Van valami haszna a vallásnak?

„ANÉLKÜL is lehetek jó ember, hogy vallásos lennék” — mondják sokan. Sok becsületes, jószívű, megbízható ember nem vonzódik a vallásokhoz. Például Nyugat-Európában kevesen járnak templomba, mégis a legtöbben azt mondják, hogy hisznek Istenben. * Még Latin-Amerikában is, a katolikusoknak csupán a 15-20 százaléka rendszeres templomba járó.

Talán sokakhoz hasonlóan neked is az a véleményed, hogy a vallás nem tud segíteni abban, hogy jobb életünk legyen. De valószínűleg azt is tudod, hogy pár évtizeddel ezelőtt, a nagyszüleid idejében többen voltak vallásosak, mint manapság. Miért vesztette el a vallás széles körben a vonzerejét? Lehet jó egy ember anélkül, hogy vallásos lenne? Létezik olyan vallás, amely a hasznodra válik?

Miért fordultak el sokan a vallástól?

A legtöbben a kereszténységben évszázadokon át hittek abban, hogy Isten engedelmességet vár el. Eljártak a templomba, hogy egy egyházi szertartáson való részvétellel vagy egy prédikáció meghallgatásával elnyerjék Isten jóindulatát. Természetesen sokan felismerték a vallásban rejlő képmutatást. Közismert volt a vallás szerepe a háborúkban, és némely egyházi vezető romlott viselkedése is. A legtöbben mégis azon a véleményen voltak, hogy önmagában a vallás jó dolog. Mások kedvelték a misztikumot, a hagyományt és a zenét; sőt akadtak olyanok is, akik hasznosnak vélték a pokolban való örök gyötrelemről szóló fenyegetést is, amely tanítás egyébként nem található meg a Szentírásban. Aztán számos dolog történt, ami megváltoztatta sokaknak az egyházakról alkotott nézetét.

Az evolúció elmélete széles körben elterjedt. Egyesek meg voltak róla győződve, hogy az élet véletlenszerűen jött létre, Isten nélkül. A legtöbb vallás képtelen volt meggyőző bizonyítékokat felsorakoztatni amellett, hogy Isten az élet Forrása (Zsoltárok 36:9). Továbbá, ahogyan a technika fejlődött, az orvostudomány, a közlekedés és a kommunikáció területén óriási fejlemények láttak napvilágot, melyek azt a benyomást keltették az emberekben, hogy a tudomány bármilyen nehézséggel képes megbirkózni. Ezenkívül úgy érezték, hogy a társadalomtudósok és a pszichológusok jobb vezetést tudnak nyújtani, mint az egyházak. Az egyházak pedig a maguk részéről elmulasztották világosan egyértelművé tenni, hogy az eredményezi a legjobb életet, ha valaki betartja Isten törvényeit (Jakab 1:25).

Ezek után sok egyház változtatott az üzenetén. A papok és a prédikátorok többé nem tanították, hogy Isten engedelmességet vár el. Sőt, sokan azt hirdették, hogy minden embernek magának kell eldöntenie, hogy mi a jó és mi a rossz. Egyes vallási vezetők próbáltak népszerűségre szert tenni, és ezért azt állították, hogy Isten bárkit elfogad, függetlenül attól, hogy miként él. Az efféle tanítás eszünkbe juttatja azt, amit a Biblia megjövendölt: „lesz időszak, amikor az  egészséges tanítást nem fogják elviselni, hanem a saját kívánságaikkal összhangban gyűjtenek össze maguknak tanítókat, hogy csiklandoztassák a fülüket” (2Timóteusz 4:3).

Ezek a tanítások nemhogy vonzották volna, inkább taszították az embereket. Teljes joggal ilyen kérdések vetődtek fel bennük: „Ha az egyházak megkérdőjelezik, hogy Istennek volt-e hatalma teremteni, és elég bölcs-e ahhoz, hogy törvényeket hozzon, akkor miért jó az nekem, ha elmegyek a templomba? Miért kellene azzal vesződnöm, hogy vallásosan neveljem a gyermekeimet?” Azok, akik próbáltak egyszerűen tisztességes életet élni, kezdték feleslegesnek tekinteni a vallást. Elhagyták az egyházukat, és a vallás többé nem játszott fontos szerepet az életükben. Hogyan történhetett, hogy attól, amit korábban jónak tekintettek, most elfordultak? A Biblia meggyőző magyarázatot ad erre.

A vallást rossz célra használják fel

Pál apostol figyelmeztette a korai keresztényeket, hogy néhányan rossz célra fogják használni a keresztényiséget. Így fogalmazott: „elnyomó farkasok jönnek közétek, és nem fognak gyöngéden bánni a nyájjal, és közületek is támadnak majd férfiak, akik kiforgatott dolgokat fognak beszélni, hogy maguk után vonják a tanítványokat” (Cselekedetek 20:29, 30). Az egyik ilyen személy, aki „kiforgatott dolgokat” beszélt, a római katolikus teológus, Ágoston volt. Jézus arra tanította a követőit, hogy az Írásokból érvelve győzzenek meg másokat. Ágoston viszont kiforgatta Jézusnak a Lukács 14:23-ban olvasható szavait. Azt állította, hogy a „kényszerítsd őket bejönni” azt jelenti, hogy a hittérítő munkában erőszakot is lehet alkalmazni (Máté 28:19, 20; Cselekedetek 28:23, 24). Ágoston a vallást arra használta fel, hogy uralkodjon az embereken.

