Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova „ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt”

Jehova „ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt”

Jehova „ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt”

„Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor az égi Atya mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt!” (LUKÁCS 11:13)

1. Mikor van különösen szükségünk a szent szellem segítségére?

„EZZEL a nehézséggel nem tudok egyedül szembenézni. Csak a szent szellem segítségével leszek képes elviselni ezt a próbát!” Veled is megtörtént már, hogy ilyen szívből jövő érzések törtek fel belőled? A legtöbb kereszténnyel igen. Talán azután éreztél így, miután megtudtad, hogy súlyos betegségben szenvedsz. Vagy talán akkor, amikor életed párja halálalvásba merült. Esetleg akkor, amikor a depresszió komor felhői beárnyékolták az egykor vidám szemléletmódodat. Az élet küzdelmes időszakaiban úgy érezhetted, hogy csak Jehova szent szelleme segítségével tudsz életben maradni, mely ’a szokásosnál nagyobb erőt’ adott neked (2Korintusz 4:7–9; Zsoltárok 40:1, 2).

2. a) Milyen nehézségekkel néznek szembe az igaz keresztények? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

2 Igaz keresztényekként az istentelen világtól jövő fokozódó nyomással és ellenségeskedéssel kell megbirkóznunk napjainkban (1János 5:19). Ezenkívül Krisztus követőit maga Sátán, az Ördög is támadja, aki dühödt háborút visel azok ellen, „akik megtartják az Isten parancsolatait, és akik ragaszkodnak a Jézus melletti tanúskodás munkájához” (Jelenések 12:12, 17). Nem kell hát csodálkoznunk azon, hogy most van leginkább szükségünk Isten szellemének a támogatására. Mit tehetünk annak érdekében, hogy továbbra is bőségesen kapjunk Isten szent szelleméből? És miért lehetünk biztosak abban, hogy Jehova vágyik rá, hogy a próbák idején megadja nekünk a szükséges erőt? Ezekre a kérdésekre Jézus két szemléltetésében találhatjuk meg a választ.

Rendületlenül imádkozzunk!

3—4. Milyen szemléltetést mondott el Jézus, és miként alkalmazta azt az imádkozásra?

3 Jézustól az egyik tanítványa egyszer ezt kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni” (Lukács 11:1). Jézus erre két, hasonló jelentésű szemléltetést mondott a tanítványainak. Az első egy férfiról szól, aki vendégül lát egy embert, a második pedig egy édesapát mutat be, aki figyel a fiára. Vizsgáljuk meg ezt a két szemléltetést.

4 Ezt mondta Jézus: „Ki az közületek, akinek van egy barátja, és elmegy ahhoz éjfélkor, és ezt mondja neki: »Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret, mert éppen most jött hozzám egy úton levő barátom, és nincs mit eléje tennem.« Az pedig belülről így felel: »Ne háborgass tovább. Az ajtó már be van zárva, kisgyermekeim pedig velem együtt ágyban vannak; nem tudok felkelni, és adni neked bármit is.« Mondom nektek, ha azért nem kel is fel, és nem ad is neki semmit, mert a barátja, elszánt rendületlensége miatt bizonyosan felkel, és megadja neki, amire szüksége van.” Ezután Jézus feltárta, miként alkalmazható ez a szemléltetés az imádkozásra: „Így tehát azt mondom nektek, hogy állandóan kérjetek, és adnak nektek; állandóan keressetek, és találtok; állandóan zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyittatik” (Lukács 11:5–10).

5. Mit tanít nekünk az állhatatos férfiról szóló szemléltetés az imádkozáshoz való hozzáállásról?

5 Ez az állhatatos férfiról szóló, élénk szemléltetés jól mutatja, hogy milyen legyen a hozzáállásunk, amikor imádkozunk. Figyeljük meg, hogy Jézus azt mondja, hogy a férfinak az „elszánt rendületlensége miatt” sikerül megszereznie, amire szüksége van (Lukács 11:8). Az ’elszánt rendületlenség’ kifejezés csak egyszer jelenik meg a Bibliában. Ez a kifejezés egy olyan görög szó fordítása, melynek az a betű szerinti jelentése, hogy ’szégyentelenség’. Ez gyakran rossz jellemvonásra utal. Amikor azonban egy jó ügy érdekében viselkedünk szégyent nem ismerve vagy állhatatosan, akkor dicséretes tulajdonságnak mondható. Ez a helyzet a szemléltetésben szereplő vendéglátóval is. Semmi szégyent sem érez amiatt, hogy rendületlenül kéri azt, amire szüksége van. Mivel Jézus példaképpen állítja elénk ezt a vendéglátót, hozzá hasonlóan nekünk is rendületlenül kell imádkoznunk. Jehova azt szeretné, ha ’állandóan kérnénk, állandóan keresnénk és állandóan zörgetnénk’. Válaszképpen pedig ’szent szellemet ad azoknak, akik kérik őt’.

