Jehova pásztorokat képez a nyája számára

„Jehova ad bölcsességet, az ő szájából ismeret és tisztánlátás származik” (PÉLDABESZÉDEK 2:6)

1—2. Miért törekszenek a megkeresztelt férfiak nagyobb felelősségek ellátására a gyülekezetben?

„NAGYON örültem, amikor kineveztek vénnek. Ebben a kiváltságban lehetőséget láttam arra, hogy kiterjesszem a Jehovának végzett szolgálatomat. Úgy éreztem, hogy hálával tartozom neki mindazért, amit értem tett. Ezenkívül a lehető legnagyobb mértékben szerettem volna segíteni a gyülekezet tagjainak, hogy ők is ugyanolyan támogatást kapjanak, mint amilyet én kaptam más vénektől” — mondja Nick, aki hét éve szolgál felvigyázóként. Ám az öröm mellett volt benne némi aggodalom is. Így folytatja: „Amikor kineveztek, még csak a húszas éveim vége felé jártam, ezért aggódtam, hogy nem leszek elég rátermett, tisztánlátó és bölcs ahhoz, hogy a gyülekezet eredményes pásztora lehessek.”

² Azoknak, akiket Jehova megbíz a nyája gondozásával, rengeteg okuk van az örömre. Pál apostol az egyik ilyen okra emlékeztette az efézusi véneket, amikor Jézust idézve a következőket mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). Kisegítőszolgaként vagy vénként a megkeresztelt férfiaknak még több lehetőségük van arra, hogy adjanak Jehovának és a gyülekezetnek. A kisegítőszolgák például együtt dolgoznak a vénekkel, és számos időigényes, ugyanakkor nélkülözhetetlen feladatot látnak el. Ezek a testvérek azért végzik ezt az értékes szolgálatot, mert szeretik Istent és a felebarátaikat (Márk 12:30, 31).

3. Miért nem törekszenek néhányan gyülekezeti kiváltságokra?

³ Mit mondhatunk egy olyan keresztény férfiról, aki nem törekszik rá, hogy kisegítőszolga, később pedig vén lehessen, mivel alkalmatlannak érzi magát erre a feladatra? Miként Nick, talán ő is amiatt aggódik, hogy nem elég rátermett arra, hogy eredményes pásztor lehessen. Megkeresztelt testvér lévén te is azok között vagy, akik így éreznek? Az ilyen aggodalmak nem megalapozatlanok. Jehova számon kéri a kinevezett pásztoroktól, hogy miként bántak a nyájjal. Jézus ezt mondta: „mindenkitől, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni; és akire sokat bíztak, attól a szokottnál többet fognak követelni” (Lukács 12:48).

4. Hogyan támogatja Jehova azokat, akiket kinevez, hogy a juhaival törődjenek?

⁴ Vajon Jehova azt várja el azoktól, akiket kinevez kisegítőszolgának vagy vénnek, hogy egyedül hordozzák a terheiket? Ellenkezőleg, gyakorlatias segítségről gondoskodik, hogy ne csak küszködjenek a feladataikkal, hanem sikeresen megoldják őket. Amint az előző cikkben láttuk, Jehova szent szellemet ad nekik, amelynek gyümölcse segíti őket, hogy gyengéden tudjanak törődni a juhokkal (Cselekedetek 20:28; Galácia 5:22, 23). Ezenkívül Jehova bölcsességet, ismeretet és tisztánlátást is ad nekik (Példabeszédek 2:6). Hogyan teszi ezt? Vizsgáljuk meg, milyen háromféle módon részesíti képzésben Jehova azokat, akiket kinevez, hogy a juhaival törődjenek.

Képzés tapasztalt pásztorok által

5. Miért volt Péter és János eredményes pásztor?

⁵ Amikor Péter és János apostol a szanhedrin előtt állt, a bíróság nagy tudású bírái az előttük megjelent embereket ’iskolázatlannak és egyszerűnek’ tekintették. Ők persze tudtak  írni és olvasni, de nem kaptak olyan képzést az Írásokból, mint a rabbik. Ettől függetlenül Péter és János, valamint a többi tanítvány hatékony tanítónak bizonyult, és sokan hívőkké lettek azok közül, akik meghallgatták őket. Hogyan lettek ezekből az egyszerű emberekből ilyen kiemelkedő képességű tanítók? Miután a bíróság tagjai meghallgatták Pétert és Jánost, „rájuk ismertek, hogy Jézussal voltak” (Cselekedetek 4:1–4, 13). Igaz, az apostolok megkapták a szent szellemet (Cselekedetek 1:8). De az is nyilvánvaló volt — még e szellemileg vak bírók előtt is —, hogy ezeket a férfiakat Jézus tanította. Amíg Jézus az apostolokkal volt a földön, nemcsak azt tanította meg nekik, hogyan kell begyűjteniük a juhszerű embereket, hanem azt is, hogy miként kell pásztorkodniuk felettük, miután az akol részeivé váltak (Máté 11:29; 20:24–28; 1Péter 5:4).

