Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Örvendjünk az életnek Jehova félelmében!

Örvendjünk az életnek Jehova félelmében!

Örvendjünk az életnek Jehova félelmében!

„Féljétek Jehovát, ti szentjei, mert nem szenvednek hiányt, akik őt félik” (ZSOLTÁROK 34:9)

1–2. a) Milyen ellentétes nézeteket vallanak a kereszténységen belül az istenfélelemről? b) Milyen kérdésekre keressük a választ?

A KERESZTÉNYSÉG egyházaiban a papok gyakran azzal az Írás-ellenes tanítással párhuzamosan beszélnek az istenfélelemről, hogy Isten egy örökkévalóságon át bünteti a bűnösöket a tüzes pokolban. Ez ellentétben áll azzal, amit a Biblia Jehováról, a szeretet és az igazságosság Istenéről tanít (1Mózes 3:19; 5Mózes 32:4; Róma 6:23; 1János 4:8). A kereszténységen belül olyan papok is vannak, akik egyáltalán nem beszélnek az istenfélelemről. Helyette azt tanítják, hogy Isten elnéző, és szinte bárkit elfogad az életvitelétől függetlenül. Ez a tanítás sem a Biblián alapul (Galácia 5:19–21).

2 Az igazság az, hogy a Biblia buzdít minket Isten félelmére (Jelenések 14:7). De felvetődik néhány kérdés. Miért akarja egy szerető Isten, hogy féljük őt? Milyenfajta félelmet követel meg? Hogyan válhat javunkra az istenfélelem? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, mialatt folytatjuk a 34. zsoltár elemzését.

Miért féljük Istent?

3. a) Milyen érzést kelt benned az a parancs, hogy féld Istent? b) Miért boldogok, akik félik Jehovát?

3 Jehova mint Teremtő és a világegyetem Szuverén Uralkodója megérdemli, hogy féljük (1Péter 2:17). Ám ez nem egy kegyetlen istentől való beteges rettegés, hanem tiszteletteljes hódolat Jehova személye iránt, valamint félelem attól, hogy megbántjuk. Az istenfélelem nemes és felemelő érzés, nem pedig nyomasztó vagy rémületet keltő. Jehova, „a boldog Isten” azt szeretné, hogy az általa teremtett emberek örvendjenek az életnek (1Timóteusz 1:11). Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy összhangban éljünk a követelményeivel. Ez sok ember számára azt jelenti, hogy változtatnia kell az életvitelén. Aki hajlandó erre, az átérzi majd, hogy milyen igazak a zsoltáríró Dávid következő szavai: „Ízleljétek meg és lássátok, hogy Jehova jó! Boldog az az életerős férfi, aki nála keres menedéket. Féljétek Jehovát, ti szentjei, mert nem szenvednek hiányt, akik őt félik” (Zsoltárok 34:8, 9). Aki Jehovát féli, nem szenved hiányt semmiben, aminek maradandó értéke van, mivel jó kapcsolatban van Istennel.

4. Milyen ígéretet tett Dávid és Jézus?

4 Figyeljük meg, hogy Dávid azzal tisztelte meg az embereit, hogy ’szenteknek’ nevezte őket. Ez akkoriban igaz is volt, hiszen Isten szent nemzetéhez tartoztak. Azonfelül kockáztatták az életüket, hogy Dáviddal tarthassanak. Jóllehet Saul király elől menekültek, Dávid bízott benne, hogy Jehova mindig gondoskodni fog az alapvető szükségleteikről. Ezt írta: „A fiatal sörényes oroszlánok szűkölködnek, éheznek, de akik Jehovát keresik, azok semmi jót sem nélkülöznek” (Zsoltárok 34:10). Jézus is hasonló tartalmú ígéretet tett a követőinek (Máté 6:33).

5. a) Milyen származású volt Jézus sok követője? b) Mit tanácsolt Jézus, kit féljenek?

5 Jézus zsidó hallgatói közül sokan az elnyomottak és alacsony sorúak rétegéhez tartoztak. Jézus ezért „szánalmat érzett irántuk, mert elcsigázottak és hányatott sorsúak voltak, mint a pásztor nélküli juhok” (Máté 9:36). Vajon volt bátorságuk az ilyen alacsony sorúaknak követni Jézust? Ha ezt akarták tenni, fontos volt, hogy Jehovát féljék, és ne az emberektől féljenek. Jézus ezt mondta: „ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, és azután semmi többet nem képesek tenni. Hanem rámutatok nektek, kit kell félnetek: azt féljétek, akinek, miután megölt valakit, van hatalma a gyehennába dobni. Igen – mondom nektek –, Őt féljétek. Nemde öt verebet adnak két csekély értékű pénzérméért? Mégsem felejtetik el egy sem közülük az Isten előtt. Nektek pedig még fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek; ti sok verébnél többet értek” (Lukács 12:4–7).

