Összpontosítsunk Jehova szervezetének jóságára!
Összpontosítsunk Jehova szervezetének jóságára!
„Bizonyosan megelégít minket házadnak . . . jósága” (ZSOLTÁROK 65:4)
1—2. a) Milyen hatással voltak Isten népére a templommal kapcsolatos elrendezések? b) Mivel járult hozzá Dávid a templomépítéshez?
DÁVID, az ókori Izrael királya az egyik legkiemelkedőbb személy, akiről szó van a Héber Iratokban. Ez a pásztor, zenész, próféta és király feltétel nélkül bízott Jehova Istenben. Dávid erősen kötődött Jehovához, és ez felkeltette benne a vágyat, hogy házat építsen neki. Az volt a célja, hogy egy ilyen ház, vagyis templom az igaz imádat központja legyen Izraelben. Dávid tudta, hogy a templommal kapcsolatos elrendezések örömet és áldást fognak jelenteni Isten népének. Ezért így énekelt: „Boldog az, akit kiválasztasz, és közeledni engedsz, hogy udvaraidban lakozzék. Bizonyosan megelégít minket házadnak, Templomod szent helyének jósága” (Zsoltárok 65:4).
2 Dávid nem felügyelhette Jehova házának építését. Ez a kiváltság a fiának, Salamonnak volt fenntartva. Dávid nem zúgolódott, amiért másé lett a kiváltság, melyre oly nagyon vágyott. Azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a templom felépüljön. Teljes szívből támogatta a munkát, átadva Salamonnak a Jehovától kapott építési terveket. Dávid ezenkívül léviták ezreit szervezte különböző szolgálatot végző osztályokba, valamint nagy mennyiségű aranyat és ezüstöt adományozott a templomépítésre (1Krónikák 17:1, 4, 11, 12; 23:3–6; 28:11, 12; 29:1–5).
3. Hogyan vélekednek Isten szolgái az igaz imádatot támogató elrendezésekről?
3 A hűséges izraeliták támogatták az Isten házában végzett igaz imádat elrendezéseit. Mint Jehova jelenkori szolgái, mi is hasonlóképpen támogatjuk az imádati elrendezéseket Jehova szervezetének földi részében. Ezáltal bizonyítjuk, hogy Dávidhoz hasonlóan gondolkodunk. Kerüljük a panaszkodást, és inkább Isten szervezetének jóságára összpontosítunk. Elgondolkodtál már azon, mennyi jó dologért lehetünk hálásak? Vizsgáljunk meg néhányat.
Legyünk hálásak azokért, akik vállalják a vezetést!
4—5. a) Hogyan tesz eleget a megbízatásának „a hű és értelmes rabszolga”? b) Hogyan érez néhány Tanú a rabszolgától kapott szellemi táplálékkal kapcsolatban?
4 Jó okkal lehetünk hálásak a ’hű és értelmes rabszolgáért’, akit Jézus Krisztus nevezett ki a földi javai fölé. Ez a szellemmel felkent keresztényekből álló rabszolga osztály élen jár a jó hír prédikálásában, imádati összejöveteleket szervez, és Biblián alapuló kiadványokat jelentet meg több mint 400 nyelven. Szerte a földön emberek milliói hálásan fogyasztanak ebből ’a kellő időben jövő [szellemi] eledelből’ (Máté 24:45–47). Biztos, hogy emiatt semmi okunk sincs zúgolódni.
5 Elfinek, Jehova egyik idősödő Tanújának, sok éve nyújt vigaszt és támogatást az, hogy a szívébe zárja a rabszolga osztály kiadványaiban található szentírási tanácsokat. Mély hálától indíttatva ezt írta: „Mit csinálnék Jehova szervezete nélkül?” Peter és Irmgard szintén évtizedek óta Isten szolgái. Irmgard hálás azokért a kiadványokért, melyekről „Jehova szerető és törődő szervezete” gondoskodik. E kiadványok között vannak olyanok is, amelyek különleges szükségletű embereknek készülnek, például azoknak, akik rosszul látnak vagy hallanak.
6—7. a) Hogyan felügyelik a gyülekezetek tevékenységét szerte a földön? b) Milyen vélemények hangzanak el Jehova szervezetének földi részével kapcsolatban?
