Úgy gondolkodsz a szent dolgokról, ahogy Jehova?
Úgy gondolkodsz a szent dolgokról, ahogy Jehova?
„Gondosan ügyelve arra, hogy . . . egy parázna se legyen, és olyan se, aki nem értékeli a szent dolgokat” (HÉBEREK 12:15, 16)
1. Milyen magatartás figyelhető meg napjainkban, amellyel nem azonosulnak Jehova szolgái?
A VILÁG egyre kevésbé törődik a szent dolgokkal. Edgar Morin, francia szociológus kijelentette: „Az erkölcsiség alapjai — Isten, természet, haza, történelem, józan ész — mind-mind elvesztették már megkérdőjelezhetetlen voltukat . . . Az emberek maguk válogatják meg, hogy mit tekintenek értéknek.” Mindez a „világ szellemét” tükrözi, vagyis azt a szellemet, „amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik” (1Korintusz 2:12; Efézus 2:2). Akik azonban az életüket átadták Jehovának, és készségesen alávetik magukat jogos szuverenitásának, azok nem azonosulnak ezzel a tiszteletlen szellemmel (Róma 12:1, 2). Isten szolgái felismerik, mennyire fontos szentségben imádniuk Jehovát. Mi legyen hát szent az életünkben? Ebben a cikkben öt olyan dolgot fogunk megvizsgálni, amely Isten minden szolgája előtt szent, a következőben pedig a keresztényi összejöveteleink szentségével foglalkozunk. De mit is jelent a „szent” kifejezés?
2—3. a) Hogyan emeli ki a Szentírás Jehova szentségét? b) Hogyan mutathatjuk ki, hogy szentnek tartjuk Jehova nevét?
2 A bibliai héberben a „szent” kifejezés az elkülönítettség gondolatát hordozza. Az imádat tekintetében a „szent” jelző olyasmire utal, ami el van különítve a közönséges használattól, vagyis meg van szentelve. Jehova abszolút értelemben szent. A Biblia ’a Legszentebbnek’ nevezi őt (Példabeszédek 9:10; 30:3). Az ókori Izraelben a főpap turbánt viselt, amelyre egy aranylemez volt ráerősítve, ezzel a felirattal: „A szentség Jehováé” (2Mózes 28:36, 37). A Szentírás leírása szerint a kerubok és a szeráfok ezt hirdetik az égben, Jehova trónjánál: ’Szent, szent, szent Jehova’ (Ézsaiás 6:2, 3; Jelenések 4:6–8). Az ismétléssel azt hangsúlyozzák, hogy Jehova a legfelsőbb fokon szent, tiszta és makulátlan. Ő minden szentség Forrása.
3 Jehova neve szent. A zsoltáríró így kiáltott fel: „Magasztalják a te nevedet! Nagy és félelmetes, szent az” (Zsoltárok 99:3). Jézus így tanított bennünket imádkozni: „Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Mária, Jézus édesanyja pedig kijelentette: „Magasztalja a lelkem Jehovát, mert nagy dolgokat tett értem a Hatalmas, és szent az ő neve” (Lukács 1:46, 49). Mi, akik Jehovát szolgáljuk, szentnek tartjuk a nevét, és vigyázunk, nehogy bármivel is gyalázatot hozzunk erre a szent névre. Ezenkívül úgy gondolkodunk a szentségről, ahogy Jehova, tehát ami neki szent, az nekünk is az (Ámós 5:14, 15).
Miért tiszteljük mélységesen Jézust?
4. Miért ír a Biblia Jézusról úgy, mint ’a Szentről’?
4 Jézus, Jehovának, a szent Istennek az ’egyszülött fia’ szentnek teremtetett (János 1:14; Kolosszé 1:15; Héberek 1:1–3). Ezért olvassuk róla a Bibliában, hogy ő az „Isten Szentje” (János 6:69). Akkor sem esett folt a szentségén, amikor Isten az életét áthelyezte az égből a földre, hiszen Mária a szent szellem erejével hozta őt világra, mint ahogy az angyal előre bejelentette neki: „Szent szellem száll reád . . . a születendőt szentnek fogják hívni, Isten Fiának” (Lukács 1:35). Jehovához imádkozva a jeruzsálemi keresztények kétszer is ezt mondták Isten Fiáról: „szent szolgád, Jézus” (Cselekedetek 4:27, 30).
