Üdítő növekedés egy gyönyörű szigeten

A TAJVANRA látogatókat kétségkívül ámulatba ejti a sziget üde zöld trópusi növényzete. A fiatal rizsültetvények gyönyörű zöld színe aranylóvá válik, mire eljön az aratás ideje. A hegyoldalakat sűrű, buja erdők borítják. A zsúfolt városokkal ellentétben a mezők és a hegyek élénkzöld növényzete igazán üdítő látvány. Ezért érthető, hogy amikor az első nyugatról érkezett ember megpillantotta a szigetet, Ilha Formosának, vagyis „Gyönyörű szigetnek” nevezte el.

Igen, Tajvan egy gyönyörű, ám kicsiny sziget. Csupán 390 kilométer hosszú, és a legszélesebb pontján is csak 160 kilométer a távolság. A sziget nagy részét magas hegyek borítják. A Yu Shan magasabb, mint a japán Fudzsi vagy az új-zélandi Mount Cook. A sziget közepén fekvő hegyek lábától a tengerpartig keskeny síkságok találhatók. Ezeken a területeken él Tajvan nyüzsgő lakossága, mely most már meghaladja a 22 millió főt.

Szellemi növekedés

A szellemi növekedés egyre nyilvánvalóbb Tajvanon. Ez visszatükröződik a buzgalomban, melyet fiatalok és idősek egyaránt mutatnak attól kezdve, hogy megismerik az igaz Istent, Jehovát. Valóban lélegzetelállító, hogy miként nő azoknak a száma, akik buzgón dolgoznak azon, hogy segítsenek megismerni másoknak Jehovát és az ő szándékát.

A növekedés bővítést tesz szükségessé. 1990 decemberében Jehova Tanúi megvásároltak egy ingatlant, hogy kibővíthessék a fiókhivatalukat. A korábbi tajpeji épület már túl kicsi volt ahhoz, hogy felügyelni lehessen az akkoriban Tajvanon élő 1777 Királyság-hírnök tevékenységét. A nemzetközi és helyi önkéntesek, akik minden korosztályból jöttek, pár éves szorgalmas munkával 1994 augusztusára elkészítették Hszin-vuban a szép új épületeket. Akkorra már 2515-en vettek részt Isten Szava, a Biblia jó hírének a terjesztésében.  Jelenleg, több mint tíz év elteltével ez a szám már a duplájánál is többre nőtt, meghaladva az 5500-at. És havonta közülük minden negyedik hírnök részt vesz a teljes idejű evangelizálómunkában. Különös figyelmet érdemelnek a fiatalok, akik olyanok, mint az üdítő reggeli „harmatcseppek” (Zsoltárok 110:3).

Szellemi növekedés a fiatalok között

A jó hír buzgó hírnökei között sokan vannak, akik még igencsak fiatalok. Néhányan még csak általános iskolások. Például egy észak-tajvani városkában egy házaspár meghívást kapott, hogy életükben először jöjjenek el a teokratikus szolgálati iskolára, ahol Jehova Tanúi képzést kapnak, hogy miként tanítsák a Biblia igazságait. A házaspárt teljesen lenyűgözte egy kisfiú, Vej-csün, aki sokkal szebben olvasta az emelvényen a Bibliát, mint ahogy sok felnőtt tud olvasni. Később más összejöveteleken is részt vettek, és mély benyomást tett rájuk, hogy még az óvodáskorúak is értelmesen hozzászóltak. Ennek a házaspárnak az is tetszett, hogy a gyerekek mennyire jól viselkedtek a Királyság-teremben.

De miért érdekli ezeket a fiatalokat annyira a bibliai oktatás egy főleg buddhista és taoista országban? Mert a keresztény szüleik a Biblia alapelvei szerint élnek, és boldog családi életet alakítottak ki, melyben központi szerepet kap a Jehovával ápolt kapcsolat. Mivel Vej-csün szülei törekszenek rá, hogy élvezetessé tegyék a családi bibliatanulmányozást és a szántóföldi szolgálatot, a kisfiú bátyja és nővére már megkeresztelt Tanúk. Amikor nemrég Vej-csün azt kérte, hogy hadd vehessen részt a nyilvános prédikálómunkában, az anyukája elmondta, hogy a fiú már több folyóiratot helyezett el abban a hónapban, mint a család többi tagja együttvéve. Nyilvánvaló, hogy szeret az igazságról beszélni, hozzászólni az összejöveteleken, és szereti megosztani másokkal, amit tanult.

Amint idősebbek lesznek

Mit tesznek ezek a fiatalok, amint idősebbek lesznek? A legtöbben továbbra is valódi szeretetet mutatnak Jehova és a szolgálat iránt. Például itt van Huj-ping, aki még diák. Egy nap a tanára említette, hogy van egy vallás, melynek tagjai nem fogadják el a vért, de pontosan nem tudja, hogy kikről van szó. Az óra után ez a fiatal keresztény elmondta a tanárának, hogy ők Jehova Tanúi, és azt is elmagyarázta, hogy miért ez az álláspontjuk.

