Lehull a lepel az antikrisztusról

MILYEN óvintézkedéseket tennél, ha arról értesülnél, hogy halálos járvány tombol a környéketeken? Alighanem erősítenéd az immunrendszeredet, és távol tartanád magad a fertőzött személyektől. Szellemi értelemben is ezt kell tennünk. A Szentírás szerint az antikrisztus „már a világban van” (1János 4:3). Ha nem akarunk „megfertőződni”, tudnunk kell, kik a „vírusgazdák”, és kerülnünk kell őket. Igazán hálásak lehetünk, mert a Biblia sok mindent ír erről a témáról.

Az „antikrisztus” kifejezés jelentése: ’Krisztus-ellenes’ vagy ’Krisztus helyetti’. Tágabb értelemben tehát azokra utal, akik szembehelyezkednek Krisztussal vagy a képviselőivel, illetve hazug módon Krisztusnak vagy a képviselőinek mondják magukat. Jézus kijelentette: „Aki nincs az én oldalamon, ellenem van [vagyis antikrisztus], és aki nem gyűjt velem, szétszór” (Lukács 11:23).

János persze mintegy 60 évvel azután írt az antikrisztusról, hogy Jézus meghalt és feltámadt az égbe. Ezért az antikrisztus ténykedéseit annak fényében kell értelmeznünk, hogy milyen hatással vannak Jézus lojális követőire itt, a földön (Máté 25:40, 45).

Az antikrisztus Krisztus követőinek az ellensége

Jézus figyelmeztette a követőit, hogy általánosságban véve a világ gyűlölni fogja őket. Ezt mondta: „nyomorúságra adnak titeket, és megölnek benneteket, és gyűlölet célpontjai lesztek minden nemzet előtt az én nevem miatt. És sok hamis próféta támad, és sokakat félrevezetnek” (Máté 24:9, 11).

Mivel Jézus tanítványait Jézus ’neve miatt’ üldözik, az üldözők egyértelműen antikrisztusok, hiszen ellene vannak Krisztusnak. A ’hamis próféták’, akik közül némelyek valamikor keresztények voltak, úgyszintén antikrisztusok  (2János 7). János erről a ’sok antikrisztusról’ így írt: „Közülünk mentek ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradnak” (1János 2:18, 19).

Jézus és János szavai egyaránt azt bizonyítják, hogy az antikrisztus nem egyetlen személy, hanem sok különböző antikrisztusból tevődik össze. Hamis próféták lévén az az egyik legfőbb céljuk, hogy vallásilag félrevezessék az embereket. Milyen módszereket alkalmaznak?

Vallási hazugságok terjesztése

Pál apostol arra intette munkatársát, Timóteuszt, hogy óvakodjon a hitehagyottak tanításaitól, akiknek a szava „úgy fog terjedni, akár az üszök”. Ilyen hitehagyott volt például Himéneusz és Filétusz. „Ezek az emberek — folytatta Pál — eltértek az igazságtól, azt mondva, hogy a feltámadás már megtörtént, és feldúlják némelyek hitét” (2Timóteusz 2:16–18). Himéneusz és Filétusz nyilván azt tanították, hogy a feltámadás jelképesen értendő, és hogy a keresztények szellemi értelemben már feltámadtak. Az igaz, hogy ha valaki Jézus őszinte tanítványává válik, életre kel Isten szemében, amit maga Pál is leszögezett (Efézus 2:1–5). Csakhogy Himéneusz és Filétusz tanítása figyelmen kívül hagyta a halottak betű szerinti feltámadását, amely Jézus ígérete szerint Isten Királyság-uralma alatt fog valóra válni (János 5:28, 29).

Később a gnosztikusok kidolgozták a pusztán csak jelképes feltámadás elméletét. Ez a csoport azt vallotta, hogy az ismeret (görögül: gnóʹszisz) titokzatos úton nyerhető el, és összekapcsolta a hitehagyott kereszténységet a görög filozófiával és a keleti miszticizmussal. A gnosztikusok például abban hittek, hogy mindaz, ami anyag, gonosz, ezért Jézus nem hús-vér testben jött el, hanem csak látszólag öltött emberi testet — ez az úgynevezett doketizmus tana. János apostol, amint láttuk, pontosan erre a veszélyre figyelmeztetett (1János 4:2, 3; 2János 7).