6 A ’hű rabszolgát’ Jehova Tanúi Vezető Testülete képviseli, amely egy szellemmel felkent férfiakból álló kis csoport Jehova Tanúi brooklyni főhivatalában. A Vezető Testület kinevezi Jehova tapasztalt szolgáit, hogy fiókhivatalokban szolgáljanak, amelyek felügyelik a több mint 98 000 gyülekezet tevékenységét szerte a földön. Azokat a férfiakat, akik megfelelnek a bibliai követelményeknek, kinevezik vénnek vagy kisegítőszolgának a gyülekezetekben (1Timóteusz 3:1–9, 12, 13). A vének vállalják a vezetést, és szeretetteljesen terelgetik az Isten gondjaikra bízott nyáját. Micsoda áldás e nyáj része lenni, és tapasztalni azt a szeretetet és egységet, amely „a testvérek egész közösségét” jellemzi (1Péter 2:17; 5:2, 3).
7 Panaszkodás helyett gyakran inkább értékelő szavak hangzanak el a vénektől kapott, szerető szellemi vezetésért. Figyeljük meg például Birgit esetét, aki a 30-as éveiben járó keresztény feleség. Tizenéves korában rossz társaságba keveredett, és majdnem elkövetett egy helytelenséget. Ám a vének világos bibliai tanácsa és a hívőtársak támogatása kisegítette őt egy olyan helyzetből, amely kis híján bajba sodorta. Hogyan érez most Birgit? Ezt mondja: „Mélységesen hálás vagyok, hogy még mindig Jehova csodálatos szervezetéhez tartozok.” A 17 éves Andreas kijelenti: „Ez valóban Jehova szervezete, a legjobb szervezet az egész világon.” Fogadjuk hát hálával, hogy Jehova szervezetének földi része ilyen jó hozzánk!
Azok, akik vállalják a vezetést, tökéletlenek
8—9. Hogyan cselekedtek néhányan Dávid kortársai közül, és hogyan reagált ő az ilyen viselkedésre?
8 Természetesen azok, akik arra vannak kijelölve, hogy vállalják a vezetést az igaz imádatban, tökéletlenek. Mindegyikük követ el hibákat, és néhányuknak állandó gyengeségeik vannak, amelyek felett kemény munkával igyekeznek ellenőrzést gyakorolni. Nyugtalanítson ez minket? Egyáltalán nem. Az ókori Izraelben még nagy felelősségekkel felruházott személyek is követtek el súlyos hibákat. Például azért, hogy a zaklatott Saul király megnyugodjon, a fiatal Dávidot arra kérték, hogy zenészként szolgáljon. Később Saul megpróbálta megölni, így végül menekülnie kellett, hogy mentse az életét (1Sámuel 16:14–23; 18:10–12; 19:18; 20:32, 33; 22:1–5).
9 Más izraeliták áruló módon viselkedtek. Dávid katonai parancsnoka, Joáb például megölte Saul rokonát, Ábnert. A fia, Absolon összeesküvést szőtt ellene, hogy megszerezze a királyságot. Bizalmas tanácsadója, Ahitófel pedig elárulta Dávidot (2Sámuel 3:22–30; 15:1–17, 31; 16:15, 21). Mindezek ellenére Dávidból nem lett megkeseredett panaszkodó, és az igaz imádatnak sem fordított hátat. Tulajdonképpen ennek az ellenkezője történt. A csapások arra késztették Dávidot, hogy ragaszkodjon Jehovához, és megőrizze azt a nagyszerű szemléletmódját, amely akkor jellemezte, amikor Saul elől menekült. Abban az időben Dávid így énekelt: „Légy kegyes hozzám, ó, Isten, légy kegyes hozzám, hisz nálad keresett menedéket a lelkem, szárnyaid árnyékában találok menedékre, míg el nem vonulnak a bajok” (Zsoltárok 57:1).
10—11. Mit tapasztalt fiatalkorában egy Gertrud nevű keresztény, és mit mondott a hívőtársai gyarlóságairól?
10 Ma nincs okunk rá, hogy Isten szervezetén belüli árulás miatt panaszkodjunk. Jehova sem, az angyalai sem, és a szellemi pásztorok sem tűrik meg az áruló gonoszok jelenlétét a keresztény gyülekezetben. Mégis mindannyiunknak szembe kell néznünk az emberi tökéletlenséggel, a magunkéval és Isten más szolgáiéval is.
11 Gertrudot, aki hosszú időn át szolgálta Jehovát, fiatalasszony korában hamisan azzal vádolták, hogy csaló és nem teljes idejű Királyság-hirdető. Hogyan reagált erre? Vajon Gertrud zúgolódott az ilyen bánásmód miatt? Nem. Röviddel a 91 éves korában bekövetkezett halála előtt, 2003-ban visszatekintett az életére, és ezt a tanulságot vonta le: „Ezek és a későbbi tapasztalatok megtanították nekem, hogy az egyének által elkövetett hibák ellenére Jehova irányítja nagy munkáját, amiben felhasznál minket, tökéletlen embereket.” Amikor Gertrud szembesült Isten más szolgáinak a hibáival, Jehovához fordult szívből jövő imában.
