Magasztaljuk Jehova nevét mindnyájan!

„Ó, dicsőítsétek velem Jehovát, magasztaljuk nevét mindnyájan!” (ZSOLTÁROK 34:3)

1. Mivel mutatott szép példát Jézus a földi szolgálata során?

JÉZUS és az apostolai i. sz. 33. niszán 14-ének éjszakáján dicséreteket énekeltek Jehovának egy jeruzsálemi ház felső szobájában (Máté 26:30). Ez volt az utolsó olyan alkalom, amikor Jézus részt vett ebben az apostolaival. De nagyon is helyénvaló volt, hogy így zárja le az együttlétüket, hiszen a földi szolgálata során végig dicsérte Atyját, és buzgón megismertette másokkal a nevét (Máté 4:10; 6:9; 22:37, 38; János 12:28; 17:6). Úgy is mondhatnánk, hogy a zsoltáríró kedves felhívását visszhangozta: „Ó, dicsőítsétek velem Jehovát, magasztaljuk nevét mindnyájan!” (Zsoltárok 34:3). Milyen szép példát mutatott ezzel nekünk!

2–3. a) Honnan tudjuk, hogy a 34. zsoltárnak prófétai értelme van? b) Mit vizsgálunk meg ebben és a következő cikkben?

² János apostol néhány órával azután, hogy dicséreteket énekelt Jézussal, valami teljesen másnak volt a tanúja. Látta, amint Urát két bűnözővel együtt kínoszlopra feszítik. A római katonák eltörték a két bűnöző lábát, hogy siettessék a halálukat. De János beszámolója szerint Jézus lábát nem törték el, ugyanis mire odaértek hozzá, ő már halott volt. János az evangéliumában úgy írt erről a mozzanatról, mint amely a 34. zsoltár egy másik részletét teljesíti be: „Csontját sem fogják összezúzni” (János 19:32–36; Zsoltárok 34:20, Septuaginta).

³ A 34. zsoltár sok olyan gondolatot tartalmaz ezen kívül, amely érdekes lehet a keresztényeknek. Ezért ebben és a következő cikkben felidézzük, hogy milyen körülmények között írta Dávid ezt a zsoltárt, majd megvizsgáljuk magát a tartalmát, melyből bátorítást nyerhetünk.

Dávid Saul elől menekül

4. a) Miért kente fel Sámuel Dávidot Izrael jövendőbeli királyának? b) Miért szerette meg nagyon Saul Dávidot?

⁴ Amikor Dávid fiatal volt, Saul uralkodott Izraelben. Idővel azonban Saul engedetlen lett, és elvesztette Jehova kegyét. Sámuel próféta emiatt ezt mondta neki: „Jehova ma elszakította tőled Izrael királyi uralmát, és olyan felebarátodnak adja, aki jobb nálad” (1Sámuel 15:28). Jehova később azt az utasítást adta Sámuelnek, hogy kenje fel Isai legkisebb fiát, Dávidot, hogy ő legyen Izrael következő királya. Eközben az Isten szellemétől megfosztott Saul királyt rosszkedv gyötörte. Elvitték hát Gibeába Dávidot, aki ügyesen zenélt, hogy szolgáljon a királynak, és a zenéjétől Saul megkönnyebbült. A király „nagyon megszerette őt” (1Sámuel 16:11, 13, 21, 23).

5. Miért változtak meg Saul érzései Dávid iránt, és mire kényszerült Dávid?

⁵ Ahogy telt az idő, Jehova Dáviddal volt. Segített neki legyőzni a filiszteus óriást, Góliátot, és támogatta, amint híressé vált Izraelben a vitézségéről. Saul azonban féltékeny lett Dávidra Jehova áldása miatt, és meggyűlölte őt. Kétszer is előfordult, hogy miközben Dávid éppen hárfázott neki, feléje hajította a lándzsáját. Az ifjú mindkétszer félreugrott előle. Mikor Saul harmadjára próbálta megölni  Izrael majdani királyát, ő rájött, hogy menekülnie kell. Mivel Saul állandóan azon volt, hogy elfogja és megölje Dávidot, ő végül úgy döntött, hogy Izrael területén kívül keres menedéket (1Sámuel 18:11; 19:9, 10).

6. Miért adott parancsot Saul Nób lakosainak legyilkolására?

⁶ Dávid Izrael határa felé tartva megszakította útját Nób városában, ahol Jehova hajléka állt. Menekülése közben kétségtelenül legények is voltak vele, és Dávid kért valamit enni nekik és magának. Saul megtudta, hogy a főpap ellátta élelemmel Dávidot és embereit, ráadásul odaadta nekik azt a kardot, amelyet annak idején Dávid a halott Góliáttól vett el. Mérgében Saul legyilkoltatta Nób összes lakosát, köztük 85 papot is (1Sámuel 21:1, 2; 22:12, 13, 18, 19; Máté 12:3, 4).

