másoló írnok szakmai tudásáról szólva megjegyezte, hogy „ésszerű azt feltételezni, hogy a töredék más utalásokat is tartalmazott, melyek nem maradtak fenn, és hogy valószínűleg közöttük volt Jakab levele és a hébereknek írt levél is (valamint Péter első levele)” (The Muratorian Fragment and the Development of the Canon).

A Muratori-töredék tehát megerősíti, hogy azoknak a könyveknek a nagy többségét, melyek ma benne vannak a Keresztény Görög Iratokban, már az i. sz. II. században is kanonikusnak tartották. A bibliai könyvek kánoni voltát — vagyis azt, hogy jogosan foglalnak-e helyet az isteni könyvtárban — természetesen nem az határozza meg, hogy említik-e őket egy ókori jegyzékben. Hogy a bibliai könyvek a szent szellem termékei, azt a tartalmuk bizonyítja. Mindegyik Jehova Isten szerzőségét támasztja alá, és tökéletes összhangban vannak egymással. A Biblia 66 kanonikus könyvének összhangja és egyensúlya az egységüket és teljességüket tanúsítja. Jól teszed hát, ha annak fogadod el őket, amik igazából, azaz Jehova ihletett, igaz Szavának, mely napjainkig fennmaradt (1Tesszalonika 2:13; 2Timóteusz 3:16, 17).

[Kép a 13. oldalon]

Ludovico Antonio Muratori

[Kép a 14. oldalon]

Ambrosiana Könyvtár

[Kép a 15. oldalon]

A Muratori-töredék

[Forrásjelzés]

Diritti Biblioteca Ambrosiana. Vietata la riproduzione. Aut. No. F 157 / 05

[Kép forrásának jelzése a 13. oldalon]

Töredékek: Diritti Biblioteca Ambrosiana. Vietata la riproduzione. Aut. No. F 157 / 05; Muratori, based on line art: © 2005 Brown Brothers