 Egy másik téveszme, amely évszázadokkal később fogalmazódott meg, az úgynevezett Szentháromságról szóló tan, amely azt állítja, hogy Jézus egy személyben a mindenható Isten és Isten Fia. Dr. Alvan Lamson azt írja a háromság tantételéről, hogy „a zsidó és keresztény Írásoktól teljesen idegen forrásból ered; hogy a Platón eszméit valló atyák keze révén nőtt fel és olvadt bele a kereszténységbe” (The Church of the First Three Centuries). Kik voltak ezek a „Platón eszméit valló atyák”? Hitehagyott papok, akik rajongtak a pogány, görög filozófus, Platón tanításaiért.

A háromságtan beolvasztása „mesterfogás” volt az antikrisztustól, hiszen titokzatossá tette vele Istent, és elhomályosította a Fiúval való kapcsolatát (János 14:28; 15:10; Kolosszé 1:15). Gondolj csak bele! Hogyan tud valaki ’Istenhez közeledni’ — ahogy arra a Szentírás buzdít —, ha Isten egy felfoghatatlan titok? (Jakab 4:8).

Hogy még nagyobb legyen a zűrzavar, sok bibliafordító kihagyta a fordításából Isten „Jehova” nevét, noha az eredeti szövegben több mint 7000-szer szerepelt! Az arra tett kísérlet, hogy a Mindenhatót ne csak titok, de névtelen titokzatosság övezze — mondjuk ki —, durva tiszteletlenség a Teremtőnk és ihletett Szava iránt! (Jelenések 22:18, 19). Megjegyzendő még, hogy az isteni név helyettesítése olyan címekkel, mint az „Úr” és az „Isten”, Jézus mintaimáját is sérti, amely részben így hangzik: „szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9).

Az antikrisztusok elutasítják Isten Királyságát

Az antikrisztusok „az utolsó napokban”, vagyis a mi időnkben különösen aktívvá váltak (2Timóteusz 3:1). Napjaink ámítóinak az az egyik legfőbb céljuk, hogy az emberek ne lássák tisztán Jézus királyi tisztségét, amelyet Isten Királyságában, vagyis abban az égi kormányzatban tölt be, amely nemsokára az egész földre kiterjeszti uralmát (Dániel 7:13, 14; Jelenések 11:15).

Egyes vallási vezetők például azt prédikálják, hogy Isten Királysága nem más, mint egy állapot az ember szívében. Ezt a nézetet azonban semmivel sem lehet alátámasztani a Szentírásból (Dániel 2:44). Mások azt állítják, hogy Krisztus emberi kormányzatok és intézmények közvetítésével tevékenykedik. Maga Jézus ellenben megmondta: „Az én királyságom nem része e világnak” (János 18:36). „A világ uralkodója” valójában nem Krisztus, hanem Sátán, igen, ő „ennek a világrendszernek az istene” (János 14:30; 2Korintusz 4:4). Ez megmagyarázza, hogy miért fog Jézus hamarosan minden emberi kormányzatot megsemmisíteni, és miért lesz a föld egyedüli Uralkodója (Zsoltárok 2:2, 6–9; Jelenések 19:11–21). Ezért imádkoznak az emberek, amikor azt kérik a miatyánkban, hogy „jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod . . . a földön is” (Máté 6:10, Károli-fordítás).

A világ politikai rendszereit támogatva, sok vallási vezető szembehelyezkedik azokkal, akik hirdetik az Isten Királyságáról szóló igazságot, sőt üldözik is őket. Érdekes módon a Biblia a Jelenések könyvében beszél egy jelképes szajháról — ’Nagy Babilonról’ —, aki „részeg a szentek vérétől és Jézus tanúinak vérétől” (Jelenések 17:4–6). Az asszony egyszersmind szellemi paráznaságot is űz, mert támogatja a föld ’királyait’, azaz politikai urait, és ők ezt meg is hálálják. Ki ez a jelképes szajha? Nem más, mint a világ hamis vallásainak összessége. Kiemelkedő részét alkotja az antikrisztusnak (Jelenések 18:2, 3; Jakab 4:4).

Az antikrisztus ’csiklandozza a füleket’

A bibliai igazság elutasításán kívül sok névleges keresztény azt is megteszi, hogy a népszerű erkölcsi normák kedvéért megtagadja a Biblia viselkedésre vonatkozó irányadó mértékeit. Isten Szava így jövendölt erről a fejleményről: „lesz időszak, amikor az egészséges tanítást nem fogják elviselni [a magukat Isten szolgáinak tekintő emberek], hanem a saját kívánságaikkal  összhangban gyűjtenek össze maguknak tanítókat, hogy csiklandoztassák a fülüket” (2Timóteusz 4:3). A Biblia azt is írja ezekről a vallásos csalókról, hogy „hamis apostolok, csalárd munkások, akik Krisztus apostolaivá változtatják át magukat”, majd hozzáteszi: „a végük a cselekedeteik szerint lesz” (2Korintusz 11:13–15).