12. a) Milyen rossz példát mutatott néhány első századi keresztény? b) Mire összpontosítsuk a gondolatainkat?
12 Még a leglojálisabb és legodaadóbb keresztények is tökéletlenek, ezért amikor egy kinevezett szolga hibázik, továbbra is tegyünk ’mindent zúgolódás nélkül’ (Filippi 2:14). Milyen szomorú lenne, ha azokat követnénk, akik az első századi keresztény gyülekezetben rossz példát mutattak. Júdás tanítvány szerint az akkori idők hamis tanítói ’semmibe vették a felsőbbséget, és becsmérlően beszéltek a dicsőségesekről’. Továbbá ezek a helytelenül cselekvők ’zúgolódók, sorsuk miatt panaszkodók’ voltak (Júdás 8, 16). Ne járjunk hát a zúgolódó panaszkodók ösvényén, hanem gondoljunk mindig azokra a jó dolgokra, amelyeket a ’hű rabszolgától’ kapunk! Értékeljük Jehova szervezetének jóságát, és ’továbbra is mindent zúgolódások nélkül tegyünk’!
„Botrányos beszéd ez”
13. Hogyan reagáltak némelyek Jézus Krisztus bizonyos tanításaira?
13 Míg egyesek az első században a kinevezett szolgák ellen zúgolódtak, másoknak Jézus tanításai adtak okot a zúgolódásra. Amint azt a János 6:48–69-ben feljegyezték, Jézus kijelentette: „Aki a testemmel táplálkozik, és a véremet issza, annak örök élete van”. Ezeket a szavakat hallva „a tanítványai közül sokan ezt mondták: »Botrányos beszéd ez; kicsoda hallgathatja?«” Jézus tudta, hogy „a tanítványai zúgolódnak emiatt”. Sőt mi több, „ennek következtében a tanítványai közül sokan elmentek a hátrahagyott dolgokhoz, és nem jártak vele többé”. De nem minden tanítvány zúgolódott. Figyeljük meg, mi történt, amikor Jézus ezt kérdezte a 12 apostolától: „Talán ti is el akartok menni?” Péter apostol így válaszolt: „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszédei vannak nálad; mi pedig elhittük és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.”
14—15. a) Miért válnak néhányan elégedetlenné a keresztény tanítások valamely vonása miatt? b) Mit tanulhatunk Emanuel esetéből?
14 A modern időkben Isten népe közül akadtak olyanok, akik elégedetlenné váltak a keresztény tanítások valamely vonása miatt, és zúgolódtak Jehova szervezetének földi része ellen. Miért történik ilyesmi? Az ilyen zúgolódás oka gyakran az, hogy valaki nincs tisztában Isten cselekvési módjával. A Teremtő fokozatosan tárja fel az igazságot a népének. Így aztán elkerülhetetlen, hogy a Szentírás értelmezését időről időre finomítani kelljen. Jehova népének túlnyomó többsége örül az ilyen finomításoknak. Egyesek azonban ’felettébb igazságossá’ válnak, és rossz néven veszik a változtatásokat (Prédikátor 7:16). A büszkeségnek is szerepe lehet, néhányan pedig a független gondolkodás csapdájába esnek. Bármi legyen is az oka, az ilyen zúgolódás kockázatos, mivel visszahúzhat minket a világhoz és annak útjaihoz.
15 Emanuel például olyan Tanú volt, akinek nem tetszett néhány dolog azok közül, amelyeket a „hű és értelmes rabszolga” kiadványaiban olvasott (Máté 24:45). Felhagyott a keresztény kiadványaink olvasásával, és végül közölte a helyi gyülekezet véneivel, hogy többé nem kíván Jehova Tanúja lenni. Rövid időn belül azonban Emanuel felismerte, hogy Jehova szervezetének a tanításai igenis helyesek. Kapcsolatba lépett a Tanúkkal, beismerte a hibáját, majd visszafogadták mint Jehova Tanúját. Ennek eredményeként újra boldog ember lett.
16. Mi segíthet, hogy legyőzzük azokat a kételyeket, amelyek bizonyos keresztény tanításokkal kapcsolatban vannak bennünk?
