Pásztorok, akik ’példaképei a nyájnak’
Pásztorok, akik ’példaképei a nyájnak’
„Terelgessétek az Isten gondjaitokra bízott nyáját . . . önként . . . buzgó készséggel . . . úgy, hogy példaképeivé váltok a nyájnak” (1PÉTER 5:2, 3)
1—2. a) Milyen feladatot adott Jézus Péter apostolnak, és miért nem döntött rosszul, amikor megbízott benne? b) Mit érez Jehova a kinevezett pásztorok iránt?
RÖVIDDEL i. sz. 33 pünkösdje előtt Péter és hat másik tanítvány éppen a reggelijét fogyasztotta, amelyet Jézus készített a Galileai-tenger partján. Péter nem először látta a feltámasztott Jézust, és kétségtelenül felvillanyozta az a tudat, hogy Jézus él. Ugyanakkor nyugtalanság is gyötörhette, hiszen mindössze néhány nappal korábban nyilvánosan letagadta, hogy valaha is ismerte volna Jézust (Lukács 22:55–60; 24:34; János 18:25–27; 21:1–14). Vajon Jézus megdorgálta a bűnbánó Pétert a hitetlensége miatt? Nem. Inkább megbízta őt azzal a feladattal, hogy legeltesse és terelgesse Jézus ’juhocskáit’ (János 21:15–17). Az első századi keresztény gyülekezet történetéről készült bibliai beszámoló szerint Jézus nem döntött rosszul, amikor megbízott Péterben. A többi apostollal és a jeruzsálemi vénekkel együtt Péter valóban terelgette a keresztény gyülekezetet egy olyan időszakban, amelyre a tüzes próbák sokasága és a gyors növekedés volt jellemző (Cselekedetek 1:15–26; 2:14; 15:6–9).
2 Jehova napjainkban Jézus Krisztus által képesített férfiakat nevezett ki, hogy szellemi pásztorokként szolgálva átvezessék a juhait az emberi történelem legválságosabb időszakán (Efézus 4:11, 12; 2Timóteusz 3:1). Vajon rosszul döntött, amikor megbízott bennük? Az egész világon megtalálható békés keresztény testvériség nem ezt mutatja. Igaz, ezek a pásztorok esendő emberek, amilyen Péter is volt (Galácia 2:11–14; Jakab 3:2). De Jehova még így is bízik abban, hogy törődni fognak a juhaival, akiket „saját Fiának a vérén vásárolt meg” (Cselekedetek 20:28). Jehova szívből szereti ezeket a férfiakat, és „kétszeres tiszteletre” méltónak tartja őket (1Timóteusz 5:17).
3. Hogyan tudnak a szellemi pásztorok készségesek és buzgók maradni?
3 Hogyan tudnak a szellemi pásztorok készségesek és buzgók maradni, hogy a nyáj példaképei lehessenek? Péterhez és a többi első századi pásztorhoz hasonlóan Isten szent szellemére támaszkodnak, ami megadja nekik az ahhoz szükséges erőt, hogy hordozni tudják a felelősségükkel járó terheket (2Korintusz 4:7). A szent szellem továbbá megtermi bennük a gyümölcsét, melynek összetevői a szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség és az önuralom (Galácia 5:22, 23). Vizsgáljuk meg, hogyan mutathatnak példát a pásztorok ennek a gyümölcsnek a megtermésében, miközben terelgetik Isten gondjaikra bízott nyáját.
Szeretik a nyájat és annak minden egyes tagját
4—5. a) Hogyan mutat szeretetet a nyáj iránt Jehova és Jézus? b) Milyen módokon fejezik ki szeretetüket a nyáj iránt a szellemi pásztorok?
