Halál — A rettegett valóság!
Halál — A rettegett valóság!
„A SZÜLETÉS pillanatától fogva állandóan fennáll a lehetőség, hogy az ember meghal — írta Arnold Toynbee brit történész. — És ez a lehetőség elkerülhetetlenül megtörtént ténnyé válik.” Mekkora fájdalmat okoz a halál, amikor egy szeretett családtagunkat vagy egy jó barátunkat rabolja el!
A halál már évezredek óta rettegett valóság. A tehetetlenség érzése kerít minket hatalmába, amikor meghal valaki, aki kedves volt nekünk. Senki sem kerülheti el ezt a fajta bánatot. „A bútól mindannyian újból gyermekek leszünk; minden különbség megszűnik az eltérő műveltségű emberek között. A legbölcsebbek is tanácstalanul állnak” — fogalmazott egy XIX. századi tanulmányíró. Igen, olyan gyámoltalanok vagyunk ilyenkor, mint a kisgyermekek; képtelenek vagyunk változtatni a helyzeten. A veszteséget nem pótolja sem gazdagság, sem hatalom. A bölcs és művelt emberek össze vannak zavarodva. Az erősek éppúgy sírnak, mint a gyöngék.
Dávid, az ókori Izrael királya is ilyen szenvedést élt át, amikor meghalt a fia, Absolon. A halálhír hallatán a király sírva fakadt, és ezt mondogatta: „Fiam, Absolon! Fiam, fiam, Absolon! Ó, bárcsak én haltam volna meg helyetted, Absolon fiam, fiam!” (2Sámuel 18:33). A hatalmas király, aki erős ellenségeket győzött már le, nem tudott mást tenni, csak tehetetlenül azt kívánni, hogy a fia helyett bárcsak őrá sújtott volna le az „utolsó ellenség”, a halál (1Korintusz 15:26).
Van ellenszere a halálnak? Ha igen, milyen reménység van a halottak számára? Találkozhatunk-e újra elhunyt szeretteinkkel? A következő cikkből megtudhatod, hogy milyen választ ad a Biblia ezekre a kérdésekre.