Hogyan hozhatsz döntéseket Isten akaratával összhangban?

AMERIKÁBAN egy férfi egy 25 000 dollárt érő csekkel bement a bankba. Le akarta kötni egy időre a pénzt. Az ügyintéző azonban azt tanácsolta neki, hogy a tőzsdén fektesse be az összeget. Úgy érvelt, hogy hosszú távon a tőzsdepiacon soha nem veszít az értékéből. A férfi úgy döntött, hogy megfogadja a tanácsot. Kis idő elteltével nagyon rosszul járt a befektetéssel.

Ez a példa jól szemlélteti, hogy nem könnyű bölcs döntéseket hozni. Mi a helyzet az élet más területein? Sok döntésünk sikert vagy kudarcot eredményez, előbb vagy utóbb pedig lehet, hogy még az életben maradásunkhoz vagy a halálunkhoz is hozzájárul. Hogyan győződhetünk hát meg arról, hogy bölcsek-e a döntéseink?

„Ez az út”

Mindennap hozunk döntéseket arról, hogy mit együnk, mit vegyünk fel, hová menjünk és még sorolhatnánk. Egyes döntések talán jelentéktelennek tűnnek, mégis súlyos következményekkel járhatnak. Például ha valaki úgy dönt, hogy először életében rágyújt egy szál cigarettára, az ahhoz vezethet, hogy élete végéig dohányozni fog. Soha nem szabad alábecsülnünk a lényegtelennek tűnő döntések jelentőségét.

Hová fordulhatunk vezetésért, amikor döntéseket kell hoznunk, még ha azok látszólag jelentéktelenek is? Milyen jó lenne, ha lenne egy megbízható tanácsadónk, aki a nehéz döntések előtt segítene! Neked is lehet egy ilyen tanácsadód. Egy ősi könyv, melynek üzenete napjainkra is szól, ezt írja: „Füleid meghallják a szót, amely mögötted szól: »Ez az út. Ezen járjatok!«, ha jobbra térnétek, vagy ha balra térnétek” (Ézsaiás 30:21). Kinek a szavai ezek? És hogyan győződhetsz meg arról, hogy a vezetése valóban megbízható?

Az előbbi megnyugtató idézet a Bibliából származik. Több millióan tanulmányozták már ezt a könyvet, és ismerték fel, hogy Jehova Isten, a Teremtő ihlette (2Timóteusz 3:16, 17). Jehova ismeri az adottságainkat és a szükségleteinket, ezért tőle származik a legjobb vezetés. Ő a jövőt is látja, hiszen ezt mondja magáról: „kezdettől fogva megmondom a véget, és régtől fogva azokat, amiket még nem vittek véghez; aki azt mondom: »Elhatározásom megáll, és megteszem mindazt, ami kedvemre van«”  (Ézsaiás 46:10). Egy zsoltáríró így fejezte ki a Jehova Szavába vetett bizalmát: „Lábamnak lámpása a te szavad, ösvényemnek világossága” (Zsoltárok 119:105). De hogyan segít nekünk Jehova, hogy az életünket biztonságos mederbe kormányozzuk a mai világ háborgó tengerén? Hogyan hozhatunk döntéseket Isten akaratával összhangban?

Alkalmazzuk a bibliai alapelveket!

Jehova Isten olyan alapelveket adott a keresztényeknek, melyek által bölcs döntéseket tudnak hozni. A bibliai alapelvek megtanulását és alkalmazását egy új nyelv megtanulásához és használatához hasonlíthatjuk. Ha már magas szinten megtanultad a nyelvet, akkor gyakran felismered, ha valaki nyelvtanilag hibázik, hiszen amit mond, az bántja a füledet. Talán nem tudod pontos nyelvtani kifejezésekkel elmagyarázni, hogy mi a gond az elhangzottakkal, de tudod, hogy valami nincs rendben. Ehhez hasonlóan, amikor már annyira ismered a bibliai alapelveket, hogy azok az életed részévé válnak, rendszerint meg tudod állapítani, ha egy bizonyos döntés helytelen, azaz nincs összhangban az Istentől kapott alapelvekkel.

Vegyünk például egy fiatalt, aki a hajviseletét illetően hoz döntést. Nincs egyetlen parancs sem a Bibliában, amely megtiltana valamilyen hajviseletet. De nézzünk meg egy bibliai alapelvet! Pál apostol a következőket írta: „Az asszonyoktól . . . azt kívánom, hogy jól rendezett ruhában, szerénységgel és józan gondolkodással ékesítsék magukat, nem különféle hajfonatokkal, meg arannyal vagy gyöngyökkel vagy nagyon drága ruhaneművel, hanem úgy, ahogy a magukat istentisztelőnek valló asszonyokhoz illik, nevezetesen jó cselekedetekkel” (1Timóteusz 2:9, 10). Pál itt a nőkről ír, az alapelv azonban a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik. De mi is itt az alapelv? A külsőnknek szerénységet és józan gondolkodást kell tükröznie. A fiatal tehát megkérdezheti magától: „Vajon ez a hajviselet keresztényekhez illő szerénységről árulkodik?”