6. Mit gondoltak Jézus napjaiban a vendégszeretetről?

6 Jézus nemcsak arra világít rá, hogy elszánt rendületlenséggel imádkozzunk, hanem arra is, hogy miért tegyünk így. Ahhoz, hogy tisztán megérthessük a tanulságot, figyelembe kell vennünk, hogy mit gondoltak a vendégszeretetről azok, akik Jézus szemléltetését hallották az állhatatos vendéglátóról. A Szentírásban számos írásszöveg alátámasztja, hogy a bibliai időkben a látogatókról való gondoskodást nagyon komolyan vették, különösen Isten szolgái (1Mózes 18:2–5; Héberek 13:2). Szégyen volt, ha valaki elmulasztotta ezt megtenni (Lukács 7:36–38, 44–46). Ennek a háttér-információnak az ismeretében újra nézzük meg Jézus elbeszélését.

7. Miért nem szégyelli felkelteni a barátját a Jézus szemléltetésében szereplő vendéglátó?

7 A szemléltetésben szereplő vendéglátóhoz látogató érkezik az éjszaka kellős közepén. A vendéglátó kötelességének érzi, hogy étellel kínálja a vendégét, de ’nincs mit eléje tennie’. Úgy érzi, hogy a helyzet válságos. Bármibe kerüljön is, valahonnan kenyeret kell szereznie. Elmegy hát az egyik barátjához, és nem törődve a szégyennel, felkelti. „Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret” — kiáltja. Addig nem tágít, amíg meg nem kapja azt, amire szüksége van. Csak akkor mondható el róla, hogy jó házigazda, amikor már nála vannak a kenyerek.

Minél nagyobb a szükség, annál erőteljesebb a kérés

8. Mi indít minket arra, hogy rendületlenül imádkozzunk a szent szellemért?

8 A szemléltetés szerint miért kell rendületlenül imádkoznunk? A férfi azért kért kitartóan kenyeret, mert úgy érezte, hogy feltétlenül szüksége van rá ahhoz, hogy vendéglátóként eleget tudjon tenni a kötelességének (Ézsaiás 58:5–7). Kenyér nélkül kudarcot vallott volna. Ehhez hasonlóan, mivel felismerjük, hogy feltétlenül szükségünk van Isten szellemére ahhoz, hogy igaz keresztényekként el tudjuk látni a szolgálatunkat, ezért folyton kérjük imában Istentől ezt a szellemet (Zakariás 4:6). Nélküle kudarcot vallanánk (Máté 26:41). Látod, milyen létfontosságú tanulságot vonhatunk le ebből a szemléltetésből? Ha úgy tekintünk Isten szellemére, mint amire égetően szükségünk van, akkor minden bizonnyal továbbra is rendületlenül fogunk érte könyörögni.

9—10. a) Szemléltesd, miért kell rendületlenül kérnünk Istentől a szellemét! b) Milyen kérdést tegyünk fel magunknak, és miért?

9 Helyezzük most ezt a tanulságos történetet egy modern kori élethelyzetbe. Képzeld el, hogy az egyik családtagod az éjszaka kellős közepén megbetegszik. Felkeltenéd az orvost, hogy jöjjön a segítségetekre? Nem, ha valami jelentéktelen panaszról van szó. Ha azonban a családtagod szívrohamot kapott, biztosan nem szégyellnéd kihívni az orvost. Miért? Azért, mert a helyzet válságos. Felismered, hogy feltétlenül szükséged van szakember segítségére. Végzetes lehet, ha nem kérsz segítséget. Az igaz keresztények mondhatni ugyanígy folyamatosan válságos helyzetben vannak, hiszen Sátán „fel-alá jár, mint egy ordító oroszlán”, és megpróbálja felfalni őket (1Péter 5:8). Feltétlenül szükségünk van Isten szellemének segítségére ahhoz, hogy szellemileg életben maradjunk. Végzetes lehet, ha nem kérjük Isten segítségét. Ezért hát elszánt rendületlenséggel kérjük Istentől a szent szellemét (Efézus 3:14–16). Csak így tudjuk megőrizni az ahhoz szükséges erőt, hogy ’mindvégig kitartsunk’ (Máté 10:22; 24:13).

10 Ezért elengedhetetlen, hogy időnként megkérdezzük magunktól: „Valóban rendületlenül imádkozom?” Ne feledjük, hogy amikor igazán megértjük, hogy szükségünk van Isten segítségére, akkor még inkább rendületlenül fogunk a szent szellemért imádkozni.

