Hogyan közeledjünk az ’Ima Meghallgatójához’?
Hogyan közeledjünk az ’Ima Meghallgatójához’?
„Ó, Ima Meghallgatója, teeléd járul minden test” (ZSOLTÁROK 65:2)
1. Mi különbözteti meg az embert a többi földi teremtménytől, és milyen lehetőséget nyit ez meg számunkra?
A FÖLDÖN élő több ezer teremtmény közül csak az ember képes a Teremtő imádatára. Csak az ember van tudatában a szellemi szükségletének és érez vágyat a kielégítésére. Ez megnyitja előttünk azt a csodálatos lehetőséget, hogy személyes kapcsolatunk lehet égi Atyánkkal.
2. Milyen kedvezőtlen hatást gyakorolt a bűn az ember és a Teremtő közötti kapcsolatra?
2 Isten úgy teremtette meg az embert, hogy képes legyen közeledni az Alkotójához. Ádám és Éva bűntelennek lett megteremtve. Ezért olyan szabadon közeledhettek Istenhez, ahogy egy gyermek közeledik az édesapjához. Ám a bűn megfosztotta őket ettől a nagy kiváltságtól. Ádám és Éva nem engedelmeskedett Istennek, és elvesztette a vele ápolt szoros kapcsolatát (1Mózes 3:8–13, 17–24). Vajon ez azt jelenti, hogy Ádám tökéletlen leszármazottai nem léphetnek érintkezésbe Istennel? Nem, Jehova megengedi, hogy közeledjenek hozzá, de csak akkor, ha eleget tesznek bizonyos feltételeknek. Melyek ezek a feltételek?
Az Istenhez való közeledés feltételei
3. Hogyan közeledjenek a bűnös emberek Istenhez, és milyen példa szemlélteti ezt?
3 Egy eset, amely Ádám két fiával történt, segít megértenünk, hogy mit kíván Isten egy tökéletlen embertől, aki szeretne közeledni hozzá. Káin és Ábel erőfeszítést tett, hogy közeledhessen Istenhez, mégpedig úgy, hogy áldozatot mutatott be neki. Ábel felajánlása elfogadható volt, Káiné viszont nem (1Mózes 4:3–5). Mi volt a különbség? A Héberek 11:4 kijelenti: „Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot az Istennek, mint Káin, és e hit által tanúságot nyert arról, hogy igazságos”. Világos tehát, hogy a hit nélkülözhetetlen az Istenhez való közeledéshez. Egy másik előfeltételre Jehova Káinnak mondott szavai világítanak rá: „Ha jót cselekszel, abból vajon nem felmagasztalás származik?” Igen, Isten akkor fogadta volna el Káin közeledését, ha Káin a jót cselekedte volna. De ő nem hallgatott Isten tanácsára, megölte Ábelt, és végül számkivetett lett (1Mózes 4:7–12). Így tehát már az emberi történelem kezdetén kiderült, hogy az Istenhez való közeledéshez hitre és jó cselekedetekre van szükség.
4. Mit kell elismernünk az Istenhez való közeledésünk tekintetében?
4 Ha szeretnénk közeledni Istenhez, fontos elismernünk, hogy bűnös állapotban vagyunk. Minden ember bűnös, a bűn pedig akadály az Istenhez való közeledés útján. Jeremiás próféta ezt írta Izraelről: „Mi voltunk a törvényszegők . . . Sűrű felhő mögé zárkóztál, hogy ne jusson el hozzád az imádság” (Siralmak 3:42, 44). De az emberi történelem folyamán Isten még így is készségesnek bizonyult, hogy elfogadja azok imáit, akik hittel és helyes szívállapotban közelednek hozzá, valamint megtartják a parancsolatait (Zsoltárok 119:145). Kik voltak ők, és mit tanulhatunk az imáikból?
5—6. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Ábrahám közeledett Istenhez?
5 Az egyik ilyen személy Ábrahám volt. Az ő közeledését Isten elfogadta, hiszen Ábrahámot a ’barátjának’ nevezte (Ézsaiás 41:8). Mit tanulhatunk abból, ahogyan Ábrahám Istenhez közeledett? Ez a hűséges patriarcha így érdeklődött Jehovánál egy örökös felől: „mit adsz nekem, hiszen látod, hogy gyermektelenül járok” (1Mózes 15:2, 3; 17:18). Máskor pedig az afeletti aggodalmának adott hangot, hogy ki fog megmenekülni, amikor Isten végrehajtja az ítéletét a Szodomában és Gomorrában élő gonoszokon (1Mózes 18:23–33). Ábrahám másokért is könyörgött (1Mózes 20:7, 17). Miként Ábel, időnként Ábrahám is úgy közeledett Istenhez, hogy felajánlást tett (1Mózes 22:9–14).
