Örömmel cselekszik Isten akaratát

JÉZUS példát állított minden keresztény elé, amikor így imádkozott az Atyjához: „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd” (Lukács 22:42). Ezzel az alázatos kijelentéssel ma Jehova szolgáinak milliói értenek egyet, kifejezve, hogy alárendelik magukat neki. Köztük van az Őrtorony Gileád Bibliaiskola 120. osztályának 52 tanulója is. A 2006. március 11-én végzett osztály örömmel várta, hogy Isten akaratát cselekedhesse különböző országokban, még akkor is, ha nehézségek között kell is szolgálniuk.

Mi indította ezeket a végzősöket arra, hogy engedjék Jehova akaratát érvényesülni az életükben? Chris és Leslie, akik azt a megbízatást kapták, hogy Bolíviában szolgáljanak misszionáriusként, így fogalmaznak: „Megtagadjuk magunkat, és szeretnénk, ha Jehova szervezete bárhol fel tudna bennünket használni” (Márk 8:34). Jason és Chere, akik Albániába kaptak kinevezést, hozzáteszik: „Minden megbízatásnak, melyet Jehova szervezetétől kaptunk, megvoltak a maga nehézségei. De tudjuk, Jehova megérdemli, hogy feltétel nélkül bízzunk benne.”

Buzdítás, hogy rendeljük alá magunkat Jehova akaratának

George Smith, aki a Bétel-család tagja, és a művészeti osztályon dolgozik, imával nyitotta meg a programot. Majd az elnöklő, a Jehova Tanúi Vezető Testületében szolgáló Stephen Lett üdvözölt minden jelenlévőt. 23 országból érkeztek vendégek a pattersoni Őrtorony Oktatási Központba, hogy jelen lehessenek ezen az örömteli alkalmon. Lett testvér elmondta a végzős osztálynak, hogy „valami hatalmas dolgot” fognak véghezvinni. Felhívta a figyelmet az ’erődítésekre’, például a hamis tanításokra, melyeket az új misszionáriusok képesek lesznek lerontani a Szentírás erejével (2Korintusz 10:4, 5). Mondanivalóját így fejezte be: „Óriási örömet fogtok érezni, hiszen Jehova felhasznál titeket, hogy a számotokra kijelölt területen erődítéseket rontsatok le a tiszta szívű emberekben!”

Harold Jackson, a brooklyni Bétel-család tagja ezt a témát fejtette ki: „Néhány dolog, amelyet nem szabad elfelejteni”. Arról beszélt, hogy az új misszionáriusoknak sosem szabad megfeledkezniük arról, hogy ’a királyságot és Isten igazságosságát keressék először’ (Máté 6:33). Tartsák elméjükben, hogy ’a szeretet épít’, és ez a tulajdonság a siker kulcsa (1Korintusz 8:1). Így fogalmazott: „Engedjétek, hogy a szeretet irányítson benneteket abban, ahogyan másokkal bántok.”

Ezután Geoffrey Jackson, a Vezető Testület tagja, aki 1979-től 2003-ig szolgált misszionáriusként, ezt kérdezte a végzősöktől: „Mi a ti felelősségetek?” Hangsúlyozta, hogy fontos kiegyensúlyozottan tekintenünk magunkra és a szolgálatunkra. A keresztényeknek felelősségük, hogy keményen dolgozzanak azon, hogy elültessék és öntözzék az igazság magvait. Ám az Jehova felelőssége, hogy  szellemi növekedést adjon, hiszen ő „a növekedést adó Isten” (1Korintusz 3:6–9). Jackson testvér még hozzáfűzte: „Jehova rátok ruházta azt a felelősséget, hogy maradjatok szellemileg erősek. De mi a legnagyobb felelősségetek? Az, hogy szeressétek Jehovát, és szeressétek az embereket, akiket szolgálni fogtok.”

Lawrence Bowen Gileád-oktató a következő témáról beszélt: „Tudd, miként kell viselned magadat”. Emlékeztette a tanulókat, hogy Jehova csodálatos módon vezette és védelmezte az izraelitákat a pusztában (2Mózes 13:21, 22). Napjainkban minket is vezet és védelmez, többek között a felkent keresztény gyülekezet által, mely „az igazság oszlopa és támasza” (1Timóteusz 3:14, 15). Az új misszionáriusoknak támogatniuk kell az igazságot, mely vezetést és védelmet nyújt az alázatosaknak.

 Wallace Liverance, egy másik Gileád-oktató, arra buzdította a végzősöket, hogy ne felejtkezzenek meg Isten szaváról, mely ’mögöttük’ van. Isten szava abban az értelemben van mögöttünk, hogy a Biblia megírása már évszázadokkal ezelőtt befejeződött. Mint ahogyan a pásztor a nyáj mögül szólítja a juhokat, Jehova a népe mögött van, és irányítja „a hű és értelmes rabszolga” által (Ézsaiás 30:21; Máté 24:45–47). A Gileád Iskola segített a végzősöknek, hogy még nagyobb értékeléssel tekintsenek erre a rabszolga osztályra. A Szentírás új világ fordítását is a ’rabszolgától’ kaptuk. Az előadó így buzdította az új misszionáriusokat: „Vigyétek magatokkal a tudásnak ezt a kincsestárát, és használjátok, amikor másokat tanítotok” (Máté 13:52).