Mi indít minket arra, hogy bizalommal imádkozzunk?

11. Hogyan alkalmazta Jézus az apáról és fiáról szóló szemléltetést az imádkozásra?

11 Jézusnak az állhatatos vendéglátóról szóló szemléltetése az imádkozó személy, vagyis a hívő beállítottságára világít rá. A következő szemléltetés viszont az ima meghallgatójának, vagyis Jehova Istennek a beállítottságát emeli ki. Jézus ezt kérdezte: „Ugyan melyik apa az közöttetek, aki, ha a fia halat kér, netán kígyót ad neki hal helyett? Vagy ugyanígy, ha tojást kér, skorpiót ad neki?” Jézus ezután rámutatott, hogyan kell érteni a szemléltetést: „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor az égi Atya mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt!” (Lukács 11:11–13).

12. Az apáról és a fiáról szóló szemléltetésből hogyan domborodik ki, hogy Jehova készségesen válaszol az imáinkra?

12 Azzal, ahogyan az apa reagált a fia kérésére, Jézus feltárja, hogyan érez Jehova azok iránt, akik imában hozzá fordulnak (Lukács 10:22). Először is figyeljük meg az ellentétet a két szemléltetés között. Az első szemléltetésben szereplő embertől eltérően, aki vonakodott segítséget nyújtani, Jehova olyan, mint egy törődő szülő, aki alig várja, hogy eleget tegyen gyermeke kérésének (Zsoltárok 50:15). Jézus továbbá egy tökéletlen apa és a tökéletes égi Atya összehasonlításával megmutatja, mennyire készséges Jehova: ha egy apa — aki az öröklött bűn miatt „gonosz” — jó ajándékot ad a fiának, mennyivel inkább elvárhatjuk égi Atyánktól, hogy jóindulatúan adjon szent szellemet az imádóiból álló családjának (Jakab 1:17).

13. Miben lehetünk biztosak, amikor Jehovához imádkozunk?

13 Mit tanulhatunk mindebből? Biztosak lehetünk benne, hogy amikor szent szellemet kérünk égi Atyánktól, akkor ő készségesen megadja nekünk azt (1János 5:14). Amikor ismételten imádkozunk Jehovához, ő sosem mondja ezt: „Ne háborgass tovább. Az ajtó már be van zárva” (Lukács 11:7). Éppen ellenkezőleg, Jézus ezt mondta: „állandóan kérjetek, és adnak nektek; állandóan keressetek, és találtok; állandóan zörgessetek, és megnyittatik nektek” (Lukács 11:9, 10). Igen, Jehova „válaszol nekünk azon a napon, melyen kiáltunk” (Zsoltárok 20:9; 145:18).

14. a) Milyen téves elképzelés nyugtalanít némelyeket, akik próbákkal néznek szembe? b) A próbák idején miért imádkozhatunk bizalommal Jehovához?

14 Jézusnak a törődő apáról szóló szemléltetése azt is kiemeli, hogy Jehova sokkal jóságosabb, mint bármelyik emberi szülő. Akkor hát egyikünknek sem volna szabad úgy éreznie, hogy a próbáink azt jelzik, hogy Isten nem leli kedvét bennünk. A legfőbb ellenségünk, Sátán akarja, hogy ezt gondoljuk (Jób 4:1, 7, 8; János 8:44). Semmiféle szentírási alapja sincs az ilyen önostorozó gondolkodásmódnak. Jehova nem tesz minket próbára „rossz dolgokkal” (Jakab 1:13). Nem szolgáltat ki bennünket kígyószerű próbáknak és skorpiószerű megpróbáltatásoknak. Égi Atyánk „dolgokat” ad „azoknak, akik kérik őt” (Máté 7:11; Lukács 11:13). Igen, minél jobban megértjük, hogy Jehova jóságos és kész a segítségünkre lenni, annál inkább indíttatást érzünk arra, hogy bizalommal imádkozzunk. Ezt téve olyan érzéseknek adhatunk hangot, mint a zsoltáríró: „Bizony meghallgatott Isten, odafigyelt imádságom szavára” (Zsoltárok 10:17; 66:19).

Hogyan van a segítségünkre a szent szellem?

15. a) Mit ígért Jézus a szent szellemre vonatkozóan? b) Mi az egyik módja annak, ahogyan a szent szellem segít nekünk?