Most nézzük, milyen hasznos alapelvet ismerhet meg egy fiatal Jakab tanítvány következő szavaiból: „Házasságtörők, nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Aki tehát a világ barátja akar lenni, az az Isten ellenségévé teszi magát” (Jakab 4:4). A keresztények a gondolattól is irtóznak, hogy a világ barátai legyenek, amely Isten ellensége. Vajon a többi fiatal által kedvelt hajviselettel Isten barátjának vagy inkább a világ barátjának fog tűnni ez a fiatal? Ha a hajviseletéről gondolkodik, ilyen bibliai alapelvek segítségével bölcs döntést hozhat. Igen, a bibliai alapelvek segítenek nekünk a döntéshozatalban. Ha már kialakul bennünk az a szokás, hogy az isteni alapelvek szerint hozunk döntéseket, könnyebb lesz bölcs következtetéseket levonnunk, melyeknek nem lesznek káros következményei.

 Isten Szavában sok alapelvet felfedezhetünk. Az biztos, hogy nem mindig találunk olyan részt, amely konkrétan a helyzetünkre vonatkozna. Ennek ellenére olvashatunk arról, hogy egyes emberek hogyan fogadták el Isten vezetését, mások pedig hogyan hagyták figyelmen kívül azt (1Mózes 4:6, 7, 13–16; 5Mózes 30:15–20; 1Korintusz 10:11). Az ilyen beszámolókat olvasva, és a dolgok kimenetelét elemezve, felfedezünk majd olyan alapelveket, melyek segíthetnek nekünk Istennek tetsző döntéseket hozni.

Figyeljünk meg például egy rövid beszélgetést, mely Jézus Krisztus és Péter apostol között zajlott le. A kétdrachmás adót szedők ezt kérdezték Pétertől: „A tanítótok nem fizeti a kétdrachmás adót?” Péter így válaszolt: „De igen.” Nem sokkal ezután Jézus megkérdezte Pétert: „A föld királyai kiktől szednek vámot vagy fejadót? A fiaiktól vagy az idegenektől?” Péter ezt mondta: „az idegenektől”. Jézus így szólt: „Akkor hát a fiak szabadok az adótól. De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, vess be egy horgot, és fogd ki az első felbukkanó halat, és amikor felnyitod a száját, találsz egy státert. Fogd, és add oda nekik értem és érted” (Máté 17:24–27). Milyen alapelveket találhatunk ebben a beszámolóban?

Jézus több kérdést is feltett, és ezáltal segített Péternek jó következtetésre jutni: Isten Fia lévén Jézus mentesült az adófizetés alól. Noha Péter ezt először nem értette meg, Jézus kedvesen segített neki. Ha szembesülünk mások hibáival, Jézust utánozva úgy dönthetünk, hogy könyörülettel bánunk velük, és nem hívjuk fel kíméletlenül a figyelmüket a hibáikra, vagy nem ítéljük el őket.

Péter ezek után megértette, hogy azért fizették be a fejadót, hogy ne botránkoztassanak meg másokat. Íme, itt egy újabb alapelv, amelyre felfigyelhetünk a beszámolóban. Mások lelkiismeretének a figyelembevétele fontosabb, mint a jogainkhoz való ragaszkodás.

Mi indít bennünket arra, hogy a döntéseink során tekintettel legyünk mások lelkiismeretére? Az embertársaink iránt érzett szeretet. Jézus Krisztus arra tanított, hogy attól a parancstól, hogy úgy szeressük a felebarátunkat, mint önmagunkat, csak az az egy fontosabb, hogy egész lelkünkkel szeressük Istent (Máté 22:39). Most azonban egy énközpontú világban élünk, és a bűnös hajlamaink arra késztetnek, hogy legyünk önzők. Tehát ha valaki úgy akarja szeretni a felebarátját, mint önmagát, akkor újjá kell alakítania az elméjét (Róma 12:2).

Sokan keresztülmentek ezen a változáson, és figyelembe vesznek másokat, amikor döntést hoznak, legyen szó akár fontos, akár jelentéktelen dolgokról. Pál a következőket írta: „Ti, természetesen, szabadságra hívattatok el, testvérek; csakhogy e szabadsággal ne úgy éljetek, mint ami indíttatás a testnek, hanem a szeretet által szolgáljatok egymásnak rabszolgaként” (Galácia 5:13). Hogyan tehetjük ezt meg? Figyeljük meg egy fiatal lány példáját, aki egy vidéki városkába költözött, hogy segítsen az embereknek megismerni Isten Szavát.  Amint beszélgetett az emberekkel, felfigyelt rá, hogy a ruházatáról, amely a nagyvárosi divathoz viszonyítva ugyan szerény volt, a kisvárosban rosszallóan beszéltek. A ruházata és az ápoltsága szerény volt, ennek ellenére úgy döntött, hogy még visszafogottabban fog öltözködni, „hogy az Isten szavát ne érje becsmérlő beszéd” (Titusz 2:5).