16 Mi a helyzet, ha kísértést érzünk a zúgolódásra, mert kétségeink vannak Jehova népének egyes tanításai felől? Ne legyünk türelmetlenek! A ’hű rabszolga’ később megjelentethet valamit, ami választ ad a kérdéseinkre, és eloszlatja a kételyeinket. Bölcs dolog, ha a keresztény vének segítségét kérjük (Júdás 22, 23). Az ima, a személyes tanulmányozás és a szellemi gondolkodású hittársakkal való együttlét szintén segíthet megszabadulni a kételyektől, és elmélyíteni az értékelésünket azokért a hiterősítő bibliai igazságokért, amelyeket Jehova közlési csatornáján keresztül tanulunk.
Légy derűlátó!
17—18. Ahelyett, hogy zúgolódnánk, milyen legyen a szemléletmódunk, és miért?
17 A tökéletlen emberekben kétségkívül jelen van az az örökölt hajlam, hogy vétkezzenek, és némelyek talán erős késztetést éreznek arra, hogy alaptalan panaszkodásnak adjanak hangot (1Mózes 8:21; Róma 5:12). De ha megrögzött zúgolódókká válnánk, azzal kockára tennénk a Jehova Istennel ápolt kapcsolatunkat. Ezért ha bármikor felfedeznénk magunkban a zúgolódásra való hajlamot, igyekezzünk azonnal leküzdeni.
18 Ahelyett, hogy zúgolódnánk a gyülekezetben történő dolgok miatt, jobban tesszük, ha megőrizzük a derűlátó szemléletmódunkat, és olyan ütemtervet követünk, amely által szorgalmasak, örömteliek, istentisztelők, kiegyensúlyozottak és a hitben erősek maradhatunk (1Korintusz 15:58; Titusz 2:1–5). Jehova kézben tartja az ügyeket a szervezetében, és Jézus is tisztában van vele, hogy mi történik az egyes gyülekezetekben, mint ahogy ez az első században is volt (Jelenések 1:10, 11). Várjunk türelmesen Istenre és Krisztusra, a gyülekezet Fejére! A felelős pásztorok fel lesznek használva, hogy rendezzék az olyan ügyeket, amelyek helyreigazításra szorulnak (Zsoltárok 43:5; Kolosszé 1:18; Titusz 1:5).
19. Addig is, amíg a Királyság teljes mértékben átveszi az irányítást az emberi ügyek felett, mire összpontosítsunk?
19 Ez a gonosz világrendszer hamarosan véget ér, és a messiási Királyság teljes mértékben átveszi az irányítást az emberi ügyek felett. Addig is nagyon fontos, hogy mindannyian megőrizzük a derűlátó szemléletmódunkat! Ez segíteni fog, hogy felismerjük hittársaink erényeit, ahelyett hogy a hibáikra összpontosítanánk. Ha az egyéniségük jó vonásait tartjuk szem előtt, boldogok leszünk. Ahelyett, hogy érzelmileg kimerülnénk a zúgolódás miatt, bátorítást nyerünk és épülünk szellemileg.
20. Milyen áldásokat eredményez a derűlátó szemléletmód?
20 A derűlátó szemléletmód azt is lehetővé teszi, hogy észben tartsuk azt a sok áldást, melyeket azért élvezünk, mert Jehova szervezetének földi részéhez társulunk. Ez az egyetlen szervezet a világon, amelyik lojális a világegyetem Szuverénjéhez. Mit érzel ezzel a ténnyel és azzal a kiváltsággal kapcsolatban, hogy az egyetlen igaz Isten, Jehova imádatában vehetsz részt? Bárcsak olyan lenne a hozzáállásod, mint Dávidé, aki így énekelt: „Ó, Ima Meghallgatója, teeléd járul minden test. Boldog az, akit kiválasztasz, és közeledni engedsz, hogy udvaraidban lakozzék. Bizonyosan megelégít minket házadnak . . . jósága” (Zsoltárok 65:2, 4).
Emlékszel?
• Miért legyünk hálásak azokért, akik vállalják a vezetést a gyülekezetben?
• Hogyan reagáljunk arra, amikor a felelős testvérek hibákat követnek el?
• Hogyan tekintsük a Szentírás értelmezésének finomításait?
• Mi segíthet egy kereszténynek, hogy legyőzze a kételyeket?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 20. oldalon]
Dávid Salamonnak adta a templom tervét, és teljes szívvel támogatta az igaz imádatot
[Kép a 23. oldalon]
A keresztény vének örömmel nyújtanak szellemi támogatást