Újból megmenekül a halál torkából

7. Miért nem volt biztonságos rejtekhely Dávid számára Gát?

⁷ Nóbból Dávid még vagy 40 kilométert tett meg nyugati irányban, míg a filiszteusok földjére nem ért, és Ákis királynál keresett menedéket Góliát szülővárosában, Gátban. Úgy okoskodhatott, hogy Saul Gátban keresné őt legkevésbé. Gát királyának szolgái azonban hamarosan felismerték. Ennek hallatán Dávid „nagyon megijedt Gát királyától, Ákistól” (1Sámuel 21:10–12).

8. a) Mit tudhatunk meg az 56. zsoltárból Dávid gáti tartózkodásáról? b) Hogyan menekült meg Dávid a haláltól?

⁸ A filiszteusok el is fogták Dávidot. Feltehetően ekkor szerezte azt az őszinte hangú zsoltárt, amelyben így könyörgött Jehovához: „Gyűjtsd össze bőrtömlődbe könnyeimet” (Zsoltárok 56:8 és a zsoltárfelirat). Ezzel az abba vetett bizalmát fejezte ki, hogy Jehova nem feledkezik meg a bánatáról, hanem szeretettel törődni fog vele és megvédi. Emellett kieszelt egy cselt a filiszteus király megtévesztésére. Tébolyultnak tettette magát. Ákis királya erre szemrehányást tett a szolgáinak  amiatt, hogy egy „őrjöngő embert” vittek hozzá. Nyilvánvaló, hogy Jehova megáldotta Dávid tervét. Dávidot elűzték a városból. Ismét csak egy hajszálon múlt, hogy megmenekült a haláltól (1Sámuel 21:13–15).

9–10. Miért írta Dávid a 34. zsoltárt, és kikre gondolhatott, amikor megírta?

⁹ A Bibliából nem derül ki, hogy Dávid hívei vele mentek-e Gátba, vagy a közeli izraelita falvakban őrködtek. Mindenesetre biztos, hogy nagy öröm volt, amikor újra találkoztak, és Dávid elmondta nekik, hogyan mentette meg Jehova ezúttal is. Ez az esemény húzódik meg a 34. zsoltár hátterében, ahogyan a feliratából is látszik. Az első hét versben Dávid dicséri Istent, amiért megszabadította, és arra kéri a híveit, hogy ők is magasztalják vele Jehovát, népének nagy Szabadítóját (Zsoltárok 34:3, 4, 7).

¹⁰ Dávid és az emberei elrejtőztek egy biztonságos helyen, Adullám barlangjában, mely Izrael egyik hegyes vidékén, Gáttól mintegy 15 kilométerre keletre volt. Hozzájuk gyülekeztek azok az izraeliták, akik elégedetlenek voltak a Saul király uralma alatt kialakult helyzettel (1Sámuel 22:1, 2). Amikor Dávid a Zsoltárok 34:8–22 szavait írta, alighanem az ilyen emberekre gondolt. Az itt található emlékeztetők nekünk is sokat mondanak, és kétségtelenül a hasznunkra válik, ha jobban szemügyre vesszük ezt a gyönyörű zsoltárt.

Neked is az a leghőbb vágyad, ami Dávidnak volt?

11–12. Miért dicsérjük Jehovát mindenkor?

¹¹ „Áldom Jehovát minden időben, dicsérete mindenkor számon van” (Zsoltárok 34:1). Számkivetettként Dávidnak biztosan volt miért aggódnia a fizikai szükségletei miatt, de ahogy a szavaiból kitűnik, a mindennapi gondjai nem gyengítették azt az elhatározását, hogy Jehovát fogja dicsérni. Milyen remek példa ez nekünk, amikor nehézségekkel küzdünk! Akár az iskolában vagyunk, akár a munkahelyünkön, a hívőtársainkkal vagy a nyilvános szolgálatban, az legyen a leghőbb vágyunk, hogy dicsérjük Jehovát. Gondoljuk csak át, mennyi, de mennyi okunk van erre! Például napestig sorolhatnánk, hogy mi mindent lehet felfedezni és élvezni Jehova bámulatos teremtésművében. Vagy gondoljunk arra, hogy mit valósított már meg szervezetének földi része által. Hűséges emberek a tökéletlenségük ellenére hatalmas tettekre voltak képesek a mi időnkben Jehova támogatásával. Mit mondhatunk, ha összehasonlítjuk Isten tetteit azoknak az embereknek a tetteivel, akiket a világ bálványoz? Ugye egyetértünk Dávid következő megállapításával: „Nincs hozzád hasonló az istenek között, ó, Jehova, és semmi sincs, ami tetteidhez fogható” (Zsoltárok 86:8).