6. Milyen példát mutatott mások képzésében Jézus és Pál?

⁶ Jézus a feltámadása után is folytatta a kinevezett pásztorok képzését (Jelenések 1:1; 2:1—3:22). Pált például személyesen választotta ki, és felügyelte a képzését (Cselekedetek 22:6–10). Pál értékelte a kapott képzést, és amit tanult, továbbadta más véneknek (Cselekedetek 20:17–35). Például sok időt és energiát fektetett Timóteusz képzésébe, hogy az ifjú „olyan munkás [legyen Isten szolgálatában], akinek nincs miért szégyenkeznie” (2Timóteusz 2:15). Szoros kötelék alakult ki e két férfi között. Korábban Pál ezt írta Timóteuszról: „mint gyermek az apjával, úgy szolgált velem rabszolgaként a jó hír előmozdításában” (Filippi 2:22). Pál nem akarta, hogy Timóteusz vagy bárki más az ő tanítványa legyen. Inkább arra buzdította hívőtársait, hogy ’legyenek az utánzói, mint ahogy ő is utánzója Krisztusnak’ (1Korintusz 11:1).

7—8. a) Milyen tapasztalat mutatja, hogy jó eredményeket lehet elérni, ha a vének utánozzák Jézust és Pált? b) Mikor kezdjék képezni a vének a leendő kisegítőszolgákat és véneket?

⁷ Jézust és Pált utánozva a tapasztalt pásztorok kezdeményezők a megkeresztelt testvérek képzésében, és hasonló jó eredményeket érnek el. Figyeljük meg Chad tapasztalatát. Vallásilag megosztott családban nőtt fel, és nemrég kinevezték vénnek. Ezt mondja: „Az évek folyamán több tapasztalt vén is segített nekem előrehaladni szellemileg. Mivel az édesapám nem osztotta a hitünket, ők fokozottan odafigyeltek rám, és szellemi apáimmá váltak. Időt szakítottak rá, hogy képezzenek a szolgálatban, és később az egyik vén kifejezetten arra képzett, hogy el tudjam látni a gyülekezeti megbízatásaimat.”

⁸ Amint Chad tapasztalata mutatja, a tisztán látó pásztorok már jóval azelőtt elkezdik képezni a leendő kisegítőszolgákat és véneket, hogy azok eléggé előrehaladnának ahhoz, hogy alkalmasak legyenek ezekre a kiváltságokra. Miért? Mert a Biblia parancsa szerint a kisegítőszolgáknak és a véneknek már azelőtt magas erkölcsi és szellemi mércének kell megfelelniük, mielőtt kinevezik őket a szolgálatra. ’Először ki kell próbálni őket, hogy alkalmasak-e’ (1Timóteusz 3:1–10).

9. Milyen felelősségük van az érett pásztoroknak, és miért?

⁹ Ha a megkeresztelt testvéreket ki kell próbálni, ésszerű, hogy először képzésben részesüljenek. Szemléltetésül: Ha egy tanuló az iskolában azt a feladatot kapná, hogy vizsgázzon le egy nehéz anyagból, amelyet a tanárok egyáltalán nem is tanítottak meg neki, vajon átmenne a vizsgán? Valószínűleg nem. Ezért képzésre van szükség. A lelkiismeretes tanárok azonban nemcsak arra készítik fel a tanulókat, hogy átmenjenek a vizsgán, hanem arra is, hogy használni tudják a megszerzett ismeretüket. Ehhez hasonlóan a szorgalmas vének képzés által segítenek a megkeresztelt testvéreknek, hogy gyakorolni tudják azokat a tulajdonságokat, amelyek megköveteltetnek egy kinevezett férfitól. Ezt nem csupán azért teszik, hogy ezek a testvérek kinevezést kaphassanak a szolgálatra, hanem azért  is, hogy képesek legyenek megfelelően törődni a nyájjal (2Timóteusz 2:2). Természetesen a megkeresztelt testvéreknek is meg kell tenniük a maguk részét, és keményen kell dolgozniuk azon, hogy megfeleljenek a kisegítőszolgákkal vagy a vénekkel szemben támasztott követelményeknek (Titusz 1:5–9). Ugyanakkor a tapasztalt pásztorok segíteni tudnak azoknak, akik kiváltságokra törekszenek a gyülekezetben, mégpedig úgy, hogy készségesen képzést nyújtanak nekik, hogy ezáltal gyorsabban fejlődjenek.