5. Milyen szent küldetést teljesített Jézus a földön, és miért értékes a vére?
5 Jézusnak szent küldetést kellett teljesítenie a földön. I. sz. 29-ben, a megkeresztelkedésekor felkenetett mint Jehova nagy szellemi templomának Főpapja (Lukács 3:21, 22; Héberek 7:26; 8:1, 2). Ezenkívül áldozati halált kellett halnia. Kiontott vére jelentette azt a váltságot, amely által a bűnös emberek megmentésben részesülhetnek (Máté 20:28; Héberek 9:14). Jézus vérét ezért szentnek és ’értékesnek’ tartjuk (1Péter 1:19).
6. Hogyan tekintünk Krisztus Jézusra, és miért?
6 Pál apostol a következőképpen mutatott rá, hogy mélységesen tiszteljük Krisztus Jézust, a Királyunkat és Főpapunkat: „Isten . . . magasabb állásba . . . emelte [a Fiát], és kedvesen megadta neki a nevet, amely minden más névnek felette áll, hogy a Jézus nevében minden térd meghajoljon: az égben levőké, a földön levőké és a föld alatt levőké, s minden nyelv nyíltan megvallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Istennek, az Atyának dicsőségére” (Filippi 2:9–11). Ha örömmel rendeljük alá magunkat Vezetőnknek és uralkodó Királyunknak, Krisztus Jézusnak, a keresztény gyülekezet Fejének, azzal bizonyítékát adjuk, hogy úgy gondolkodunk a szent dolgokról, ahogy Jehova (Máté 23:10; Kolosszé 1:18).
7. Hogyan mutatjuk ki, hogy alárendeljük magunkat Krisztusnak?
7 A Krisztusnak való alárendeltség azt is magában foglalja, hogy megadjuk a kellő tiszteletet azoknak a férfiaknak, akiket arra használ fel, hogy élen járjanak az őáltala irányított munkában. Szent felelősségnek kell tekintenünk a Vezető Testületet alkotó, szellemmel felkent személyek szerepét, és a felvigyázókét, akiket ezek a felkentek neveznek ki a fiókhivatalokba, kerületekbe, körzetekbe és gyülekezetekbe. Ez az elrendezés éppen ezért mélységes tiszteletet és alárendeltséget követel tőlünk (Héberek 13:7, 17).
Szent nép
8—9. a) Milyen értelemben voltak az izraeliták szent nép? b) Hogyan véste Jehova az izraeliták elméjébe a szentség alapelvét?
8 Jehova szövetséget kötött Izraellel, és e kapcsolat révén ez az új nemzet különleges helyzetbe került: megszentelt, vagyis elkülönített nép lett. Maga Jehova jelentette ki az izraelitáknak: „Legyetek szentek nekem, mert én, Jehova, szent vagyok; és különválasztalak titeket a népektől, hogy az enyéim legyetek” (3Mózes 19:2; 20:26).
9 Jehova már Izrael nemzetének a megalapításakor az izraeliták elméjébe véste a szentség alapelvét. A hegyet, ahol a tízparancsolatot kapták, még csak meg sem érinthették, különben meghalnak. A Sínai-hegy akkor bizonyos értelemben szent volt (2Mózes 19:12, 23). A papságot, a hajlékot és annak berendezését ugyancsak szentnek kellett tekinteniük (2Mózes 30:26–30). Mit mondhatunk a keresztény gyülekezetről?
10—11. Miért mondhatjuk, hogy a felkentek keresztény gyülekezete szent, és hogyan hat ez a ’más juhokra’?
10 Jehova szemében a felkentek keresztény gyülekezete is szent (1Korintusz 1:2). A felkent keresztények földön élő csoportját mint egészet — bármely időben éljenek is itt — szent templomhoz hasonlítja a Biblia (jóllehet nem arról van szó, hogy ők alkotnák Jehova nagy szellemi templomát). Jehova a szent szelleme által lakozik ebben a templomban. Pál apostol kijelentette: „[Krisztus Jézussal] egységben az egész épület, harmonikusan egybeillesztetten, szent templommá növekedik Jehova számára. Ővele egységben ti is együtt olyan hellyé épültök, ahol az Isten lakozik szellem által” (Efézus 2:21, 22; 1Péter 2:5, 9).
11 Pál a következő szavakat is felkent keresztényeknek írta: „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és hogy az Isten szelleme lakik bennetek? . . . Isten temploma szent, és ti vagytok ez a templom” (1Korintusz 3:16, 17). Jehova a szelleme által a felkentek között ’lakozik’, és ’közöttük jár’ (2Korintusz 6:16). Folyamatosan irányítja hű ’rabszolgáját’ (Máté 24:45–47). A ’más juhok’ becsben tartják azt a kiváltságukat, hogy társai lehetnek a „templom” osztálynak (János 10:16; Máté 25:37–40).
