Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Olvasók kérdései

Olvasók kérdései

Olvasók kérdései

Ki lehet-e közösíteni valakit a keresztény gyülekezetből tisztátalanság gyakorlása miatt, ahogy ki lehet paráznaság vagy gátlástalan viselkedés miatt?

Igen, ki lehet zárni valakit a gyülekezetből, ha megbánás nélkül paráznaságot gyakorol, részt vesz a tisztátalanság bizonyos formáiban vagy gátlástalanul viselkedik. Pál apostol mindhárom bűnt megemlíti, más, kiközösítésre okot adó vétkekkel együtt, amikor ezt írja: „A test cselekedetei pedig nyilvánvalók, és ezek azok: paráznaság, tisztátalanság, gátlástalan viselkedés . . . előre figyelmeztetlek titeket . . . hogy akik ilyeneket gyakorolnak, nem öröklik Isten királyságát” (Galácia 5:19–21).

A paráznaság (görögül por·neiʹa) szó az Írás szerinti házasságon kívüli, meg nem engedett szexuális kapcsolatokra utal. Magában foglalja a házasságtörést, a prostitúciót és az olyan személyek közötti szexuális kapcsolatot, akik nem egymás házastársai, továbbá a szájon vagy végbélen át történő közösülést, és egy olyan személy nemi szerveinek szexuális izgatását, akivel valaki nincs összeházasodva. Az a személy, aki megbánás nélkül paráznaságot gyakorol, nem tartozhat a keresztény gyülekezethez.

A gátlástalan viselkedés (görögül a·szelʹgei·a) kifejezés a következőkre utal: „szabadosság, bujaság, szégyentelen magatartás, feslettség”. Egy lexikon így határozza meg a görög szó jelentését: „féktelen kéjvágy . . . gyalázatosság, szégyentelenség, arcátlanság” (The New Thayer’s Greek-English Lexicon). Egy másik lexikon szerint a gátlástalan viselkedés olyan magatartásforma, amely „túlmegy minden társadalmilag elfogadható határon”.

Amint az előbbi meghatározások mutatják, a „gátlástalan viselkedés” két elemet foglal magában: 1. maga a viselkedés durván sérti Isten törvényeit, és 2. a helytelenül cselekvő tiszteletlen, arcátlan.

Ezért a „gátlástalan viselkedés” nem enyhébb természetű rossz magaviseletre utal. Olyan tettekre vonatkozik, amelyek durván sértik Isten törvényeit, és amelyek szemérmetlen vagy megvetően merész magatartást tükröznek, olyan szellemet, amely a tekintély, a törvények és az irányadó mértékek iránti tiszteletlenségről, sőt azok megvetéséről árulkodik. Pál a gátlástalan viselkedést a meg nem engedett nemi kapcsolattal hozza összefüggésbe (Róma 13:13, 14). Mivel a Galácia 5:19–21 olyan bűnös szokások közé sorolja, amelyek alkalmatlanná teszik az embert arra, hogy örökölje Isten Királyságát, a gátlástalan viselkedés alapot szolgáltat a feddésre és a keresztény gyülekezetből való esetleges kiközösítésre.

A három kifejezés, a „paráznaság”, a „tisztátalanság” és a „gátlástalan viselkedés” közül a tisztátalanság (görögül a·ka·thar·sziʹa) a legtágabb jelentésű. Magában foglal bármiféle beszennyeződést: nemi téren, beszédben, tettekben és szellemi kapcsolatokban. A „tisztátalanság” a súlyos bűnök széles skáláját öleli fel.

Amint az a 2Korintusz 12:21-ben olvasható, Pál olyanokra utal, akik ’korábban vétkeztek, de nem tanúsítottak megbánást tisztátalanságuk, paráznaságuk és gátlástalan viselkedésük miatt, amelyet gyakoroltak’. Mivel a felsorolásban a „tisztátalanság” együtt szerepel a ’paráznasággal és a gátlástalan viselkedéssel’, a tisztátalanság bizonyos formái bírói intézkedést igényelnek. De a tisztátalanság tág fogalom, amely olyan dolgokat is magában foglal, amelyeknél nem indokolt a bírói eljárás. Ahogy egy ház lehet kissé piszkos, de rettentően koszos is, a tisztátalanságnak is különböző fokozatai vannak.

Az Efézus 4:19 szerint Pál azt mondta, hogy némelyek ’minden erkölcsi érzéküket elveszítették’, és „gátlástalan viselkedésre adták magukat, hogy mindenféle tisztátalanságot cselekedjenek kapzsisággal”. Pál tehát a ’kapzsisággal párosuló tisztátalanságot’ ugyanabba a kategóriába sorolja, mint a gátlástalan viselkedést. Ha egy megkeresztelt személy megbánás nélkül ’kapzsisággal párosuló tisztátalanságot’ gyakorol, kizárható a gyülekezetből durva tisztátalanság miatt.

Tegyük fel, hogy egy jegyespár több alkalommal, szenvedélyesen, hevesen pettingezik. A vének úgy határozhatnak, hogy bár az érintettek nem tanúsítottak szemérmetlen magatartást, amely a gátlástalan viselkedés jellemzője, a kapzsiság bizonyos mértékben jelen volt a viselkedésükben. A vének ezért bírói eljárás keretében foglalkozhatnak velük, hiszen durva tisztátalanság történt. Annak a személynek az esetét is joggal lehetne durva tisztátalanság okán kezelni, aki újra és újra szókimondóan erotikus telefonbeszélgetéseket folytat valakivel, főleg ha előtte már kapott tanácsot az ügyben.