Jehova akaratának cselekvése a szántóföldi szolgálatban

A „Buzgó készség a jó hír hirdetésében” című programrészben Mark Noumair Gileád-oktató olyan tapasztalatokat emelt ki, amelyeket a tanulók éltek át a szolgálatban az iskola ideje alatt. Ez a programrész a következő témán alapult: „Buzgó készség a jó hír hirdetésében” (Róma 1:15). A végzősökkel készült interjúkból kiderült, hogy kiemelkedő buzgalmat mutattak a prédikálásban.

További bátorítást nyújtott a végzősőknek az az interjú, melyet Kenneth Flodin készített három utazófelvigyázóval, akik jelenleg az Egyesült Államokban szolgálnak. Richard Keller és Alejandro Lacayo, akik régebben Dél- és Közép-Amerikában szolgáltak, elmesélték, hogy miként küzdöttek meg bizonyos próbákkal, és beszéltek azokról az áldásokról is, melyekben a misszionáriusi szolgálat során volt részük. Moacir Felisbino elmondta, hogy milyen képzést kapott, amikor szorosan együttműködött a misszionáriusokkal Brazíliában, abban az országban, ahol felnőtt.

David Schafer három tapasztalt misszionáriussal készített interjút. Robert Jones, Woodworth Mills és Christopher Slay arról számolt be, hogy miként tanultak meg Jehovába vetett bizalommal cselekedni a nehézségek idején. Arról biztosították az osztály tagjait, hogy az oktatás, melyet Jehova szervezetétől kaptak, alaposan felkészítette őket a misszionáriusi megbízatásukra. Mills testvér így összegezte ezt: „A Gileádnak nem az elméleti része segített a legtöbbet, hanem az, amit az iskolán az alázatról és a szeretetről tanultam.”

Guy Pierce, a Vezető Testület tagja tartotta a fő előadást, melynek témája ez volt: „Jehova soha nem vall kudarcot”. Ádám kudarcot vallott. Vajon ez azt jelentette, hogy Isten hibázott? Vajon Isten nem tökéletesnek teremtette meg Ádámot, ahogyan azt sokan állítják? Egyáltalán nem erről van szó, hiszen „az igaz Isten becsületesnek alkotta az embereket” (Prédikátor 7:29). Az, hogy Jézus feddhetetlen maradt, amikor a legnagyobb próba érte a földön, azt bizonyította, hogy „Ádámnak nem volt mentség a bűnére, nem volt oka rá, hogy kudarcot valljon”, jegyezte meg az előadó. Ádám az engedelmesség terén sokkal kisebb próbának volt kitéve az Éden-kertben, mint Jézus, aki hűségesen kitartott. Ádám mégis kudarcot vallott. Jehova viszont soha nem fog kudarcot vallani. A szándéka meg fog valósulni (Ézsaiás 55:11). Pierce testvér a következőket mondta az új misszionáriusoknak: „Abban a kiváltságban van részetek, hogy önfeláldozó szellemmel dicsérhetitek Jehovát. Jehova legyen mindegyikőtökkel, bárhol szolgáljátok is őt mint misszionáriusok!”

Miután az elnöklő, Lett testvér, átadta a Jehova Tanúi egyes fiókhivatalaiból érkezett üdvözleteket, átnyújtotta a végzősöknek a diplomájukat és a kinevezésüket. Vernon Wisegarver, aki már régóta a Bétel-család tagja, képviselte a jelenlevőket a befejező imában.

A 6872 jelenlévő úgy érezte, hogy a diplomaosztási program megújította a buzgalmukat Isten akaratának a cselekvése iránt (Zsoltárok 40:8). Két végzős, Andrew és Anna, így fogalmazott: „Az életünket átadtuk Jehovának. Megígértük neki, hogy bármit megteszünk, amit kér tőlünk. Most Jehova arra kért minket, hogy menjünk Afrikába, Kamerunba.” Ők a végzős osztály többi tagjával együtt már alig várják, hogy elkezdjenek egy olyan életpályát, amely megelégedettséggel fogja eltölteni őket. Igen, örömmel cselekszik Isten akaratát.

[Kiemelt rész a 17. oldalon]

OSZTÁLYSTATISZTIKA

A képviselt országok száma: 6

A kijelölt országok száma: 20

A tanulók száma: 52 fő

Átlagéletkor: 35,7 év

Az igazságban eltöltött évek átlaga: 18,3

A teljes idejű szolgálatban eltöltött évek átlaga: 14,5

[Kép a 18. oldalon]

Az Őrtorony Gileád Bibliaiskolát elvégző 120. osztály

Az alábbi felsorolásban a sorok számozása elölről hátra, a nevek felsorolása minden sorban balról jobbra történik.

1. Wright, S.; Suárez, B.; Croisant, B.; Davenport, L. 2. Johnson, A.; Ali, C.; Cady, K.; Guerrero, P.; Ases, A. 3. Ortiz, L.; Lyall, K.; Uzeta, M.; Perez, R.; Backus, K.; Caterina, C. 4. Palmer, B.; Loving, D.; Macdonough, J.; Bostock, D.; Benetatos, L. 5. Jasicki, M.; Sarafianos, E.; Stelter, C.; Vaira, R.; Woon, J.; Prentice, K. 6. Davenport, H.; Croisant, H.; Perez, M.; Vaira, E.; Suárez, A.; Caterina, I.; Wright, C. 7. Cady, K.; Macdonough, J.; Ortiz, M.; Woon, J.; Ali, J.; Ases, M. 8. Sarafianos, G.; Lyall, D.; Uzeta, C.; Stelter, P.; Prentice, G.; Johnson, A.; Benetatos, C. 9. Palmer, J.; Jasicki, W.; Backus, J.; Bostock, S.; Guerrero, J. M.; Loving, S.