4 Az elsődleges tulajdonság, amelyet Isten szelleme ki tud művelni, a szeretet. Jehova úgy mutatja ki a szeretetét a nyája mint egész iránt, hogy bőségesen gondoskodik szellemi táplálékról (Ézsaiás 65:13, 14; Máté 24:45–47). De többet is tesz annál, mint hogy táplálja a nyájat. Minden egyes juhával szeretettel törődik (1Péter 5:6, 7). Jézus is szereti a nyájat. Lelkét adta érte, és minden juhot személyesen, név szerint ismer (János 10:3, 14–16).
5 A szellemi pásztorok Jehovát és Jézust utánozzák. Úgy fejezik ki a szeretetüket Isten nyája mint egész iránt, hogy odaadóan foglalkoznak a gyülekezet tanításával. Biblián alapuló előadásaikkal táplálják és védelmezik a nyájat. Ez a kemény munkájuk mindenki számára nyilvánvaló (1Timóteusz 4:13, 16). Azt viszont kevesen tudják, hogy mennyi időt töltenek azzal, hogy gyülekezeti feljegyzéseket vezetnek, levelezést folytatnak, beosztásokat készítenek, és sok egyéb részletről gondoskodnak annak érdekében, hogy a gyülekezeti összejövetelek és más tevékenységek „illendően és elrendezés szerint” folyjanak le (1Korintusz 14:40). E munka nagy részét úgy végzik, hogy azt mások nem látják, és talán elismerést sem kapnak érte. Ez valóban szeretetből végzett szolgálat (Galácia 5:13).
6—7. a) Mi az egyik módja annak, hogy a pásztorok jobban megismerjék a juhokat? b) Miért hasznos néha megosztani az érzéseinket egy vénnel?
6 A szerető keresztény pásztorok igyekeznek egyénenként törődni minden juhval a gyülekezetben (Filippi 2:4). A pásztorok egyebek között úgy tudják jobban megismerni az egyes juhokat, hogy együtt vesznek részt velük a nyilvános prédikálómunkában. Jézus gyakran vitte magával a követőit a prédikálómunkába, és arra használta fel ezeket az alkalmakat, hogy buzdítsa őket (Lukács 8:1). Egy tapasztalt keresztény pásztor a következőket mondja: „Szerintem az egyik legjobb módja annak, hogy megismerd és buzdítani tudd egy testvéredet vagy testvérnődet, az, ha elmész vele a szántóföldi szolgálatba.” Ha mostanában nem volt alkalmad részt venni a szántóföldi szolgálatban valamelyik vénnel, miért ne beszélnél meg az egyikükkel egy időpontot?
7 A szeretet arra indította Jézust, hogy osztozzon a követői örömében és bánatában. Amikor például a 70 tanítványa örvendezve tért vissza a prédikálásból, Jézust „felettébb nagy öröm töltötte el” (Lukács 10:17–21). Amikor viszont látta, milyen hatással volt Lázár halála Máriára, valamint a családtagjaira és barátaira, „Jézus könnyekre fakadt” (János 11:33–35). Ehhez hasonlóan a törődő pásztorok ma is közel állnak a juhokhoz érzelmileg. A szeretet arra indítja őket, hogy ’örvendezzenek az örvendezőkkel, és sírjanak a sírókkal’ (Róma 12:15). Akár öröm, akár bánat ér az életben, bátran oszd meg az érzéseidet a keresztény pásztorokkal. Bátorítani fogja őket, ha hallanak az örömeidről (Róma 1:11, 12). Ha pedig a próbáidról értesülnek, meg tudnak erősíteni és vigasztalni téged (1Tesszalonika 1:6; 3:1–3).
8—9. a) Hogyan mutatott szeretetet egy vén a felesége iránt? b) Mennyire fontos, hogy a pásztor szeresse a családját?
