Olvasók kérdései

Előfordulhat-e, hogy emberek bűnbe essenek és meghaljanak a millennium végén bekövetkező végső próba után?

Erről a Jelenések könyvében található két írásszöveg ad felvilágosítást. Az egyik így szól: „A halált és a hádeszt pedig a tűz tavába vetették. Ez jelenti a második halált: a tűz tava” (Jelenések 20:14). A másik ezt írja: „letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak” (Jelenések 21:4).

Érdemes megfigyelni itt az időbeli sorrendet. A ’halál és a hádesz’ azután lesz a tűz tavába vetve, miután Armageddon túlélői, a feltámadottak és az Armageddon után születettek meg lesznek ítélve a ’tekercsekben megírtak’, vagyis Jehovának az ezer év alatt érvényben levő, emberiségre vonatkozó, részletes követelményei alapján (Jelenések 20:12, 13). János apostol feljegyzett egy másik látomást is, amely a Jelenések 21. fejezetében található, és amely Krisztus Jézus millenniumi uralmának idején fog beteljesedni. Ennek a látomásnak a maradéktalan beteljesedésére azonban csak az ezeréves ítéletnap végén kerül sor. Jehova ekkor a legteljesebb mértékben az emberekkel fog lakozni bármiféle közbenjáró nélkül, Jézus addigra már át fogja adni a Királyságot az Atyjának. Jehova szellemi értelemben a ’népeivel’ fog lakni állandó és közvetlen módon. Amikor az emberiség eljut a tökéletességre annak köszönhetően, hogy Krisztus váltságáldozatának értéke teljes mértékben alkalmazásra kerül, hiánytalanul megvalósul az az ígéret, hogy „nem lesz többé halál” (Jelenések 21:3, 4).

Így tehát a fent idézett írásszövegekben említett halál az ádámi halál, amelyet érvényteleníteni fog Krisztus váltsága (Róma 5:12–21). Azáltal, hogy el lesz törölve az első embertől örökölt halál, az emberek pontosan olyanok lesznek, mint Ádám a teremtésekor. Ádám tökéletes volt, de ez nem jelentette azt, hogy nem volt meg annak az eshetősége, hogy meghaljon. Jehova megmondta Ádámnak, hogy ne egyen ’a jó és rossz tudásának fájáról’, majd így figyelmeztette: „azon a napon, amelyen eszel róla, bizony meghalsz” (1Mózes 2:17). Itt a szándékos bűn miatti halálról van szó. Az ezeréves uralom végén bekövetkező végső próba után az emberek ugyanígy, erkölcsi értelemben szabad egyének lesznek (Jelenések 20:7–10). Szabad akaratukból kifolyólag választhatnak majd, hogy továbbra is Jehovát akarják-e szolgálni vagy sem. Nem mondhatjuk tehát, hogy soha, egyetlen ember sem fog hátat fordítani Istennek, miként Ádám.

Mi történik azzal, aki a lázadást választja a végső próba után, amikor már nem lesz halál és hádesz? Ebben az időben már nem lesz többé ádámi halál. És a hádesz, az emberiség közös sírja, ahonnan még van remény a feltámadásra, szintén nem lesz többé. De Jehova még ekkor is meg tud semmisíteni bármely lázadót a tűz tavában, megtagadva tőle bármiféle reménységet a feltámadásra. Ez a halál olyan, mint Ádámé és Éváé, és nem az, amelyet az emberek Ádámtól örököltek.

Ám nincs okunk semmi ilyesmire számítani. Azok, akik átmennek a végső próbán, egy lényeges szempontból különbözni fognak Ádámtól. Teljes mértékben ki lesznek próbálva. Bízhatunk a végső próba alaposságában, hiszen Jehova tudja, hogyan vizsgálja meg tüzetesen az embereket. Biztosak lehetünk benne, hogy a végső próba minden olyan embert ki fog szűrni, aki visszaélne szabad választási lehetőségével. Így tehát, noha a lehetősége megvan, hogy azok, akik átmennek a végső próbán, fellázadjanak Isten ellen, és ezért el kelljen pusztulniuk, nagyon valószínűtlen, hogy erre sor kerülne.

[Kép a 31. oldalon]

Milyen értelemben lesz hasonló az emberiség Ádámhoz a végső próba után?