Egy másik tanár bemutatott egy videofilmet, amely a szexuálisan terjedő betegségekről szólt. A filmben elhangzott az 1Korintusz 6:9, de a tanár azt állította, hogy a Biblia nem ítéli el a homoszexualitást. Huj-ping el tudta mondani a tanárának, hogy mi Isten véleménye erről.

Amikor Su-hszia, az osztálytársa beszámolót készített a családon belüli erőszakról, Huj-ping odaadta neki az Ébredjetek! 2001. november 8-ai számát, melynek ez állt a címlapján: „Segítség a bántalmazott nőknek”. Azt is elmondta neki, hogy a folyóirat sok, Biblián alapuló gondolatot közöl erről a témáról. Su-hszia idővel kereszteletlen hírnökké vált. Ő és Huj-ping most másokkal osztják meg a jó hírt.

Sok keresztény diák tapasztalja, hogy nem könnyű úgy azonosítania magát, mint aki a bibliai alapelvek szerint él. Ez különösen igaz a kis vidéki városokban. Cse-hao kénytelen volt szembenézni a társaktól jövő nyomással a hite és a prédikálótevékenysége miatt. Ezt mondja: „Nagyon féltem attól, hogy a szolgálat alatt találkozom valamelyik osztálytársammal. Időnként tízen is gúnyolódtak velem!” Egy nap a tanár megkérte Cse-haót, hogy tartson előadást az osztálynak a vallásáról. „Elhatároztam, hogy a Mózes első könyve első fejezetével fogom kezdeni a mondanivalóm, majd megbeszélek velük néhány kérdést: Ki teremtette a földet és  mindazt, ami rajta van? Hogyan jött létre az ember? Amikor a Szentírásból olvastam, néhányan kinevettek, és azt mondták, hogy babonás vagyok. Én viszont nem álltam meg, és befejeztem az előadásomat. Utána egy-egy osztálytársammal személyesen is tudtam beszélni a munkánkról és a hitünkről. Most, ha találkozunk a szolgálat során, többé nem nevetnek ki!”

Cse-hao hozzáteszi: „Mivel a szüleim Tanúk, minden reggel megbeszéljük a napiszöveget. Ezenkívül tanulmányozzuk a Bibliát, és rendszeresen elmegyünk az összejövetelekre. Ezért vagyok képes szembenézni azokkal, akik esetleg gúnyt akarnak űzni belőlem, amikor megpróbálom megosztani a Biblia üdítő igazságait másokkal.”

Ting-mej egy szakközépiskolában tanul, ahová csak lányok járnak. Egyszer az osztálytársnői meghívták, hogy menjen el velük kirándulni egy másik iskolában tanuló fiúkkal együtt. Felismerte, hogy erkölcsileg veszélyes egy ilyen társaság, és úgy döntött, hogy nem megy el. Ez többször is megtörtént, sőt beszélt az osztálytársnőinek a Fiatalok kérdései — Gyakorlatias válaszok * című könyvben található értékes gondolatokról. A lányok kinevették, azt mondták, hogy ódivatú. Ám az, hogy bölcs dolog követni a Biblia alapelveit, hamarosan nyilvánvalóvá vált, amikor az egyik lány terhes lett, és abortuszon esett át. Ting-mej így fogalmaz: „Az, hogy Jehova vezetését követem, tiszta lelkiismeretet ad. Ennek köszönhetően belső örömet és mély megelégedettséget érzek.”

A növekedés akadályainak leküzdése

Ting-mej egyik közeli barátnője Zsuj-ven. Fiatalabb korában úgy gondolta, hogy az összejövetelek látogatása és a szántóföldi szolgálatban való részvétel csupán unalmas szokások. Viszont amikor látta a különbséget a gyülekezet tagjai által mutatott valódi szeretet és az osztálytársai felszínes barátsága között, úgy érezte, hogy változtatnia kell az életén. Elkezdett prédikálni az osztálytársainak, és hamarosan még tisztábban látta, hogy mit kell tennie. Kisegítő úttörő lett, és több mint 50 órát töltött havonta a szolgálatban. Majd belépett az általános úttörők soraiba, és így már 70 óránál is több időt szánt a szolgálatra. Zsuj-ven ezt mondja: „El sem tudom mondani, hogy mennyire hálás vagyok Jehovának. Soha nem mondott le rólam. Bár  tettem olyan dolgokat, melyekkel csalódást okoztam neki, ő továbbra is szeretett engem. Édesanyám és a gyülekezet többi tagja szintén ilyen szeretetteljesen bánt velem. Most, hogy öt bibliatanulmányozást vezetek, úgy érzem, hogy a legnagyobb megelégedést nyújtó munkában veszek részt.”

