„Jehováé a csata”
„Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek”
„Jehováé a csata”
KÉT ellenséges csapat farkasszemet néz egymással a völgy két oldalán. Góliát, a filiszteusok bajnoka már negyven napja sértegeti Izrael férfiait, és rettegésben tartja őket (1Sámuel 17:1–4, 16).
Góliát fennhangon bosszantja az izraelitákat: „Válasszatok ki magatoknak egy embert, és jöjjön le hozzám. Ha képes megküzdeni velem, és leterít, akkor szolgáitok leszünk. De ha elbírok vele, és én terítem le őt, akkor ti lesztek a mi szolgáink, és szolgálni fogtok nekünk . . . Én bizony ma gúnyt űzök Izrael csatasoraiból. Adjatok elém egy embert! Küzdjünk meg egymással!” (1Sámuel 17:8–10).
Az ókori időkben nem volt szokatlan, hogy a bajnokok párviadalban képviselték a hadseregeiket. Amelyik katona győzött, annak a hadserege nyerte meg a csatát. Ám ez a kihívó nem egy átlagos katona, hanem egy rendkívül magas óriás, egy kegyetlen és félelmetes ellenség. De azzal, hogy Jehova hadseregét gúnyolja, Góliát megpecsételi a sorsát.
Ez nem csupán egy katonai összetűzés. Most Jehova és a filiszteusok istenei mérik össze az erejüket. Izrael királyát, Sault megbénítja a félelem, és ezért nem vonultatja fel bátran a hadseregét Isten ellenségei ellen (1Sámuel 17:11).
Egy ifjú bízik Jehovában
Miközben a két fél várakozik, egy ifjú, akit korábban már felkentek Izrael királyává, meglátogatja a bátyjait Saul hadseregében. Ezt a fiatalembert Dávidnak hívják. Hallva Góliát szavait ezt kérdezi: „Hát ki ez a körülmetéletlen filiszteus, hogy gúnyt űzzön az élő Isten csatasoraiból?” (1Sámuel 17:26). Dávid szemében Góliát nemcsak a filiszteusokat, hanem az isteneiket is jelképezi. Teljes joggal felháborodik, és szeretne kiállni Jehova, valamint Izrael mellett és legyőzni a pogány óriást. Ám Saul király így szól: „Nem bírsz te szembeszállni és megküzdeni ezzel a filiszteussal. Hiszen gyermek vagy még” (1Sámuel 17:33).
Mennyire másként látja a helyzetet Saul és Dávid! Saul csak egy pásztorfiút lát, aki neki akar menni egy kegyetlen óriásnak. Dávid szemében viszont Góliát csupán egy ember, aki szembeszáll a Szuverén Úrral, Jehovával. Dávid bátor, ugyanis meg van róla győződve, hogy Isten nem fogja engedni, hogy a nevét és a népét büntetlenül gúnyolják. Míg Góliát az erejével henceg, Dávid Jehovában bízik és az ő szemszögéből ítéli meg a helyzetet.
’Én Jehova nevében megyek feléd’
Dávid hite szilárd alapokon nyugszik. Nem felejtette el, hogy Isten egy medvétől és egy oroszlántól is segített megvédenie a juhait. Az ifjú pásztor biztos benne, hogy Jehova most szintén segíteni fog neki legyőzni ezt a félelmetes filiszteus ellenséget (1Sámuel 17:34–37). Egy parittyával és öt sima kővel felszerelkezve kimegy, hogy találkozzon Góliáttal.
Az ifjú Dávid elvállalja ezt a lehetetlennek tűnő feladatot, bízva abban, hogy Jehova erőt ad neki. Bátran így szól a filiszteushoz: „Te karddal, lándzsával és dárdával jössz felém, de én a seregek Jehovájának, Izrael csatasorai Istenének nevében megyek feléd, akit te gúnyoltál. A mai napon kezembe ad téged Jehova . . . az egész föld megtudja, hogy van Istene Izraelnek. Meg fogja tudni ez az egész gyülekezet, hogy nem kard által és nem lándzsa által ment meg Jehova, mert Jehováé a csata” (1Sámuel 17:45–47).
Mi történik ezután? Az ihletett beszámoló ezt írja: „Dávid . . . parittyával és kővel is erősebb volt a filiszteusnál. Leterítette és megölte a filiszteust, pedig nem volt kard Dávid kezében” (1Sámuel 17:50). Nem volt nála kard, de Jehova Isten hatalmas támogatóként állt mögötte. *
Ebből a küzdelemből igazán kitűnt, hogy Dávid nem hiába hitt Jehovában. Amikor az a kérdés, hogy emberektől féljünk-e, vagy Jehova megmentő erejében bízzunk, nyilvánvaló, mit kell tennünk: „Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek” (Cselekedetek 5:29). És ha Jehova szemszögéből tekintünk a próbateljes helyzetekre, még az ijesztő nehézségekről is kiegyensúlyozottan fogunk gondolkodni.
[Lábjegyzet]
^ 13. bek. Lásd Jehova Tanúi 2006. évi naptárában a május/június hónapokat.
[Kiemelt rész/kép a 9. oldalon]
MEKKORA VOLT GÓLIÁT?
Az 1Sámuel 17:4–7-ben olvasható beszámoló szerint Góliát több mint hat könyök magas volt, vagyis körülbelül 3 méter. Páncélingéből már sejteni lehet, hogy mekkora volt és milyen erős. Ez csaknem hatvan kilogrammot nyomott! Lándzsájának fanyele olyan volt, mint egy gerenda, a pengéje pedig 7 kilogramm volt. Több mint valószínű, hogy Góliátnak csak a fegyverzete súlyosabb volt, mint maga Dávid!