„Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek”

’A mi Istenünk ki tud minket szabadítani’

EZT az alkalmat úgy tervezték, hogy mindenkit lenyűgözzön. Egy óriási aranyszobrot állítottak fel Dura síkságán, valószínűleg Babilon városának a közelében. Elhatározták, hogy a szobrot egy különleges ünnepségen avatják fel, melyen részt vesznek a magas rangú tisztviselők. Tőlük elvárták, hogy amikor a rengeteg hangszer megszólal, boruljanak le a szobor előtt. Nabukodonozor, Babilónia királya elrendelte, hogy azt, aki nem imádja a szobrot, vessék tüzes kemencébe. Vajon ki kockáztatná meg, hogy nem engedelmeskedik neki?

A szemlélők meglepetésére Jehova három imádója — Sidrák, Misák és Abednegó — nem borult le. Tudták, hogy ha ezt megtennék, csorbát szenvedne a Jehova Isten iránti kizárólagos odaadásuk (5Mózes 5:8–10). Amikor arra kérték őket, hogy fejtsék ki szilárd álláspontjukat, ők bátran ezt mondták Nabukodonozornak: „Ha így kell történnie, akkor a mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani. Ki fog szabadítani minket az izzó, tüzes kemencéből és a kezedből, ó, király. De ha nem tenné is, tudd meg, ó, király, hogy mi a te isteneidet nem szolgáljuk, és az aranyszobrot, melyet állíttattál, nem imádjuk” (Dániel 3:17, 18).

Amikor a három hébert bevetették az izzó, tüzes kemencébe, csak a csoda menthette meg az életüket. Isten egy angyalt küldött, hogy megóvja hűséges szolgáit. De mielőtt ez megtörtént, ők már úgy döntöttek, hogy inkább kockára teszik az életüket, mint hogy engedetlenek legyenek Jehovával szemben. * Hasonló állásponton voltak, mint Jézus Krisztus apostolai, akik több mint hat évszázaddal később a zsidó legfelsőbb bíróság előtt kijelentették: „Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek” (Cselekedetek 5:29).

Fontos tanulságok számunkra

Sidrák, Misák és Abednegó kiváló példát mutattak a hitben, az engedelmességben és a lojalitásban. A három héber hitt Jehovában. Az Írások alapján kiiskolázott lelkiismeretük nem engedte, hogy hamis imádatban vagy hazafias tettekben vegyenek részt. A ma élő keresztények ugyanígy feltétlen bizalommal vannak az igaz Isten iránt. A Biblia alapján kiiskolázott lelkiismeretük vezeti őket, és nem hajlandók tetteikkel a hamis imádatot támogatni, vagy részt venni olyan rendezvényeken, melyek ellentétben állnak Isten törvényeivel és alapelveivel.

A három hűséges héber bízott Jehovában, és nem voltak hajlandók a neki való engedelmességüket felcserélni a Babilóniai Birodalom által felajánlott elismerésre, rangra vagy dicsőségre. Készek voltak inkább szenvedni és meghalni, mint hogy az Istennel ápolt kapcsolatuk tönkremenjen. A korábban élt Mózeshez hasonlóan ’rendíthetetlenek maradtak, mintha látnák a Láthatatlant’ (Héberek 11:27). Függetlenül attól, hogy Jehova megmenti-e őket a haláltól, vagy sem, ők hárman eltökélték, hogy megőrzik a feddhetetlenségüket, és nem alkusznak meg azért, hogy mentsék az életüket. Minden bizonnyal az ő példájukról beszélt Pál apostol, amikor olyan hűségeseket említett, akik „feltartóztatták  a tűz erejét” (Héberek 11:34). Jehova napjainkban élő szolgái ugyanilyen hitet és engedelmességet nyilvánítanak ki, amikor a feddhetetlenségük próba alá kerül.

Sidrák, Misák és Abednegó példájából azt is megtanulhatjuk, hogy Jehova megjutalmazza azokat, akik lojálisak hozzá. A zsoltáríró így énekelt: „Jehova . . . nem hagyja el lojálisait” (Zsoltárok 37:28). Ma nem számíthatunk arra, hogy Isten csoda útján megment minket, ahogyan azt a három héberrel tette. Abban viszont bízhatunk, hogy bármilyen gonddal kell is megküzdenünk, égi Atyánk támogatni fog bennünket. Lehet, hogy megszünteti a nehézséget, vagy megadja az elviseléséhez szükséges erőt, vagy pedig feltámaszt, ha a halálunkig megőrizzük a feddhetetlenségünket (Zsoltárok 37:10, 11, 29; János 5:28, 29). A hit, az engedelmesség és a lojalitás mindig győzedelmeskedik, amikor a feddhetetlenségünket érintő próbák idején úgy döntünk, hogy inkább Istennek engedelmeskedünk, semmint embereknek.

[Lábjegyzet]

[Kép a 9. oldalon]

TUDTAD?

• A három héber a húszas évei végén járt, amikor a feddhetetlenségük ily módon próba alá került.

• A kemencét biztosan a lehető legmelegebbre felfűtötték (Dániel 3:19).