8 A szeretet, amelyet a pásztor a nyáj iránt érez, különösképpen megnyilvánul abban, ahogyan a családjával bánik (1Timóteusz 3:1, 4). Ha házas, a felesége iránti szeretetével és tiszteletével követendő példát állít a többi férj elé (Efézus 5:25; 1Péter 3:7). Figyeld meg, hogyan vélekedik erről Linda, egy olyan keresztény nő, akinek a férje több mint 20 évig szolgált vénként, mielőtt meghalt. Linda ezt mondja: „A férjemnek állandóan rengeteg gyülekezeti feladata volt. Mégis biztos voltam benne, hogy fontos vagyok neki. Gyakran mondott köszönetet a támogatásomért, és a szabad idejét mindig velem töltötte. Így aztán éreztem, hogy szeret, és nem sajnálkoztam amiatt, hogy olyan sok időt fordít a gyülekezet szolgálatára.”
9 Ha egy keresztény pásztornak vannak gyermekei, azzal, ahogyan szeretettel fegyelmezi és rendszeresen megdicséri e kicsinyeket, példát mutat más szülőknek (Efézus 6:4). A családja iránti szeretete egyben annak a bizonyítéka is, hogy méltóan él ahhoz a bizalomhoz, amelyet a szent szellem általi kinevezésekor kapott (1Timóteusz 3:4, 5).
Előmozdítják az örömet és a békét azáltal, hogy jól kommunikálnak
10. a) Mi befolyásolhatja hátrányosan a gyülekezet örömét és békéjét? b) Milyen ügy veszélyeztette az első századi gyülekezet békéjét, és hogyan oldódott meg a helyzet?
10 A szent szellem örömet és békét terem az egyes keresztények szívében, a vének testületében és a gyülekezet egészében is. A nyílt kommunikáció hiánya viszont hátrányosan befolyásolhatja ezt az örömet és békét. Az ókori időkben élt Salamon király ezt figyelte meg: „Meghiúsulnak a tervek, ahol nincs bizalmas megbeszélés” (Példabeszédek 15:22). Ellenben a tiszteletteljes és őszinte kommunikáció előmozdítja az örömet és a békét. Amikor például a körülmetélkedés kérdése miatt veszélyben volt az első századi gyülekezet békéje, a jeruzsálemi vezető testület a szent szellem vezetését kérte. A vezető testület tagjai továbbá kifejtették egymástól eltérő véleményüket a témában. Hosszú, érzelmektől sem mentes megbeszélésük végül eredménnyel járt. Amikor közölték egységes döntésüket a gyülekezetekkel, a testvérek „örvendeztek a bátorításnak” (Cselekedetek 15:6–23, 25, 31; 16:4, 5). Öröm és béke hatotta át őket.
11. Hogyan tudják a vének előmozdítani a gyülekezetben az örömet és a békét?
11 Ez ma is ugyanígy van. A pásztorok az örömet és a békét mozdítják elő a gyülekezetben azáltal, hogy jól kommunikálnak. Amikor nehézségek veszélyeztetik a gyülekezet békéjét, összejönnek, és nyíltan elmondják a véleményüket. Tiszteletteljesen meghallgatják pásztortársaik hozzászólásait (Példabeszédek 13:10; 18:13). Szent szellemért imádkoznak, majd bibliai alapelvekre, valamint „a hű és értelmes rabszolga” kiadványaiban található útmutatásra alapozva hozzák meg döntéseiket (Máté 24:45–47; 1Korintusz 4:6). Miután a vének testülete meghozott egy Szentírással összhangban levő döntést, mindegyik vén alárendeli magát a szent szellem vezetésének úgy, hogy támogatja a döntést, még akkor is, ha nem az ő véleményét fogadta el a többség. Az ilyen szerénység előmozdítja az örömet és a békét, valamint kiváló példát állít a juhok elé abban, hogy miként kell Istennel járniuk (Mikeás 6:8). Vajon szerényen együttműködünk azokkal a Biblián alapuló döntésekkel, amelyeket a gyülekezeti pásztorok hoztak?