10—11. Hogyan tudnak a pásztorok kiképezni másokat további feladatok ellátására?

¹⁰ De hogyan tudnak a tapasztalt pásztorok kiképezni másokat arra, hogy el tudják látni a gyülekezeti feladataikat? Először is úgy, hogy érdeklődnek a gyülekezetben levő testvérek iránt, például rendszeresen részt vesznek velük a szántóföldi szolgálatban, és segítenek nekik javítani azon a képességükön, hogy ’helyesen használják az igazság szavát’ (2Timóteusz 2:15). Az érett pásztorok megbeszélik a testvérekkel, hogy milyen nagy örömük származik abból, hogy másokat szolgálhatnak, és milyen megelégedettséget nyújt nekik, hogy szellemi célokat tűznek ki és valósítanak meg. Kedvesen személyre szabott tanácsokat is adnak a testvéreknek, hogy hogyan tudnak még fejlődni, hogy végül ’példaképeivé válhassanak a nyájnak’ (1Péter 5:3, 5).

¹¹ Amikor egy testvért kineveznek kisegítőszolgának, a bölcs pásztorok továbbra is képzik őt. Bruce, aki évtizedek óta szolgál vénként, ezt mondja: „Szeretek leülni az újonnan kinevezett kisegítőszolgákkal, és áttekinteni velük a hű és értelmes rabszolga által közölt útmutatásokat. Elolvassuk azokat az irányelveket is, amelyek kifejezetten a megbízatásukhoz kapcsolódnak, majd együtt dolgozunk, amíg át nem látják a feladataikat.” Amint egy kisegítőszolga tapasztalatra tesz szert, a pásztori munkára is ki lehet képezni. Bruce így folytatja: „Amikor elviszek magammal egy kisegítőszolgát egy pásztori látogatásra, segítek neki kiválasztani néhány írásszöveget, amelyek buzdítani és ösztönözni fogják a meglátogatott személyt vagy családot. Ha egy kisegítőszolga eredményes pásztor akar lenni, létfontosságú megtanulnia, hogy miként kell az írásszövegeket úgy használni, hogy megérintsék a testvérek szívét” (Héberek 4:12; 5:14).

12. Hogyan tudják a tapasztalt pásztorok képezni az újonnan kinevezett véneket?

¹² Az újonnan kinevezett pásztorok is nagy hasznot merítenek a további képzésből. Nick, akit korábban már említettünk, ezt mondja: „Nagyon hasznos volt az a képzés, amelyet leginkább két idősebb felvigyázótól kaptam. Ezek a testvérek legtöbbször tudták, hogy bizonyos ügyekben hogyan kell eljárni. Mindig türelmesen meghallgattak, és komolyan elgondolkodtak a véleményemen, még ha nem értettek is egyet vele. Sokat tanultam abból, hogy megfigyeltem, milyen alázatosan és tisztelettel bánnak a testvérekkel a gyülekezetben. Ezek a vének az elmémbe vésték, hogy ügyesen használjam a Bibliát a nehézségek megoldásához vagy mások buzdításához.”

Képzés Isten Szava által

13. a) Mire van szüksége egy testvérnek ahhoz, hogy eredményes pásztor lehessen? b) Miért mondta Jézus, hogy ’amit tanít, az nem az övé’?

¹³ Isten Szava, a Biblia tartalmazza azokat a törvényeket, alapelveket és példákat, amelyekre egy pásztornak szüksége van ahhoz, hogy „teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre  hiánytalanul felkészített legyen” (2Timóteusz 3:16, 17). Lehet, hogy egy testvérnek magas iskolai végzettsége van, de a Szentírás ismerete és annak helyes alkalmazása teszi őt eredményes pásztorrá. Figyeljük meg Jézus példáját. Ő volt a legintelligensebb, a legtisztánlátóbb és a legbölcsebb szellemi pásztor, aki valaha a földön élt, mégsem a saját bölcsességére támaszkodott, amikor Jehova juhait tanította. Ezt mondta: „Amit tanítok, az nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem.” Miért tulajdonította Jézus az érdemet égi Atyjának? Ezt így magyarázta: „Aki saját magától szól, az a saját dicsőségét keresi” (János 7:16, 18).