Szent dolgok keresztényi életünkben
12. Milyen dolgok szentek az életünkben, és miért?
12 Nem meglepő hát, hogy a keresztény gyülekezet felkent tagjainak és társaiknak az életében sok minden van, ami szent. Ilyen például a Jehovához fűződő kapcsolatunk (1Krónikák 28:9; Zsoltárok 36:7). Ezt annyira értékesnek tartjuk, hogy senkinek és semminek nem engedjük meg, hogy közénk és Jehova Istenünk közé álljon (2Krónikák 15:2; Jakab 4:7, 8). Az imának fontos szerepe van abban, hogy szoros kapcsolatot tudjunk fenntartani Jehovával. Dániel próféta annyira szentnek tartotta az imát, hogy élete kockáztatásával is hű maradt ahhoz a szokásához, hogy Jehovához imádkozzon (Dániel 6:7–11). A Biblia a felkent keresztények vagy „szentek imáit” a füstölőszerhez hasonlítja, amelyet a templomi imádatban használtak (Jelenések 5:8; 8:3, 4; 3Mózes 16:12, 13). Ez a jelkép kiemeli az ima szentségét. Óriási kiváltság, hogy a világegyetem Szuverénjével beszélhetünk! Nem csoda, hogy az imát szentnek tekintjük az életünkben!
13. Melyik erő szent, és hogyan engedjük működni az életünkben?
13 A felkent keresztények és társaik életében van egy erő, amelyet feltétlenül szentnek tekintenek, ez pedig a szent szellem. Ez a szellem Jehova tevékeny ereje, és mivel mindig összhangban működik a szent Isten akaratával, helyénvaló ’szent szellemnek’ vagy a ’szentség szellemének’ nevezni (János 14:26; Róma 1:4). Jehova a szent szellemével erősíti meg szolgáit, hogy prédikálni tudják a jó hírt (Cselekedetek 1:8; 4:31). Azoknak ad a szelleméből, „akik engedelmeskednek neki mint uralkodónak”, és akik ’mindig a szellem által járnak’, nem pedig a testi kívánságokat követik (Cselekedetek 5:32; Galácia 5:16, 25; Róma 8:5–8). A keresztények ennek a hatalmas erőnek köszönhetően képesek arra, hogy megteremjék ’a szellem gyümölcsét’ — ami kiváló tulajdonságokból áll —, és felmutassák ’a szent viselkedés és az Isten iránti odaadás tetteit’ (Galácia 5:22, 23; 2Péter 3:11). Ha szentnek tartjuk Isten szellemét, akkor vigyázni fogunk, nehogy bármivel is bánatot okozzunk ennek a szellemnek, vagy akadályozzuk a működését az életünkben (Efézus 4:30).
14. Milyen kiváltságot tartanak a felkentek szentnek, és hogyan osztoznak a más juhok is ebben a kiváltságban?
14 Azt a kiváltságot is szentnek tartjuk, hogy a szent Isten, Jehova nevét hordozhatjuk, és a Tanúiként szolgálhatunk (Ézsaiás 43:10–12, 15). Jehova a felkent keresztényeket arra képesítette, hogy ’egy új szövetség szolgái legyenek’ (2Korintusz 3:5, 6). Mint ilyenek, azt a megbízatást kapták tőle, hogy prédikálják „a királyságnak ezt a jó hírét”, és ’tegyenek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket’ (Máté 24:14; 28:19, 20). Hűségesen teljesítik is ezt a megbízatást, a juhszerű emberek pedig milliószámra fogadják el az üzenetüket, ezt mondva jelképesen: „Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (Zakariás 8:23). Boldogok, hogy szellemi értelemben ’földművesekként’ és ’vincellérekként’ szolgálhatják a felkenteket, ’Istenünk szolgáit’. A más juhok így sokat segítenek a felkenteknek abban, hogy el tudják végezni az egész világra kiterjedő szolgálatukat (Ézsaiás 61:5, 6).
15. Milyen tevékenységet tartott Pál apostol szentnek, és miért értünk vele egyet?
15 Példának okáért Pál apostol is szentnek tekintette a nyilvános szolgálatát. Úgy beszélt magáról, mint aki ’Krisztus Jézus nyilvános szolgája a nemzeteknek’, aki ’az Isten jó hírének szent munkájában foglalatoskodik’ (Róma 15:16). A korintuszi keresztényeknek írva, ’kincsnek’ nevezte a szolgálatát (2Korintusz 4:1, 7). Nyilvános szolgálatunk által „Isten szent kijelentéseit” tesszük ismertté (1Péter 4:11). Ezért akár a felkentekhez, akár a más juhokhoz tartozunk, szent kiváltságnak tartjuk, hogy részt vehetünk a tanúskodómunkában.