Egy vidéki középiskolában két Tanú-diákot azzal bíztak meg, hogy képviselje az iskolát egy néptáncversenyen. Amikor megtudták, hogy milyen versenyről van szó, úgy érezték, hogy ha részt vennének benne, az sértené a keresztényi lelkiismeretüket. Megpróbálták elmagyarázni az álláspontjukat, és kérték, hogy mentsék fel őket, de a kérvényüket elutasították. A tanárok azt mondták nekik, hogy ők lettek kijelölve a feladatra, és mindenképpen el kell menniük. A fiatalok, mivel nem akartak megalkudni ebben a kérdésben, bejelentkeztek az oktatási minisztérium weboldalára, és küldtek egy levelet, melyben leírták a gondjukat. Noha nekik nem küldtek személyesen választ, az iskola kis idő elteltével kapott egy utasítást, mely szerint nem kényszeríthetnek senkit arra, hogy részt vegyen egy ilyen versenyen. A két fiatal nagyon boldog volt, hogy a bibliai oktatás, melyet korábban kaptak, nemcsak a lelkiismeretüket formálta, hanem erőt is adott nekik ahhoz, hogy kiálljanak amellett, ami helyes.

Még azok is, akiknek fizikai korlátaik vannak, óriási örömet találnak abban, hogy megosztják másokkal a Biblián alapuló reménységüket. Mi-nü születése óta le van bénulva. Mivel a kezeit nem tudja használni, a nyelvével lapozza a Bibliát és keresi ki az írásszövegeket, melyeket fel akar olvasni. A teokratikus szolgálati iskolán kapott feladatait úgy oldja meg, hogy miközben egy alacsony ágyon fekszik, a segítője egy kis zsámolyon ül és tartja neki a mikrofont. Nagyon megható, hogy mennyi erőfeszítést fektet Mi-nü ezekbe az előadásokba.

Amikor Mi-nü Királyság-hírnök szeretett volna lenni, néhány testvérnő a gyülekezetből megtanulta, hogy miként kell telefonon tanúskodni, hogy segíthessen neki. Mi-nü a nyelvével megnyomja a gombokat, a testvérnő pedig feljegyzést készít a beszélgetésekről. Annyira élvezi a szolgálatot, hogy kisegítőúttörő-szolgálatot végez, ami azt jelenti, hogy havonta 50-60 órát beszél telefonon másoknak Isten Királyságáról. Mindig talál olyanokat, akik elfogadják a Biblián alapuló kiadványokat, és megengedik, hogy máskor is felhívja őket. Jelenleg három bibliatanulmányozást vezet telefonon keresztül.

Igen, Tajvan 78 gyülekezetében a fiatal testvérek és testvérnők olyanok, mint az üdítő harmatcseppek. Készségesen és buzgón viszik el ezen a sűrűn lakott szigeten élő millióknak a Királyság életadó jó hírét. Ez csak egy kis része a következő bibliai prófécia világméretű beteljesedésének: „Néped készséggel ajánlkozik a napon, melyen hadra kelsz. Szent ékességben, a hajnal méhéből jőve, olyan a te ifjaidnak serege, mint a harmatcseppek” (Zsoltárok 110:3). Mennyire buzdítóan hatnak ezek a fiatalok a köztük szolgáló idősekre, és mindenekelőtt, mekkora örömet szereznek égi Atyjuknak, Jehova Istennek! (Példabeszédek 27:11).

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 10. oldalon]

TÖBB KIRÁLYSÁG-TEREMRE VAN SZÜKSÉG

A Tajvanon zajló növekedés miatt még több Királyság-teremre van szükség. Ez nem egyszerű feladat. Miért? Mert a vidéki területek kivételével szinte lehetetlen olyan telket találni, mely alkalmas Királyság-terem építésére. Továbbá a telkeknek csillagászati áruk van, és a településrendezési szabályok szigorúak. A nagyobb városokban az az egyetlen megoldás, hogy irodaépületeket, vagy azokon belül egy-egy emeletet vásárolnak meg, és azokat alakítják át Királyság-termekké. Persze a legtöbb ilyen helyen nagyon alacsony a mennyezet, sokba kerül a fenntartás, korlátozzák, hogy kik mehetnek be az épületbe, és még más okok miatt ezek az épületek nem túl alkalmasak Királyság-teremnek.

Mindezek ellenére Jehova Tanúinak Tajvanon az elmúlt években több új Királyság-termük is lett. Az újabb ingatlanok keresése továbbra is folytatódik. Eközben a Tanúk készségesen fedezik a kiadásokat, és igyekszenek jártassá válni az építkezésben.