14. Hogyan kerülhetik el a pásztorok azt, hogy a saját dicsőségüket keressék?

¹⁴ A lojális pásztorok óvakodnak attól, hogy a saját dicsőségüket keressék. Tanácsaikat és buzdításukat nem a saját bölcsességükre, hanem Isten Szavára alapozzák. Megértik, hogy a pásztorok feladata az, hogy a juhok ’Krisztus gondolkodását’ sajátítsák el, és ne a vénekét (1Korintusz 2:14–16). Mi lenne például, ha egy vén, aki segítséget nyújt egy házaspárnak a házassági nehézségeik rendezéséhez, a saját tapasztalatára alapozná a tanácsát, és nem a Biblia alapelveire, valamint „a hű és értelmes rabszolga” kiadványaira? (Máté 24:45). A tanácsát talán túlzott mértékben befolyásolnák a helyi szokások és a korlátozott ismerete. Persze némelyik szokás önmagában nem rossz, és a vénnek is lehet kellő élettapasztalata. De a juhoknak az válik leginkább a hasznukra, ha a pásztorok arra buzdítják őket, hogy Jézus hangjára és Jehova szavaira hallgassanak, ahelyett hogy emberi gondolatokat vagy helyi szokásokat követnének (Zsoltárok 12:6; Példabeszédek 3:5, 6).

Képzés „a hű és értelmes rabszolga” által

15. Milyen megbízatást adott Jézus a ’hű és értelmes rabszolgának’, és mi az egyik oka a rabszolga osztály sikerének?

¹⁵ Az olyan pásztorok, mint például Péter, János és Pál apostol mind annak a csoportnak a tagjai voltak, amelyre Jézus ’a hű és értelmes rabszolgaként’ utalt. A rabszolga osztály Jézus szellemmel felkent testvéreinek földön élő tagjaiból áll, akiknek az a reménységük, hogy Krisztussal fognak uralkodni az égben (Jelenések 5:9, 10). E rendszer utolsó napjaiban Krisztus földön levő testvéreinek a száma szükségszerűen csökken. Az a munka viszont, amellyel Jézus megbízta őket — a Királyság jó hírének prédikálása a vég eljövetele előtt — most még nagyobb méreteket ölt, mint valaha. A rabszolga osztály ennek ellenére kimondottan sikeres! Miért? Részben azért, mert kiképezték a ’más juhokat’, hogy segítsenek nekik a prédikáló- és tanítómunkában (János 10:16; Máté 24:14; 25:40). Ma a munka zömét ez a lojális csoport végzi.

16. Hogyan nyújt képzést a rabszolga osztály a kinevezett férfiaknak?

 ¹⁶ Hogyan gondoskodik a rabszolga osztály erről a képzésről? Az első században a rabszolga osztály képviselői fel voltak rá hatalmazva, hogy a gyülekezetekben felvigyázókat képezzenek és nevezzenek ki, azok pedig a juhokat képezték (1Korintusz 4:17). Ma is ugyanez a helyzet. A Vezető Testület — a felkent vének egy kicsiny csoportja, amely a rabszolga osztályt képviseli — felhatalmazást ad a képviselőinek, hogy kisegítőszolgákat és véneket képezzenek és nevezzenek ki a gyülekezetek tízezreiben az egész világon. A Vezető Testület továbbá iskolákat szervez, ahol fiókbizottsági tagok, utazófelvigyázók, vének és kisegítőszolgák kapnak képzést, hogy a lehető legjobban tudjanak törődni a juhokkal. További útmutatás érkezik levelek, Az Őrtorony folyóiratban megjelenő cikkek és más olyan kiadványok által, mint amilyen például a Szervezetten Jehova akaratának cselekvésére * című könyv.

17. a) Hogyan fejezte ki Jézus, hogy bízik a rabszolga osztályban? b) Hogyan tudják megmutatni a szellemi pásztorok, hogy bíznak a rabszolga osztályban?

¹⁷ Jézus annyira megbízott a rabszolga osztályban, hogy „mindene” fölé kinevezte őt, vagyis minden szellemi érdeke fölé itt a földön (Máté 24:47). A kinevezett pásztorok szintén bizonyságát adják, hogy bíznak a rabszolga osztályban, mégpedig úgy, hogy követik azokat az útmutatásokat, amelyeket a Vezető Testülettől kapnak. Igen, amikor a pásztorok képeznek másokat, amikor hagyják, hogy Isten Szava képezze őket, és amikor átültetik a gyakorlatba a rabszolga osztálytól jövő képzést, akkor előmozdítják az egységet a nyájon belül. Mennyire hálásak vagyunk, hogy Jehova olyan férfiakat képez, akik valóban törődnek a keresztény gyülekezet minden egyes tagjával!

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

• Hogyan képeznek másokat az érett szellemi pásztorok?

• Miért nem a saját gondolataikra alapozva tanítanak a pásztorok?

• Hogyan és miért bíznak a pásztorok a rabszolga osztályban?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 24–25. oldalon]

A vének képzésben részesítik a gyülekezetben levő fiatalabb férfiakat

[Képek a 26. oldalon]

„A hű és értelmes rabszolga” bőségesen gondoskodik képzésről a vének számára