Cselekedeteik közé tartozik például a ’gátlástalan viselkedés’, ami a magasrendű erkölcsi alapelvek arcátlan semmibevétele (2Péter 2:1–3, 12–14). Nem úgy van-e, hogy a vallási vezetők és követőik egyre nagyobb számban elfogadják — vagy legalábbis megtűrik — a nem keresztény viselkedésformákat, például a homoszexualitást vagy a házasságon kívüli szexet? Kérjük, állj meg egy pillanatra, és vesd össze ezeket a széles körben elfogadott nézeteket és életstílusokat a következő bibliai gondolatokkal: 3Mózes 18:22; Róma 1:26, 27; 1Korintusz 6:9, 10; Héberek 13:4 és Júdás 7.

„Tegyetek próbát az ihletett kijelentésekkel”!

Az előbbiek alapján jó megfogadnunk János apostol szavait. Nem szabad közömbösen viszonyulnunk a hitelveinkhez, vagy magától értetődőnek vennünk azokat. „Ne higgyetek minden ihletett kijelentésnek — figyelmeztet János —, hanem tegyetek próbát az ihletett kijelentésekkel, hogy lássátok, vajon az Istentől származnak-e, mert sok hamis próféta ment ki a világba” (1János 4:1).

Figyeljük meg, milyen szép példát mutattak bizonyos ’nemes gondolkodású’ emberek, akik Berea városában éltek az első században. „A legnagyobb készséggel fogadták a szót, naponta gondosan vizsgálva az Írásokat, hogy úgy vannak-e ezek a [Páltól és Silástól hallott] dolgok” (Cselekedetek 17:10, 11). Igen, miközben égtek a vágytól, hogy tanulhassanak, megvizsgálták, hogy amit hallanak és elfogadnak, az szilárdan a Szentíráson alapul-e.

Az igaz keresztények ma sem tesznek másképp. Nem hagyják, hogy az éppen népszerű nézetek ide-oda sodorják őket, hanem szilárdan ragaszkodnak a Biblia igazságához. Pál apostol ezt írta: „azért imádkozom továbbra is, hogy szeretetetek még jobban és jobban bővelkedjen pontos ismerettel és teljes tisztánlátással” (Filippi 1:9).

Ha még nem tetted volna meg, tűzd ki célul, hogy ’pontos ismeretet és teljes tisztánlátást’ fogsz szerezni, utánajárva, hogy mit tanít valójában a Biblia. Akik követik a bereaiak példáját, azokat nem fogják elámítani az antikrisztusok ’elferdített szavai’ (2Péter 2:3). Ellenkezőleg! Szabaddá teszi őket az igazi Krisztusnál és hűséges követőinél található bibliai igazság! (János 8:32, 36).

[Kiemelt rész/kép a 4. oldalon]

MIT MOND A BIBLIA AZ ANTIKRISZTUSRÓL?

„Kisgyermekeim, az utolsó óra ez [nyilvánvalóan az apostoli időszak vége], és amint hallottátok, hogy antikrisztus jön, úgy már most is sok antikrisztus támadt” (1János 2:18).

„Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus; az, aki tagadja az Atyát és a Fiút” (1János 2:22).

„Amely ihletett kijelentés nem vallja Jézust, az egy sem az Istentől származik. Továbbá ez az antikrisztus ihletett kijelentése, amelyről hallottátok, hogy jön, és most már a világban van” (1János 4:3).

„Sok ámító ment ki a világba, olyanok, akik nem vallják Jézus Krisztus testben való eljövetelét. Ez az ámító és az antikrisztus” (2János 7).

[Kiemelt rész/képek az 5. oldalon]

„SOKARCÚ” ÁMÍTÓ

Az „antikrisztus” szó mindazokra vonatkoztatható, akik tagadják, amit a Biblia Jézus Krisztusról mond; mindazokra, akik fellépnek a Királysága ellen; és mindazokra, akik bántják Krisztus követőit. Magában foglal egyéneket, szervezeteket és nemzeteket, akik vagy amelyek félrevezető módon azt állítják, hogy Krisztust képviselik, vagy alaptalanul messiási szerepet tulajdonítanak maguknak, azt ígérve elbizakodottan, hogy képesek arra, amit egyedül Krisztus tud megtenni: elhozni az igazi békét, és valódi biztonságot teremteni.

[Forrásjelzés]

Ágoston: ©SuperStock/age fotostock

[Kép a 7. oldalon]

A bereaiakhoz hasonlóan ’naponta vizsgáljuk az Írásokat’!