A vallás helytelen célra történő felhasználása és beszennyezése mögött Sátán, egy lázadó angyal áll. Arra ösztönözte az első században élt vallásos embereket, hogy próbálják megrontani a keresztény gyülekezetet. A Biblia a következőket írja az ilyen emberekről: „az ilyenek hamis apostolok, csalárd munkások, akik Krisztus apostolaivá változtatják át magukat. Nem is csoda, mert maga Sátán is folyton átváltoztatja magát a világosság angyalává. Egyáltalán nem nagy dolog hát, ha a szolgái is folyton átváltoztatják magukat az igazságosság szolgáivá” (2Korintusz 11:13–15).

Sátán még ma is felhasználja a vallásokat, melyek azt a látszatot keltik, hogy keresztényiek, erkölcsösek és felvilágosultak, hogy ezáltal az emberek az ő, ne pedig Isten irányadó mértékei szerint éljenek (Lukács 4:5–7). Valószínűleg felfigyeltél rá, hogy napjainkban sok egyházi személy arra használja a vallást, hogy hangzatos címekkel önmagát magasztalja, és pénzhez jusson a hívektől. A kormányzatok pedig arra használják a vallást, hogy meggyőzzék a polgáraikat, áldozzák fel magukat a háborúkban.

A legtöbben nem is gondolnák, hogy az Ördög milyen kiterjedt módon használja fel a vallásokat. Talán te magad is úgy véled, hogy csak néhány vallási fanatikus szolgálja Sátán érdekeit. Ám a Biblia szerint az, „akit Ördögnek és Sátánnak neveznek . . . az egész lakott földet félrevezeti”. A Biblia  még ezt is leszögezi: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (Jelenések 12:9; 1János 5:19). De mi Isten véleménye az olyan vallásokról, melyeknek vezetői csak maguk után akarják vonni az embereket?

„Mit érdekel engem?”

Ha megütközöl a kereszténység egyes egyházainak a viselkedésén, jó ha tudod, hogy a Mindenható Istennek igencsak nem tetszenek ezek a vallások. A kereszténység azt állítja, hogy szövetséget kötött Istennel; az ókori Izrael ugyanezt állította. Mindketten hűtlennek bizonyultak. Ezért Jehova Izrael felett kimondott ítélete úgyanúgy vonatkozik napjainkban a kereszténységre is. Jehova ezt mondta: „nem figyeltek oda szavaimra, és törvényemet megvetették. Mit érdekel engem a Sábából hozott tömjén? . . . Áldozataitok nem kedvesek előttem” (Jeremiás 6:19, 20, New International Version). Isten nem fogadta el az olyan imádati aktusokat, melyeket képmutatásból végeztek. A szertartásaik és az imáik nem érdekelték őt. Ezt mondta Izraelnek: „ünnepi időszakaitokat gyűlöli a lelkem. Terhemre vannak már, belefáradtam hordozásukba. Amikor kiterjesztitek kezeteket, elrejtem a szemem előletek. Ha sokat imádkoztok is, én meg nem hallgatom” (Ézsaiás 1:14, 15).

Vajon Jehovának tetszenek azok az ünnepek, melyekről az egyházak azt mondják, hogy keresztény ünnepek, holott azokat eredetileg hamis istenek tiszteletére rendezték? Meghallgatja azoknak az egyházi személyeknek az imáit, akik elferdítik Krisztus tanításait? Elfogad Isten egyetlen olyan vallást is, mely megszegi a törvényét? Biztos lehetsz benne, hogy ugyanúgy vélekedik napjaink egyházi szertartásairól, mint ahogyan az ősi Izrael áldozataira tekintett, melyekről ezt mondta: „Mit érdekel engem”?

Mindazonáltal Jehova szívből törődik azzal az imádati formával, melyet őszinte emberek igazságban mutatnak be neki. Istennek örömet szerez, ha az egyének kifejezik iránta az értékelésüket mindenért, amit tőle kapnak (Malakiás 3:16, 17). Tehát lehetsz-e jó ember anélkül, hogy imádnád Istent? Ha valaki nem tesz semmit a szerető szüleiért, ugye szerinted sem nevezheti magát jogosan jó embernek? Lehet valaki jó, ha nem tesz semmit Istenért? Nyilvánvaló, hogy élénken érdeklődnünk kell az igaz Isten iránt, akitől maga az élet is származik. A következő cikkben nemcsak azt fogjuk látni, hogy az igaz imádat miként szerez tiszteletet Istennek, hanem azt is, hogy miként válik a hasznunkra.

[Lábjegyzet]

[Kép a 4. oldalon]

Vajon az egyházak hoztak fel bizonyítékot amellett, hogy Isten teremtett mindent?

[Kép a 4—5. oldalon]

Beleillik ebbe a környezetbe Isten egyik képviselője?

[Kép az 5. oldalon]

Hogyan tekinti Isten ezt az ünnepet?

[Forrásjelzés]

AP Photo/Georgy Abdaladze