15 Röviddel a halála előtt Jézus megismételte azt, amiről a szemléltetéseiben biztosított. A szent szellemről beszélve ezt mondta az apostolainak: „kérni fogom az Atyát, és másik segítőt ad nektek, hogy az örökre veletek legyen” (János 14:16). Jézus tehát megígérte, hogy a segítő, vagyis a szent szellem a követőivel lesz az elkövetkezendő időkben, beleértve ebbe a mi időnket is. Mi az egyik kiemelkedő módja annak, ahogyan ma érezhetjük ezt a segítséget? A szent szellem segít, hogy ki tudjunk állni különféle próbákat. Hogyan? Pál apostol, aki maga is próbákat állt ki, a korintuszi keresztényeknek leírta, miként segített neki Isten szelleme. Tekintsük át röviden, mit írt.

16. Hogyan kerülhetsz hasonló helyzetbe, mint Pál?

16 Pál először őszintén beszámolt a hívőtársainak arról, hogy ’tövis adatott a testébe’, vagyis valamiféle próbát kell kiállnia. Majd így folytatta: „háromszor kérleltem az Urat [Jehovát], hogy távozzon az el tőlem” (2Korintusz 12:7, 8). Noha Pál könyörgött Istenhez, hogy távolítsa el ezt a csapást, mégsem szabadult meg tőle. Esetleg hasonló helyzetben vagy most. Ugyanúgy, mint Pál, talán te is rendületlenül és bizalommal kéred Jehovát, hogy vessen véget egy próbának. Ismételt könyörgéseid ellenére azonban a nehézség még mindig gyötör. Vajon ez azt jelenti, hogy Jehova nem válaszolt az imáidra, és hogy a szelleme nem segít neked? Távolról sem! (Zsoltárok 10:1, 17). Figyeld meg, mit mondott ezután Pál apostol.

17. Hogyan válaszolt Jehova Pál imáira?

17 Pál ezt a választ kapta Istentől az imáira: „Elég neked az én ki nem érdemelt kedvességem; mert az én erőm gyöngeségben válik tökéletessé.” Pál ezután kijelentette: „Szíves örömest fogok tehát inkább a gyöngeségeimmel dicsekedni, hogy a Krisztus ereje megmaradjon fölöttem, mint egy sátor” (2Korintusz 12:9; Zsoltárok 147:5). Pál tehát azt tapasztalta, hogy Krisztus által Isten erőteljes védelme kiterjedt fölötte, mint egy sátor. Napjainkban Jehova hasonlóképpen válaszol az imáinkra. Kiterjeszti védelmét a szolgái fölött, mint egy sátort.

18. Miért tudjuk kiállni a próbákat?

18 Természetesen egy sátor nem állítja meg az esőt vagy a szelet, viszont némi védelmet nyújt ellenük. Éppen így a menedék, amelyben „Krisztus ereje” által részesülünk, nem akadályozza meg, hogy próbák vagy nehézségek érjenek minket. De szellemi védelmet nyújt ennek a világnak a kárt okozó csapásai ellen, valamint e világ uralkodójának, Sátánnak a támadásai ellen (Jelenések 7:9, 15, 16). Ezért még ha olyan próbával nézel is szembe, amely nem ’távozik el tőled’, biztos lehetsz benne, hogy Jehova tudja, milyen küzdelemben veszel részt, és válaszol „kiáltásod hangjára” (Ézsaiás 30:19; 2Korintusz 1:3, 4). Pál ezt írta: „hű az Isten, és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni, hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni” (1Korintusz 10:13; Filippi 4:6, 7).

19. Mit határoztál el, és miért?

19 Az igaz, hogy ennek az istentelen világnak az ’utolsó napjait’ „nehezen elviselhető, válságos idők” jellemzik (2Timóteusz 3:1). Isten szolgáinak azonban nem lehetetlen elviselniük ezeket. Miért nem? Azért, mert Isten szent szelleme támogatja és védelmezi őket. Jehova ezt a szellemet készségesen és bőségesen megadja mindazoknak, akik rendületlenül és bizalommal kérik tőle. Bárcsak elhatároznánk, hogy nem szűnünk meg nap mint nap imádkozni a szent szellemért! (Zsoltárok 34:6; 1János 5:14, 15).

Hogyan válaszolnál?

• Mit kell tennünk ahhoz, hogy megkapjuk Isten szent szellemét?

• Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jehova válaszolni fog a szent szellemért mondott imáinkra?

• Hogyan segít a szent szellem kiállni a próbákat?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 21. oldalon]

Mit tanulhatunk Jézusnak az állhatatos vendéglátóról szóló szemléltetéséből?

[Kép a 22. oldalon]

Rendületlenül imádkozol Isten szent szelleméért?

[Kép a 23. oldalon]

Mit tanulhatunk Jehováról a törődő apáról szóló szemléltetésből?