6. a) Jézusnak mely szavai erősítik meg a keresztényeket? b) Miért mondhatjuk, hogy Jézus a legkiválóbb példa az istenfélelem kimutatásában?

6 Amikor a Jehovát félőket az ellenségeik rá akarják bírni, hogy hagyják abba Isten szolgálatát, eszükbe juthat Jézus következő kijelentése: „aki csak megvallja az emberek előtt, hogy egységben van velem, arról az Emberfia is megvallja az Isten angyalai előtt, hogy egységben van vele. De aki megtagad engem az emberek előtt, azt meg fogják tagadni az Isten angyalai előtt” (Lukács 12:8, 9). Ezek a szavak megerősítik a keresztényeket, kivált az olyan országokban, ahol be van tiltva az igaz imádat gyakorlása. Ilyenkor körültekintően dicsérik Jehovát az összejöveteleken és a nyilvános szolgálatban (Cselekedetek 5:29). Jézus a legkiválóbb példa az ’istenfélelem’ kimutatásában (Héberek 5:7). Isten Szava megjövendölte, hogy „megnyugszik rajta Jehova szelleme . . . [és] Jehova félelmének szelleme; és örömét leli majd Jehova félelmében” (Ézsaiás 11:2, 3). Jézus tehát messzemenően alkalmas rá, hogy az istenfélelem előnyeire tanítson minket.

7. a) Lényegében hogyan tesznek eleget a keresztények egy olyasfajta felszólításnak, amelyet Dávid hangoztatott? b) Hogyan követhetik a szülők Dávid jó példáját?

7 Mindaz, aki követi Jézus példáját, és a tanításai szerint él, lényegében egy olyasfajta felszólításnak tesz eleget, amelyet Dávid hangoztatott: „Jöjjetek, ti fiak, és figyeljetek rám! Jehova félelmére tanítalak benneteket” (Zsoltárok 34:11). Természetes volt, hogy Dávid a ’fiainak’ nevezi az embereit, hiszen azok a vezetőjüknek tekintették. Dávid szellemi segítséget nyújtott a követőinek, hogy egységesek lehessenek, és Isten kegyét élvezhessék. Milyen ragyogó példát mutatott a keresztény szülőknek! Jehova felhatalmazta őket arra, hogy az ő ’fegyelmezésében és gondolkodásának zsinórmértéke szerint neveljék’ a fiaikat és a lányaikat (Efézus 6:4). A szülők azzal, hogy naponként beszélgetnek szellemi témákról a gyermekeikkel, és rendszeres bibliatanulmányozást folytatnak velük, hozzásegítik őket, hogy örvendjenek az életnek Jehova félelmében (5Mózes 6:6, 7).

Hogyan látszik meg az istenfélelem az életünkön?

8–9. a) Miért olyan vonzó az istenfélelemtől áthatott életvitel? b) Mit foglal magában a nyelvünk megőrzése?

8 Már említettük, hogy Jehova félelme nem foszt meg minket az örömtől. Dávid ezt kérdezte: „Ki az az ember, aki gyönyörködik az életben, aki szeretne sok jó napot látni?” (Zsoltárok 34:12). Nem vitás, hogy Jehova félelme nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú, boldog életünk legyen. Mondani azonban könnyű, hogy féljük Istent. A viselkedésünkkel bebizonyítani már egészen más dolog. Dávid ezért kifejti, hogyan mutathatunk istenfélelmet.

9 „Őrizd meg nyelvedet a rossztól, és ajkadat a megtévesztő beszédtől” (Zsoltárok 34:13). Péter apostol ihletést kapott rá, hogy idézze a 34. zsoltárnak ezt a részletét, miután arra intette a keresztényeket, hogy testvéri vonzalommal bánjanak egymással (1Péter 3:8–12). Az, hogy megőrizzük a nyelvünket a rossztól, azt jelenti, hogy nem terjesztünk ártó pletykát, hanem törekszünk rá, hogy mindig építően beszéljünk. Azonkívül igyekszünk bátran az igazat mondani (Efézus 4:25, 29, 31; Jakab 5:16).

10. a) Mondd el, mit jelent elfordulni a rossztól! b) Mi minden számít jó cselekedetnek?