Te mit tennél, ha az öltözködésedet vagy más személyes ízlést érintő kérdésben kellene döntened? Biztos lehetsz benne, hogy Jehova örül majd, ha látja, hogy a döntéseidből kitűnik, hogy figyelembe veszed mások lelkiismeretét.

Hosszú távon gondolkodjunk!

A bibliai alapelveken és mások lelkiismeretén kívül mit vehetünk még figyelembe, amikor döntéseket hozunk? Noha a keresztények ösvénye rögös és szűk, Isten az általa lefektetett korlátokon belül szabad kezet ad nekünk (Máté 7:13, 14). Át kell gondolnunk, hogy a döntéseink milyen hatással lesznek a jövőben a szellemi, elmebeli, érzelmi és fizikai jólétünkre.

Tegyük fel, hogy egy új állás elfogadását fontolgatod. Talán nincs semmi becstelen vagy helytelen abban a munkában. Ott tudsz majd lenni a keresztény összejöveteleken és a kongresszusokon is. Ilyen fizetésről pedig álmodni sem mertél volna. A munkaadód nagyra értékeli a képességeidet, és szeretne teljes mértékben felhasználni. És tegyük hozzá, szereted is ezt a munkát. Van valami akadálya, hogy elfogadd az ajánlatot? Mi a helyzet akkor, ha előre sejthető, hogy túlzottan beleszeretsz majd a munkádba? Azt mondják, hogy nem fognak túlórára kötelezni. De azért, hogy befejezz egy munkát, kész lennél a kelleténél jobban hajtani magad? Elképzelhető, hogy az ilyen túlórázások gyakorivá válnak majd? Vajon háttérbe szorulna így a családod, és végül a szellemi tevékenységek is, melyeket semmi esetre sem lenne szabad elhanyagolnod?

Figyeld meg, hogy Jim milyen fontos döntést hozott az állását illetően. Éjt nappallá téve dolgozott, és feljebb jutott a ranglétrán. Végül ő lett a keleti országokért felelős ügyvezető igazgató, a cég amerikai leányvállalatának a feje, valamint bekerült a cég európai igazgatótanácsába is. Amikor azonban Japánban visszaesett a gazdaság, rájött, hogy mennyire hiábavaló a pénzért és a hatalomért küzdeni. A pénz, amelyért oly keményen dolgozott, hirtelen semmivé lett. Élete céltalanná vált. „Vajon mit fogok csinálni tíz év múlva?” — töprengett. Felismerte, hogy a felesége és a gyermekei — akik még évekkel korábban kapcsolatba kerültek Jehova Tanúival — sokkal értelmesebb célokért élnek. Jim is szeretett volna olyan boldog és megelégedett lenni, mint a családja. Így hát elkezdte tanulmányozni a Bibliát.

Hamarosan megértette, hogy az életstílusa miatt nem tud céltudatos keresztényi életet élni. Mivel állandóan úton volt Ázsiába, Amerikába vagy éppen Európába, nem jutott elég ideje arra, hogy tanulmányozza a Bibliát és találkozzon a hívőtársaival. Döntenie kellett: „Úgy éljek továbbra is, ahogy az elmúlt 50 évben, vagy megváltoztassam az életem?” Imádkozott, és átgondolta, hogy hosszú távon milyen következményekkel járna a döntése. Elhatározta, hogy az összes munkaköréből csak egyet tart meg, hogy legyen ideje a szellemi elfoglaltságokra (1Timóteusz 6:6–8). Ez a döntés boldogabbá tette, és lehetőséget adott neki arra, hogy elfoglalja magát a keresztény tevékenységekben.

Legyen szó fontos vagy jelentéktelen dologról, igenis számít az, hogy miként döntesz. Egy mostani döntés sikert vagy kudarcot eredményezhet, a jövőben pedig még az életben maradásodhoz vagy a halálodhoz is hozzájárulhat. Bölcs döntéseket hozhatsz, ha figyelembe veszed a bibliai alapelveket, mások lelkiismeretét és a hosszú távú következményeket. Isten akaratával összhangban hozd hát meg a döntéseidet!

[Kép a 13. oldalon]

A jelentéktelennek tűnő döntések súlyos következményekkel járhatnak

[Kép a 14. oldalon]

Hogyan segíthetnek neki a bibliai alapelvek bölcsen dönteni?

[Kép a 15. oldalon]

Jézus könyörülettel beszélt Péterrel