6 Mindezen alkalmakkor Ábrahám úgy érezte, hogy szabadon szólhat Jehovához. Beszédbeli nyíltsága azonban azzal párosult, hogy alázatosan elismerte a Teremtőjéhez viszonyított helyzetét. Figyeld meg tiszteletteljes szavait, amelyek az 1Mózes 18:27-ben találhatók: „Immár szólni mertem Jehovához, pedig por és hamu vagyok.” Milyen nagyszerű, követésre méltó szemléletmód!
7. Milyen ügyeket tártak a patriarchák Jehova elé imában?
7 A patriarchák sok mindent kértek, és imáik kedvező fogadtatásra találtak Jehovánál. Jákob eskü formájában mondott imát. Miután Isten támogatását kérte, ünnepélyesen megígérte: „mindabból, amit nekem adsz, a tizedet neked adom” (1Mózes 28:20–22). Később, mielőtt Jákob találkozott volna a testvérével, így könyörgött Jehovához védelemért: „Szabadíts meg, kérlek, az én bátyám kezéből, Ézsau kezéből, mert félek tőle” (1Mózes 32:9–12). Jób patriarcha a családtagjai érdekében közeledett Jehovához, és áldozatokat ajánlott fel értük. Amikor Jób három társa vétkezett beszédében, Jób imádkozott értük, „Jehova pedig elfogadta Jób arcát” (Jób 1:5; 42:7–9). Ezek a beszámolók segítenek meghatároznunk, hogy milyen ügyeket tárhatunk Jehova elé imában. Azt is láthatjuk, hogy Jehova kész elfogadni azok imáit, akik megfelelően közelednek hozzá.
Közeledés a Törvényszövetség alatt
8. Hogyan lehetett a Törvényszövetség alatt Jehova elé tárni az ügyeket a nép érdekében?
8 Miután Jehova kiszabadította Izrael nemzetét Egyiptomból, nekik adta a Törvényszövetséget. A Törvény egy olyan elrendezést írt elő, mely szerint kinevezett papok által lehetett Istenhez közeledni. Lévitákat jelöltek ki, hogy papokként szolgáljanak a nép érdekében. Amikor az egész nemzetet érintő ügyről volt szó, a nép képviselője — olykor a király vagy egy próféta — tárta az ügyet Isten elé imában (1Sámuel 8:21, 22; 14:36–41; Jeremiás 42:1–3). A templom felszentelésekor például Salamon király járult Jehova elé szívből jövő imában. Jehova pedig azáltal jelezte, hogy elfogadta Salamon imáját, hogy megtöltötte a templomot a dicsőségével, és így szólt: „figyelni fognak füleim az ezen a helyen mondott imára” (2Krónikák 6:12—7:3, 15).
9. Milyen feltétele volt a Jehovához való megfelelő közeledésnek a szentélynél?
9 Az Izraelnek adott Törvénybe Jehova belefoglalta, hogy milyen feltétellel lehet elfogadhatóan közeledni hozzá a szentélynél. Mi volt ez? Az állatáldozatok felajánlásán kívül a főpapnak minden reggel és minden este illatosított füstölőszert kellett égetnie Jehova előtt. Később alpapok is végezték ezt a szertartást, kivéve az engesztelés napján. Ha a papok nem mutattak volna ilyen tiszteletteljes hódolatot, nem lett volna kedves a szolgálatuk Jehova előtt (2Mózes 30:7, 8; 2Krónikák 13:11).
10—11. Mi bizonyítja, hogy Jehova elfogadta az egyes emberek imáit?