10 „Fordulj el a rossztól, és cselekedd a jót; keresd a békét, és törekedj rá” (Zsoltárok 34:14). Kerüljük mindazt, amit Isten elítél, például a nemi erkölcstelenséget, a pornográfiát, a lopást, a spiritizmust, az erőszakot, a részegséget és a kábítószer-fogyasztást. Sőt, az olyanfajta szórakozástól is távol tartjuk magunkat, amely ilyen förtelmes dolgok körül forog (Efézus 5:10–12). Inkább azzal töltjük az időnket, hogy a jót cselekedjük. A legjobb, amit tehetünk, az, hogy rendszeresen részt veszünk a Királyság-prédikáló és a tanítványképző munkában, így segítve másoknak, hogy megmentést nyerjenek (Máté 24:14; 28:19, 20). Jó cselekedet az is, ha felkészülünk és elmegyünk a keresztény összejövetelekre, anyagilag támogatjuk a világméretű munkát, törődünk a Királyság-termünkkel, és odafigyelünk a szűkölködő hívőtársaink szükségleteire.

11. a) Hogyan alkalmazta Dávid a gyakorlatban, amit a békéről mondott? b) Hogyan ’törekedhetünk a békére’ a gyülekezetben?

11 Dávid jó példa volt abban, hogy törekedett a békére. Kétszer is lett volna módja megölni Sault, ám ő nem folyamodott erőszakhoz, és később tisztelettudóan beszélt a királlyal, remélve, hogy helyreáll köztük a béke (1Sámuel 24:8–11; 26:17–20). Mi a teendőnk, ha olyan helyzet alakul ki, amely veszélyezteti a gyülekezet békéjét? ’Keressük a békét, és törekedjünk rá.’ Ha tehát úgy érezzük, hogy valamelyik hívőtársunkkal feszült a viszonyunk, fogadjuk meg Jézus tanácsát: „előbb békülj ki a testvéreddel”. Utána folytathatjuk az igaz imádattal kapcsolatos egyéb tevékenységeinket (Máté 5:23, 24; Efézus 4:26).

Az istenfélelem gazdag jutalommal jár

12–13. a) Milyen előnyöket élveznek már most az istenfélő emberek? b) Milyen gazdag jutalomban lesz részük hamarosan a hűséges imádóknak?

12 „Jehova szeme az igazságosakon van, füle a segélykiáltásuk felé fordul” (Zsoltárok 34:15). Az arról szóló feljegyzés, hogy miként bánt Jehova Dáviddal, igazolja ezeket a szavakat. Ma mélységes örömet és belső békét ad nekünk az a tudat, hogy Jehova vigyáz ránk. Biztosak vagyunk benne, hogy mindig meg fogja adni, amire szükségünk van, még akkor is, ha nagy nyomás nehezedik ránk. Tudjuk, hogy hamarosan minden igaz imádó meglátja majd a magógbeli Góg megjövendölt támadását, és ’Jehova félelmetes napját’ (Jóel 2:11, 31; Ezékiel 38:14–18, 21–23). Bármilyen helyzettel nézzünk is szembe akkor, Dávid szavai igazak lesznek ránk: „Kiáltottak, s Jehova meghallotta, minden nyomorúságukból megszabadította őket” (Zsoltárok 34:17).

13 Milyen izgalmas lesz látni, hogy Jehova felmagasztalja nagy nevét! A szívünk nagyobb hódolattal és tisztelettel fog megtelni, mint korábban bármikor, és Isten minden ellensége megalázó pusztulást fog elszenvedni. „Jehova arca a rosszat cselekvők ellen van, hogy kivágja emléküket a földről” (Zsoltárok 34:16). Milyen gazdag jutalom lesz az, hogy megszabadulhatunk, és bejuthatunk Isten igazságos új világába!

Ígéretek, melyek segítenek kitartanunk

14. Mi segíthet kitartanunk a bajok ellenére?

14 Addig is kitartásra van szükségünk ahhoz, hogy ebben a romlott és ellenséges világban mindig engedelmeskedjünk Jehovának. Az istenfélelem nagy segítség az engedelmességben. Minthogy válságos időkben élünk, Jehova némelyik szolgája rendkívüli nehézségeket él át, melyek úgyszólván összetörik a szívüket és a szellemüket. Ámde teljesen biztosak lehetnek abban, hogy ha Jehovára támaszkodnak, ő segíteni fog nekik kitartani. Dávid szavai valódi vigaszt nyújtanak: „Jehova közel van a megtört szívűekhez, és megmenti azokat, akik szellemükben összetörtek” (Zsoltárok 34:18). Bátorító az is, amit ezután mond: „Sok baj éri az igazságost, de mindegyikből megszabadítja Jehova” (Zsoltárok 34:19). Akármennyi baj ér is minket, Jehovának van ereje ahhoz, hogy megszabadítson.

