Miért tegyük azt, ami helyes?

EGY tanult férfi egyszer ezt írta: „az akarat megvan bennem, de hogy véghezvigyem, ami jó, nincs meg. Mert a jót, melyet akarok, nem teszem, hanem a rosszat cselekszem, melyet nem akarok.” Miért volt nehéz ennek a férfinak a jót tenni, melyet akart? Így magyarázta: „Ezt a törvényt találom hát meg a magam esetében: amikor azt akarom tenni, ami helyes, a rossz van meg nálam. Gyönyörködöm én az Isten törvényében a szerint az ember szerint, ami belsőleg vagyok, de látok egy másik törvényt a tagjaimban, amely hadakozik az elmém törvénye ellen, és a bűn tagjaimban levő törvényének foglyaként vezet” (Róma 7:18, 19, 21–23).

Pál apostol ezen szavai, melyek közel 2000 évvel ezelőtt íródtak, elmagyarázzák, hogy a tökéletlen embereknek miért olyan nehéz azt tenni, ami jó. A helyes alapelvekhez való ragaszkodáshoz, főleg próbateljes körülmények között, erkölcsi tartásra van szükség. Jó, ha feltesszük magunknak a kérdést: Mi szól leginkább amellett, hogy azt tegyem, ami helyes?

Nézzük meg, hogy mit mond a Szentírás a becsületesek jövőjéről. A Zsoltárok 37:37, 38-ban ezt olvashatjuk: „Figyelj a feddhetetlenre, és arra tekints, aki becsületes, mert az ilyen ember jövője békés lesz. A törvényszegők ellenben mind kiirtatnak, a gonoszok jövője bizony kivágatik.” A Példabeszédek 2:21, 22 ezt írja: „a becsületesek laknak majd a földön, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta. A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hűtlenek kiszaggattatnak abból.”

Noha ezek, és más ígéretek is, melyekről a Bibliában olvashatunk, ösztönzést nyújtanak, hogy olyan életre törekedjünk, amely tetszik Istennek, mégsem fogalmazzák meg azt az alapvető okot, ami miatt ezt kell tennünk. Ez az ok összefüggésben van egy vitakérdéssel, amely személyesen érint minden egyes intelligens teremtményt. A következő cikk kifejti, hogy mi is ez a vitakérdés, és hogyan érint minket.