10 Vajon az ókori Izraelben csak kijelölt képviselőkön keresztül lehetett közeledni Istenhez? Nem, a Szentírás rámutat, hogy Jehova kész volt elfogadni az egyes emberek személyes imáit is. Salamon a templom felszentelésekor mondott imájában így könyörgött Jehovához: „bármilyen imát mondjon is, bármilyen kéréssel könyörögjön is kegyedért egy ember vagy a te egész néped, Izrael . . . ha kitárja kezeit e ház felé, akkor te halld meg az egekből . . . !” (2Krónikák 6:29, 30). Lukács beszámolója elmondja nekünk, hogy amikor Zakariás, Keresztelő János apja, füstölőszert ajánlott fel a szentélynél, Jehova nem papi imádóinak sokasága „kívül imádkozott”. Nyilvánvalóan az a szokás alakult ki, hogy az emberek a szentélyen kívül gyűltek össze imádkozni, miközben füstölőszer került felajánlásra Jehovának az aranyoltáron (Lukács 1:8–10).
11 Amikor tehát valaki megfelelő módon közeledett Jehovához, ő örömmel fogadta a kérelmeket, azét is, aki az egész népet képviselte, és azét is, aki a saját nevében kívánt közeledni hozzá. Ma már nem élünk a Törvényszövetség hatálya alatt. Ettől függetlenül az, ahogyan az ókori izraeliták Istenhez közeledtek, megtanít nekünk néhány fontos leckét az imáról.
A keresztény gyülekezet megalakulása után
12. Milyen elrendezés van érvényben a keresztények számára, hogy közeledni tudjanak Jehovához?
12 Ránk már a keresztény gyülekezet elrendezései érvényesek. Többé nem létezik fizikai templom, amelyben papok képviselnék Isten népét, vagy amely felé fordulhatnánk, amikor Istenhez imádkozunk. Mindamellett Jehovának továbbra is van egy érvényben levő elrendezése azt illetően, hogy miként lehet közeledni hozzá. Mi ez az elrendezés? I. sz. 29-ben, amikor Krisztus felkenetett és főpapi kinevezést kapott, működésbe lépett egy szellemi templom. * Ez a szellemi templom az az új elrendezés, amely által az imádók közeledni tudnak Jehovához Jézus Krisztus engesztelő áldozata alapján (Héberek 9:11, 12).
13. Mondj egy párhuzamot a jeruzsálemi templom és a szellemi templom között az ima tekintetében!
13 A jeruzsálemi templom sok tekintetben jól szemléltette a szellemi templom jellegzetességeit, beleértve azokat is, amelyek az imával kapcsolatosak (Héberek 9:1–10). Mit jelképezett például a füstölőszer, amelyet reggel és este ajánlottak fel a füstölőoltáron a templom szenthely nevű részében? A Jelenések könyve szerint „a füstölőszer a szentek imáit jelenti” (Jelenések 5:8; 8:3, 4). Dávid ihletés alatt ezt írta: „Imádságom mint füstölőszer legyen elkészítve előtted” (Zsoltárok 141:2). Tehát a kellemes illatú füstölőszer helyénvalóan jelképezi a keresztény elrendezésben az elfogadható imákat és Jehova dicséretét (1Tesszalonika 3:10).
14—15. Mit mondhatunk a Jehovához való közeledésről a) a felkent keresztények és b) a ’más juhok’ esetében?
14 Ki közeledhet Istenhez ebben a szellemi templomban? A fizikai templomban a papok és a léviták kiváltsága volt, hogy a belső udvarban szolgáljanak, de csak a papok mehettek be a szenthelyre. Az égi reménységű felkent keresztények a belső udvar és a szenthely által előárnyékolt egyedülálló szellemi állapotnak örvendenek, amely lehetővé teszi számukra, hogy imádkozzanak és dicsérjék Istent.
15 De mi a helyzet a földi reménységű ’más juhokkal’? (János 10:16). Ézsaiás próféta megjövendölte, hogy „a napok befejező részében” sokféle nemzetből jönnek majd emberek, hogy Jehovát imádják (Ézsaiás 2:2, 3). Arról is írt, hogy ’idegenek’ is csatlakoznak majd Jehovához. Jelezve, hogy kész elfogadni a közeledésüket, Isten ezt mondta: „megörvendeztetem őket házamban, az imádság házában” (Ézsaiás 56:6, 7). A Jelenések 7:9–15 további részleteket tár fel, megemlítve egy „minden nemzetből” való ’nagy sokaságot’, akik összegyűlnek, hogy imádják Istent, és imát mondjanak neki „éjjel-nappal”, miközben a szellemi templom külső udvarában állnak. Micsoda vigasztaló gondolat, hogy Isten ma élő szolgái bátran közeledhetnek Atyjukhoz, biztosan tudva, hogy az imáik meghallgatásra találnak!