15–16. a) Milyen csapásról értesült Dávid röviddel a 34. zsoltár megírása után? b) Mi segít elviselnünk a próbákat?

15 Röviddel azután, hogy Dávid megírta a 34. zsoltárt, értesült róla, hogy milyen csapás érte Nób lakóit, amikor Saul lemészároltatta őket és a papok legtöbbjét. Mennyire lesújthatta, ha arra gondolt, hogy az ő nóbi látogatása miatt gerjedt haragra Saul! (1Sámuel 22:13, 18–21). Dávid alighanem Jehovától kért segítséget, és biztosan vigaszt merített abból a reménységből, hogy lesz feltámadásuk „az igazságosaknak” (Cselekedetek 24:15).

16 A feltámadás reménysége nekünk is erőt ad. Tudjuk, hogy ellenségeink semmit sem tehetnek velünk, ami maradandó kárt okozna (Máté 10:28). Dávid is hasonló meggyőződésének adott hangot a következő szavakkal: „Megőrzi [az igazságosnak] minden csontját, egy sem töretett meg” (Zsoltárok 34:20). Ez a vers szó szerint teljesedett Jézuson, akit kegyetlen módon megöltek ugyan, de egyetlen csontját sem ’zúzták össze’ (János 19:36). Ha tágabban értelmezzük a Zsoltárok 34:20-at, akkor ez a vers arról biztosít bennünket, hogy bármilyen próbával nézzenek is szembe a felkent keresztények és társaik, a ’más juhok’, soha nem éri őket maradandó károsodás. Jelképesen szólva soha nem zúzatnak össze a csontjaik (János 10:16).

17. Milyen csapás vár Isten népének gyűlölőire, ha nem bánják meg bűnüket?

17 A gonoszokra azonban másmilyen jövő vár. Nemsokára learatják annak következményeit, amit vetettek. „Halált hoz a veszedelem a gonoszra, és vétkesnek bizonyulnak, akik gyűlölik az igazságost” (Zsoltárok 34:21). Akik kitartóan ellenállnak Isten népének, a lehető legnagyobb csapásra számíthatnak. Jézus Krisztus kinyilatkozásakor „el fogják szenvedni az örök pusztulás bírói büntetését” (2Tesszalonika 1:9).

18. Milyen értelemben van már megváltva a „nagy sokaság”, és mi vár rájuk a jövőben?

18 Dávid zsoltára ezekkel a megnyugtató szavakkal zárul: „Jehova megváltja szolgáinak lelkét, senki sem tartatik vétkesnek, aki nála keres menedéket” (Zsoltárok 34:22). Dávid király a 40 éves uralkodásának vége felé így nyilatkozott: „[Isten] megváltotta lelkemet minden nyomorúságból” (1Királyok 1:29). Dávidhoz hasonlóan a Jehovát félő emberek hamarosan visszatekinthetnek és örülhetnek annak, hogy meg lettek váltva minden bűnüktől, és kiszabadulhattak minden próbájukból. A felkent keresztények nagy többsége már megkapta égi jutalmát. Egy minden nemzetből való „nagy sokaság” társul most Jézus testvéreinek maradékához Isten szolgálatában. Ezért ők is tisztán állhatnak Jehova előtt, mivel hisznek Jézus kiontott vérének megváltó erejében. Krisztus eljövendő ezeréves uralma alatt a váltságáldozat teljes egészében a javukra lesz fordítva, s így eljuthatnak az emberi tökéletességre (Jelenések 7:9, 14, 17; 21:3–5).

19. Mi a „nagy sokaság” tagjainak az eltökélt szándéka?

19 Miért részesül Isten imádóinak a ’nagy sokasága’ mindezekben az áldásokban? Azért, mert eltökélt szándékuk, hogy továbbra is félik Jehovát, hódolatteljes csodálattal és tiszteletteljes engedelmességgel szolgálva őt. Jehova félelme valóban örömtelivé teszi az életünket már most, és hozzásegít, hogy ’szilárdan megragadjuk a valódi életet’, mármint az örök életet Isten új világában (1Timóteusz 6:12, 18, 19; Jelenések 15:3, 4).

Emlékszel rá?

• Miért kell félnünk Istent, és mit jelent ez?

• Milyen hatással kell lennie az istenfélelemnek a viselkedésünkre?

• Milyen előnyök származnak az istenfélelemből?

• Mely ígéretek segítenek kitartanunk?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 26. oldalon]

Akik félik Jehovát, körültekintően szolgálnak a betiltás alatt

[Kép a 28. oldalon]

A legjobb, amit embertársainkkal tehetünk, az, hogy megosztjuk velük a Királyság jó hírét