Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hatott egy gyermek szívére

Hatott egy gyermek szívére

Hatott egy gyermek szívére

ELSZOMORÍTJA, ha azt látja, hogy egy gyermek háborúsdit játszik? Még a nagyon kicsiknél sem ritkaság az ilyesmi, hiszen az erőszak teljesen átitatja a szórakozás világát. Hogyan próbálna segíteni egy gyermeknek, hogy háborús játékok helyett békéseket játsszon? Waltraudnak, aki régóta Jehova Tanúi misszionáriusaként szolgál Afrikában, sikerült elérnie ezt egy fiúnál.

Ahol Waltraud élt, harcok folytak, ezért el kellett költöznie egy másik afrikai országba. Ott egy ötéves kisfiú anyukája elkezdte tanulmányozni vele a Bibliát. Akárhányszor a hölgynél járt, a fiúcska mindig egy kis műanyag puskával játszott. Nem is volt egyéb játéka. Waltraud látta, hogy a kisfiú sohasem céloz vele semmire, de nagy hévvel nyitogatja és zárogatja, mintha újratöltené.

Waltraud megkérdezte tőle:

— Werner, tudod, hogy miért lakom ebben az országban? A háború miatt el kellett menekülnöm onnan, ahol eddig laktam, mert ott veszélyes emberek ilyen puskákkal lövöldöztek másokra. Szerinted ez jó dolog?

— Nem jó — felelte szomorúan Werner.

— Bizony nem — helyeselt Waltraud. — Tudod, hogy miért jövök el hozzátok minden héten? Azért, mert Jehova Tanúi szeretnének segíteni másoknak, hogy békében legyenek Istennel és az emberekkel.

Waltraud ezután az édesanya beleegyezésével ezt mondta Wernernek:

— Ha ideadod a puskádat, én eldobom, és megígérem, hogy hozok neked egy négykerekű játék teherautót.

Werner odaadta a játék puskáját. Négy hosszú hét múlva aztán sugárzó arccal vette át fából készült, új játék teherautóját.

Ön is elbeszélget a gyermekeivel, és megpróbál a szívükre hatni, hogy maguktól akarjanak lemondani azokról a játékaikról, amelyek gyilkos fegyverekre hasonlítanak? Ezzel olyan tanulságot vés beléjük, amely egy életen át a javukra válik.