Hosszútűrők és kedvesek
12. Miért kellett Jézusnak hosszútűrőnek és kedvesnek lennie az apostolokhoz?
12 Jézus hosszútűréssel és kedvesen bánt az apostolokkal, noha ők gyakran hibáztak. Például újra meg újra megpróbálta az elméjükbe vésni, hogy alázatosnak kell lenniük (Máté 18:1–4; 20:25–27). Ennek ellenére földi életének utolsó estéjén, épp miután leckét adott nekik az alázatosságból azáltal, hogy megmosta a lábukat, „heves vita is támadt közöttük arról, hogy melyikőjük tűnik a legnagyobbnak” (Lukács 22:24; János 13:1–5). Vajon Jézus megszidta az apostolokat? Nem, kedvesen érvelt nekik: „melyik nagyobb: aki asztalhoz telepedett, vagy aki szolgál? Nemde az, aki asztalhoz telepedett? Én mégis az vagyok közöttetek, aki szolgál” (Lukács 22:27). Jézus hosszútűrése és kedvessége, amely jó példával párosult, végül megérintette az apostolok szívét.
13—14. Különösen mikor kell kedvesnek lenniük a pásztoroknak?
13 Ehhez hasonlóan egy szellemi pásztornak talán több ízben is tanácsot kell adnia valakinek egy bizonyos gyengeség miatt. A pásztor esetleg ingerültté válik. De miközben ’inti a rendetleneket’, észben tartja, hogy ő is sokszor hibázik, így képes hosszútűrő és kedves maradni a testvére iránt. Ezáltal Jézust és Jehovát utánozza, akik szintén kimutatják ezeket a tulajdonságokat mindegyikünk iránt, beleértve a pásztorokat is (1Tesszalonika 5:14; Jakab 2:13).
14 Időnként a pásztoroknak határozott tanácsot kell adniuk valakinek, aki súlyos bűnt követett el. Ha a vétkező nem tanúsít megbánást, a pásztoroknak el kell távolítaniuk a gyülekezetből (1Korintusz 5:11–13). De még ilyenkor is úgy viselkednek vele, hogy nyilvánvaló legyen: a bűnt gyűlölik, nem a bűnöst (Júdás 23). A pásztorok kedves magatartása könnyebbé teheti a tévelygő juh számára, hogy végül visszatérjen az akolba (Lukács 15:11–24).
Hitből fakadó jó cselekedetek
15. Egyebek közt hogyan utánozzák a pásztorok Jehova jóságát, és mi indítja őket erre?
15 „Jehova mindenkihez jó”, még azokhoz is, akik nem értékelik azt, amit értük tesz (Zsoltárok 145:9; Máté 5:45). Jehova jósága különösen jól látható abból, hogy elküldi népét, hogy prédikálja a ’királyság jó hírét’ (Máté 24:14). A pásztorok úgy tükrözik vissza Isten jóságát, hogy élen járnak a prédikálómunkában. Mi indítja őket arra, hogy fáradhatatlanul végezzék ezt a munkát? Szilárdan hisznek Jehovában és az ígéreteiben (Róma 10:10, 13, 14).
16. Hogyan tudnak a pásztorok ’jót tenni’ a juhokkal?
16 A pásztoroknak azon kívül, hogy a prédikálás által ’jót tesznek mindenkivel’, még olyan felelősségük is van, hogy jót tegyenek ’kiváltképp azokkal, akik hozzájuk tartoznak a hitben’ (Galácia 6:10). Ennek az egyik módja az, hogy pásztori látogatások által buzdítják a testvéreket. „Örömmel végzem a pásztori látogatásokat, mert így lehetőségem van megdicsérni a testvéreket az erőfeszítéseikért, és segíteni tudok nekik felismerni, hogy értékeljük a kemény munkájukat” — mondja egy vén. Időnként a pásztorok talán javaslatokat adnak valakinek, hogy miként tudna javítani a Jehovának végzett szolgálatán. A bölcs pásztorok ilyen esetben Pál apostolt utánozzák. Figyeld meg, hogyan szólt Pál a Tesszalonikában élő testvérekhez: „bizalmunk van az Úrban rátok nézve, hogy amiket elrendelünk, azokat megteszitek, és ezután is meg fogjátok tenni” (2Tesszalonika 3:4). Az ilyen bizalommal teli kifejezések jó érzéseket keltenek a juhokban, és megkönnyítik nekik, hogy ’engedelmeskedjenek azoknak, akik vállalják köztük a vezetést’ (Héberek 13:17). Amikor egy buzdító pásztori látogatásban van részed, bátran mondd el, hogy mennyire értékeled.