’Tegyük tökéletessé a szentséget Isten félelmében!’
16. Mi fog segíteni, hogy ne váljunk olyanokká, akik ’nem értékelik a szent dolgokat’?
16 Pál apostol óva intette keresztény hittársait attól, hogy olyanok legyenek, akik ’nem értékelik a szent dolgokat’. Arra buzdította inkább őket, hogy ’törekedjenek a megszenteltségre’, és ’gondosan ügyeljenek arra, hogy semmilyen mérges gyökér fel ne sarjadjon és nyugtalanságot ne keltsen, s nehogy sokan beszennyeződjenek általa’ (Héberek 12:14–16). A „mérges gyökér” kifejezés a keresztény gyülekezet azon egynéhány tagjára utal, akik talán bírálják azt, ahogy a dolgok mennek. Előfordulhat például, hogy nem fogadják el, ahogy Jehova a házasság szentségéről vagy az erkölcsi tisztaság szükségességéről vélekedik (1Tesszalonika 4:3–7; Héberek 13:4). Az is lehet, hogy hitehagyott módon beszélnek, „üres beszédeket [szólva], melyek sértik azt, ami szent”, és amelyeket azok akarnak népszerűsíteni, akik „eltértek az igazságtól” (2Timóteusz 2:16–18).
17. Miért kell a felkenteknek szüntelenül azon igyekezniük, hogy úgy gondolkodjanak a szentségről, ahogy Jehova?
17 Pál ezt írta felkent testvéreinek: „szeretteim, tisztítsuk meg magunkat a test és a szellem minden szennyétől, tökéletessé téve a szentséget Isten félelmében” (2Korintusz 7:1). E felszólítás fényében a felkent keresztényeknek, ’az égi elhívás részeseinek’ szüntelenül azon kell igyekezniük, hogy az élet minden területén úgy gondolkodjanak a szentségről, ahogy Jehova (Héberek 3:1). Péter apostol is hasonlóképpen buzdította szellemtől született testvéreit: „Mint engedelmes gyermekek, ne szabjátok magatokat többé azokhoz a kívánságokhoz, amelyek korábban, tudatlanságotokban voltak bennetek, hanem összhangban a Szenttel, aki elhívott benneteket, ti magatok is váljatok szentté egész viselkedésetekben” (1Péter 1:14, 15).
18—19. a) Hogyan mutatják ki a „nagy sokaság” tagjai, hogy úgy gondolkodnak a szent dolgokról, ahogy Jehova? b) Melyik az a szent része keresztényi életünknek, amelyről a következő cikkben lesz szó?
18 Mit mondhatunk a „nagy sokaság” tagjairól, akik túlélik majd ’a nagy nyomorúságot’? Nekik is be kell bizonyítaniuk, hogy úgy gondolkodnak a szent dolgokról, ahogy Jehova. A Jelenések könyve úgy ír róluk, mint akik „szent szolgálatot” végeznek Jehovának szellemi temploma földi udvarában. Hitet gyakorolnak Krisztus váltságáldozatában, és jelképesen szólva ’megmossák köntösüket, és megfehérítik a Bárány vérében’ (Jelenések 7:9, 14, 15). Így tehát tiszta állapotnak örvendenek Jehova előtt, és kötelesek ’megtisztítani magukat a test és a szellem minden szennyétől, tökéletessé téve a szentséget Isten félelmében’.
19 A felkent keresztények és társaik életében igen fontos, hogy rendszeresen összejöjjenek Jehova imádatára és a Szava tanulmányozására. Jehova szentnek tartja szolgái összejöveteleit. Hogy miként és miért kell ezen a létfontosságú területen is úgy gondolkodnunk a szent dolgokról, ahogy Jehova, azt a következő cikk fogja tárgyalni.
Ismétlésül
• Milyen világi gondolkodással nem azonosulnak Jehova szolgái?
• Miért mondhatjuk, hogy Jehova a Forrása mindennek, ami szent?
• Hogyan mutatjuk ki, hogy tiszteljük Krisztus szentségét?
• Milyen dolgokat tartsunk szentnek az életünkben?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 23. oldalon]
Az ókori Izraelben a papságot, a hajlékot és annak berendezését szentnek kellett tekinteni
[Kép a 24. oldalon]
A földön élő felkent keresztények szent templomot alkotnak
[Képek a 25. oldalon]
Az ima és a nyilvános szolgálatunk szent kiváltságok