Milyen az elfogadható ima?
16. Mit tanulhatunk az imáról a korai keresztényektől?
16 A korai keresztények az ima emberei voltak. De vajon milyen dolgokért imádkoztak? A keresztény vének útmutatást kértek azoknak a férfiaknak a kiválasztásához, akik valamilyen felelősséget láttak el a szervezetben (Cselekedetek 1:24, 25; 6:5, 6). Epafrász a hívőtársaiért imádkozott (Kolosszé 4:12). A jeruzsálemi gyülekezet tagjai imádkoztak Péterért, amikor börtönben volt (Cselekedetek 12:5). A korai keresztények a következőképpen kértek bátorságot Istentől, hogy szembe tudjanak nézni az ellenállással: „Jehova, fordíts figyelmet a fenyegetéseikre, és add meg rabszolgáidnak, hogy mindig teljes bátorsággal szólják szavadat” (Cselekedetek 4:23–30). Jakab tanítvány arra buzdította a keresztényeket, hogy imádkozzanak Istenhez bölcsességért, amikor próbák alatt vannak (Jakab 1:5). Vajon te belefoglalsz ilyen témákat a Jehovához intézett könyörgéseidbe?
17. Kinek az imáját fogadja el Jehova?
17 Isten nem minden imát fogad el. De akkor miként imádkozhatunk úgy, hogy az imáink meghallgatásra találjanak? Azok a hűségesek, akiket a múltban meghallgatott Isten, őszintén és helyes szívállapotban közeledtek hozzá. Volt hitük, és ezt jó cselekedetekkel alá is támasztották. Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova ma is meghallgatja azokat, akik ilyen módon közelednek hozzá.
18. Milyen követelménynek kell megfelelniük a keresztényeknek, hogy az imáik meghallgatásra találjanak?
18 De van még egy további követelmény. Pál apostol ezt így magyarázta: „mert őáltala van nekünk . . . szabad utunk az Atyához egy szellem által.” Kire utalt Pál, amikor azt írta, hogy „őáltala”? Jézus Krisztusra (Efézus 2:13, 18). Igen, csak Jézuson keresztül lehet szabad utunk az Atyához (János 14:6; 15:16; 16:23, 24).
19. a) Mikor vált utálatossá Jehova előtt Izraelben a füstölőszer felajánlása? b) Hogyan érhetjük el, hogy az imáink olyanok legyenek Jehovának, mint a kellemes illatú füstölőszer?
19 Amint már említettük, az izraelita papok által felajánlott füstölőszer Isten hűséges szolgáinak az elfogadható imáit jelképezi. Ám időnként az izraeliták füstölőszer-felajánlásai utálatosak voltak Jehovának. Ez volt a helyzet, amikor az izraeliták füstölőszert égettek a templomban, de a bálványok előtt is leborultak (Ezékiel 8:10, 11). Így van ez ma is. Azoknak az imái, akik azt állítják ugyan magukról, hogy Jehovát szolgálják, ám a törvényeivel ellentétes dolgokat cselekszenek, kellemetlen illatúvá válnak előtte (Példabeszédek 15:8). Igyekezzünk tehát tiszták maradni az életünk minden területén, hogy az imáink olyanok lehessenek, mint kellemes illatú füstölőszer Istennek. Jehova örömét leli azoknak az imáiban, akik igazságos ösvényein járnak (János 9:31). De néhány kérdés még nyitva marad. Hogyan imádkozzunk? Milyen dolgokért imádkozhatunk? És hogyan válaszol Isten az imáinkra? A következő cikkünk többek között ezeket a kérdéseket fogja megvizsgálni.
[Lábjegyzet]
Meg tudod magyarázni?
• Hogyan tudnak tökéletlen emberek elfogadhatóan közeledni Istenhez?
• Hogyan tudjuk utánozni az imáinkban a patriarchákat?
• Mit tanulhatunk a korai keresztények imáiból?
• Mikor lesznek olyanok az imáink Istennek, mint a kellemes illatú füstölőszer?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 23. oldalon]
Miért fogadta el Isten Ábel felajánlását, Káinét pedig nem?
[Kép a 24. oldalon]
„Por és hamu vagyok”
[Kép a 25. oldalon]
„A tizedet neked adom”
[Kép a 26. oldalon]
Olyanok az imáid Jehovának, mint a kellemes illatú füstölőszer?