A véneknek tisztánlátásra van szükségük az ilyen döntések meghozatalánál. Amikor arról határoznak, hogy indokolt-e a bírói eljárás, alaposan meg kell vizsgálniuk, hogy mi történt, és hogy mennyire súlyos a dolog. Nem lehet valakit gátlástalan viselkedéssel vádolni csak azért, mert nem fogadja el a szentírási tanácsot, és arról sincs szó, hogy matematikailag meghatározzuk, hányszor követhet el valaki egy bizonyos bűnt, mielőtt bírói eljárásra kerülne sor. A véneknek gondosan és imateljesen mérlegelniük kell minden helyzetet, meg kell határozniuk, hogy mi történt és milyen gyakran, a helytelen viselkedés természetét és mértékét, valamint a helytelenül cselekvő szándékát és indítékát.

A durva tisztátalanság nem csak szexuális bűnöket foglalhat magában. Egy megkeresztelt fiú például elszív néhány cigarettát egy rövid időszakon belül, és ezt bevallja a szüleinek. Elhatározza, hogy soha többé nem gyújt rá. Ez tisztátalanság, de nem érte el azt a fokot, hogy durva tisztátalanságról vagy ’kapzsisággal párosuló tisztátalanságról’ beszélhetnénk. Elég, ha egy vagy két vén a szülők támogatásával bibliai tanácsot ad a fiúnak. De ha a fiú rendszeresen dohányozna, ez a test szándékos beszennyezése lenne, és bírói bizottság jönne létre e durva tisztátalanság kivizsgálására (2Korintusz 7:1). Ha a fiú nem tanúsítana megbánást, kiközösítenék.

Néhány kereszténnyel előfordult, hogy pornográf anyagokat nézett. Ez visszataszító Isten szemében, és a vének talán megdöbbennek, hogy a hívőtársuk ilyesmit tett. Mégsem indokolt minden esetben bírói bizottság előtti meghallgatást tartani pornográf anyagok nézése miatt. Tegyük fel például, hogy egy testvér több alkalommal úgynevezett lágypornót nézett. Szégyelli magát, beismeri a tettét egy vénnek, és elhatározza, hogy nem követi el újra a bűnt. A vén talán joggal jut arra a következtetésre, hogy a testvér viselkedése nem érte el azt a fokot, hogy ’tisztátalanságot cselekedett volna kapzsisággal’, és szemérmetlen magatartást sem tanúsított, ami gátlástalan viselkedésre utalna. Noha a bírói intézkedés nem indokolt, ez a fajta tisztátalanság jól megalapozott bibliai tanácsot tesz szükségessé, és a véneknek talán továbbra is segíteniük kell a testvérnek.

De tegyük fel, hogy egy keresztény titokban, hosszú évek óta undorító, szexuálisan lealacsonyító pornográfiát néz, és mindent megtesz, hogy eltitkolja a bűnét. Az ilyenfajta pornográfia csoportos megerőszakolást, megkötözést, szadista kínzást, nőkkel való kegyetlenkedést vagy akár még gyermekpornográfiát is magában foglalhat. Amikor a viselkedése mások tudomására jut, mélységesen szégyelli magát. Bár a testvér talán nem szemérmetlen, a vének úgy ítélhetik meg, hogy ’átadta magát’ ennek a züllött szokásnak, és ’kapzsisággal párosuló tisztátalanságot’ gyakorolt, ami durva tisztátalanság. Bírói bizottság fog alakulni, mivel durva tisztátalanságról van szó. Ha a helytelenül cselekvő nem tanúsít Istennek tetsző megbánást, és nem eltökélt szándéka, hogy soha többé nem néz pornográfiát, akkor ki lesz közösítve. Ha másokat is meghívott a lakásába, hogy pornográfiát nézzenek, mondhatni reklámozta azt, bizonyítékát adná a szemérmetlen magatartásnak, amely a gátlástalan viselkedést jellemzi.

A „gátlástalan viselkedés” bibliai kifejezés mindig súlyos bűnt foglal magában, általában szexuális természetűt. Amikor a vének megpróbálják azonosítani a gátlástalan viselkedést, azt kell vizsgálniuk, hogy szemérmetlen magatartásról, bujaságról, züllöttségről, szégyentelenségről, illetve közszemérem elleni vétségről van-e szó. Másfelől a Jehova törvényeit súlyosan áthágó vétkek, amelyeket olyan személy követ el, aki nem tanúsít szemérmetlen magatartást, magukban foglalhatnak ’kapzsiságot’. Az ilyen ügyekben durva tisztátalanság okán kell eljárni.

Annak eldöntése, hogy valaki elment-e odáig, hogy durva tisztátalanságban vagy gátlástalan viselkedésben vétkes, súlyos felelősség, ugyanis életekről van szó. Azoknak, akik ilyen eseteket ítélnek meg, imateljesen kell hozzálátniuk a feladatukhoz, kérve Istent, hogy támogassa őket a szent szellemével, valamint adjon nekik tisztánlátást és megértést. A véneknek meg kell őrizniük a gyülekezet tisztaságát, és a döntéseiket Isten Szavára, valamint a „hű és értelmes rabszolga” útmutatásaira kell alapozniuk (Máté 18:18; 24:45). Ezekben a gonosz napokban a véneknek minden eddiginél jobban észben kell tartaniuk a következő szavakat: „Ügyeljetek arra, hogy mit tesztek, mert nem emberért ítéltek, hanem Jehováért” (2Krónikák 19:6).