Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Szegénység — Mi a helyzet most?

Szegénység — Mi a helyzet most?

Szegénység — Mi a helyzet most?

VICENTÉT * gyakran látni a brazíliai São Paulo utcáin, amint megrakott kocsiját húzza. Kartont, fémhulladékot és műanyagot gyűjt. Sötétedéskor betesz egy kartondarabot a kocsija alá, és lefekszik. A forgalmas utcán tölti az éjszakát, de mintha nem zavarná az autók és a buszok zaja. Valamikor volt állása, otthona és családja, mára azonban mindent elveszített. Most az utcán tengődik.

Világszerte sajnos milliók élnek hozzá hasonlóan a legsötétebb nyomorban. A fejlődő országokban sokan kénytelenek az utcán vagy nyomornegyedekben élni. A koldusok — sánták, vakok, kicsinyüket szoptató anyák — hozzátartoznak az utcaképhez. A közlekedési lámpáknál várakozó autók között gyerekek szaladgálnak, akik aprópénzért cukorkát árulnak.

Nincs igazán mentség erre a hatalmas nyomorra. Egy brit folyóirat megjegyezte: „Az emberiség soha nem volt még ilyen gazdag, nem volt még ennyi ismerete az orvostudomány területén, és nem volt birtokában ekkora technikai és szellemi tudásnak, mellyel legyőzhető lenne a szegénység” (The Economist). Persze sok ember életét jobbá tette mindez a szakértelem. Számos fejlődő ország nagyvárosainak utcáin egymást érik a csillogó, új autók. A plázákban a polcok tömve vannak a legújabb készülékekkel, és nincs hiány vásárlókban sem. Brazíliában két bevásárlóközpont különleges akciót hirdetett. 2004. december 23-án egész éjjel nyitva tartottak. Az egyikben fizetett szambatáncosok szórakoztatták a vevőket. Az akció csaknem félmillió vásárlót vonzott!

Azonban rengetegen kimaradnak a gazdagság nyújtotta előnyökből. A tehetős és a nincstelen emberek között tátongó szakadék miatt sokan úgy vélik, hogy az ügy nem tűr halasztást, harcolni kell a szegénység ellen. Egy brazil lap 2005-ben kijelentette: „Idén a szegénység elleni küzdelemnek kell az első helyen lennie a világ vezetőinek napirendjén” (Veja). Ugyanez a folyóirat beszámolt róla, hogy megszületett egy új Marshall-terv * ötlete a legszegényebb — főként afrikai — országok megsegítésére. Az effajta tervek láttán akár arra is következtethetnénk, hogy van előrelépés, de amint a folyóirat megjegyzi, „számtalan okból kételyek merülnek fel az eredményeket illetően. Ha az országok többsége nem szívesen támogatja az ilyen terveket, az azért van, mert a pénz ritkán jut el azokhoz, akiknek szánták.” A korrupció és a bürokrácia miatt a kormányoktól, nemzetközi szervezetektől és egyénektől beérkező összegek nagy része sajnos soha nem kerül azoknak az embereknek a zsebébe, akiknek igazán szükségük van rá.

Jézus tudta, hogy a szegénység problémaköre később is fennáll majd. Ezt mondta: „a szegények mindig veletek vannak” (Máté 26:11). Vajon úgy kell ezt értenünk, hogy mindig is lesz szegénység? Semmivel sem lehet javítani a helyzeten? Hogyan segíthetnek a keresztények a szegényeken?

[Lábjegyzetek]

^ 2. bek. A nevet megváltoztattuk.

^ 5. bek. A Marshall-terv egy amerikai segélyprogram volt, mely Európa gazdasági talpra állítását célozta a II. világháború után.