A szelídség önuralmat követel
17. Milyen leckét tanult meg Péter Jézustól?
17 Jézus szelíd volt, még akkor is, amikor provokálták (Máté 11:29). Amikor elárulták és letartóztatták, szelídséget és nagyfokú önuralmat gyakorolt. Péter hevesen kardot ragadott, és visszavágott. De Jézus ezt mondta neki: „úgy gondolod, nem kérhetném meg az Atyámat, hogy most mindjárt több mint tizenkét légió angyalt adjon mellém?” (Máté 26:51–53; János 18:10). Péter jól megtanulta ezt a leckét, és később erre emlékeztette a keresztényeket: „Krisztus . . . szenvedett értetek, mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait . . . Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat. Amikor szenvedett, nem fenyegetőzött” (1Péter 2:21–23).
18—19. a) Különösen mikor kell a pásztoroknak szelídséget és önuralmat gyakorolniuk? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni a következő cikkben?
18 Az eredményes pásztorok ugyanígy szelídek maradnak, még akkor is, ha igazságtalanul bánnak velük. Lehetnek például olyanok a gyülekezetben, akik nem reagálnak kedvezően, amikor segítséget kapnak. Ha a segítségre szoruló szellemileg gyenge vagy beteg, úgy is reagálhat a tanácsra, hogy „meggondolatlanul olyanokat mond, mint amilyen a tőrszúrás” (Példabeszédek 12:18). A pásztorok azonban Jézushoz hasonlóan nem vágnak vissza kemény szavakkal vagy bosszúszomjas tettekkel. Ehelyett még ilyenkor is önmérsékletet és együttérzést tanúsítanak, ami hasznos lehet a segítségre szorulónak (1Péter 3:8, 9). Vajon tanulunk a vének példájából, és szelídséget, valamint önuralmat gyakorolunk, amikor tanácsot kapunk?
19 Kétségtelen, hogy Jehova és Jézus nagyra értékeli a sok ezer pásztor kemény munkáját, hiszen ők készségesen terelgetik a nyájat az egész világon. Jehova és a Fia mély vonzalmat érez azon kisegítőszolgák ezrei iránt is, akik támogatják a véneket a ’szenteknek végzett szolgálatban’ (Héberek 6:10). Miért van hát, hogy némelyik megkeresztelt testvér ódzkodik attól, hogy alkalmassá váljon erre a „jó munkára”? (1Timóteusz 3:1). És hogyan nyújt képzést Jehova azoknak, akiket kinevez, hogy pásztorokként szolgáljanak? Ezeket a kérdéseket a következő cikkben fogjuk megvizsgálni.
Emlékszel?
• Milyen módokon mutatnak a pásztorok szeretetet a nyáj iránt?
• Hogyan tudunk mindannyian hozzájárulni ahhoz, hogy öröm és béke hassa át a gyülekezetet?
• Miért hosszútűrők és kedvesek a pásztorok, amikor tanácsot adnak?
• Miben nyilvánul meg a vének jósága és hite?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 18. oldalon]
A véneket a szeretet indítja arra, hogy a gyülekezetet szolgálják
[Képek a 18. oldalon]
A családjukra is fordítanak időt: a kikapcsolódás területén . . .
. . . és a szolgálatban is
[Kép a 20. oldalon]
A vének közötti jó kommunikáció előmozdítja az örömet és a békét a gyülekezetben