¹² Dávidhoz hasonlóan késztetést érzünk rá, hogy mindenkor dicsérjük Jehovát a páratlan tetteiért. Továbbá fellelkesít minket az, hogy tudjuk, Isten Királysága már Dávid végleges Örökösének, Jézus Krisztusnak a kezében van (Jelenések 11:15). Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi világrendszer hamarosan véget ér. Több mint hatmilliárd ember örök jövője a tét. Még soha nem volt ennyire fontos, hogy beszéljünk másoknak Isten Királyságáról, és arról, hogy mit tesz nemsokára az emberiségért. Azonkívül segítenünk kell nekik, hogy velünk együtt dicsérjék Jehovát. Nem kérdés, hogy elsőbbséget kell biztosítanunk az életünkben annak, hogy minden lehetséges alkalommal buzdítsunk másokat, hogy fogadják el ezt a ’jó hírt’, míg nem késő (Máté 24:14).

13. a) Kivel dicsekedett Dávid, és milyen emberekre volt ez hatással? b) Miért vonzódnak napjainkban a szelídek a keresztény gyülekezethez?

¹³ „Jehovával dicsekszik a lelkem, hallják is a szelídek, és örvendeznek” (Zsoltárok 34:2).  Dávid nem a saját eredményeivel dicsekedett. Nem hencegett például azzal, hogy miként sikerült túljárnia Ákis eszén. Felismerte, hogy Jehova óvta őt Gátban, és csakis az ő segítségével menekülhetett meg (Példabeszédek 21:1). Dávid ezért nem önmagával, hanem Jehovával dicsekedett. Ennek köszönhetően a szelídek Jehovához vonzódtak. Jézus szintúgy dicsőítette Jehova nevét, és ezzel Őhozzá vonzotta az alázatos, tanítható embereket. Napjainkban a szelídek minden nemzetből vonzódnak a felkent keresztények nemzetközi gyülekezetéhez, melynek Jézus a Feje (Kolosszé 1:18). Az ilyen emberek szívét megérinti, amikor azt hallják, hogy Isten alázatos szolgái dicsőítik a nevét, és amikor hallják és Isten szent szellemének segítségével meg is értik a Biblia üzenetét (János 6:44; Cselekedetek 16:14).

Az összejövetelek erősítik a hitünket

14. a) Beérte Dávid annyival, hogy egymagában dicsérje Jehovát? b) Milyen példát mutatott Jézus az imádati célból tartott összejöveteleket illetően?

¹⁴ „Ó, dicsőítsétek velem Jehovát, magasztaljuk nevét mindnyájan!” (Zsoltárok 34:3). Dávid nem érte be annyival, hogy egymagában dicsérje Jehovát. Szeretettel meghívta a társait, hogy ők is magasztalják Isten nevét. Jézus Krisztus, a nagyobb Dávid is örömmel dicsérte Jehovát mások előtt, például a helyi zsinagógában, Isten jeruzsálemi templomában az ünnepeken, valamint követőinek a társaságában (Lukács 2:49; 4:16–19; 10:21; János 18:20). Micsoda öröm, hogy Jézus példáját követve minden adódó alkalommal dicsérhetjük Jehovát hívőtársainkkal, különösen most, hogy ’közeledni látjuk azt a napot’! (Héberek 10:24, 25).

15. a) Milyen hatással volt Dávid élménye az embereire? b) Hogyan meríthetünk hasznot abból, hogy eljárunk az összejöveteleinkre?

¹⁵ „Megkérdeztem Jehovát, és ő válaszolt nekem, minden félelmemtől megszabadított” (Zsoltárok 34:4). Dávidnak ez meghatározó élmény volt. Ezért így szólt: „Kiáltott ez a nyomorult, és Jehova meghallotta, kimentette minden nyomorúságából” (Zsoltárok 34:6). Amikor együtt vagyunk hívőtársainkkal, számos lehetőség kínálkozik arra, hogy építő tapasztalatokat meséljünk arról, hogy miként segített nekünk Jehova átvészelni a nehézségeket.  Ez megerősíti a hitüket, ahogy Dávid szavai is megszilárdították a hívei hitét. Dávid társai Jehovára ’tekintettek, és fölragyogtak, nem boríthatta szégyen arcukat’ (Zsoltárok 34:5). Jóllehet Saul elől menekültek, nem szégyenkeztek. Biztosak voltak benne, hogy Isten Dávid pártját fogja, ezért ragyogott az arcuk. Ehhez hasonlóan az új érdeklődők, és azok is, akik már régóta igaz keresztények, Jehovától várják a támogatást. Minthogy személyesen kaptak tőle segítséget, ragyogó arcukon az az elhatározás tükröződik, hogy hűségesek maradnak.

Legyünk hálásak az angyaloktól kapott segítségért!

16. Hogyan szabadít meg minket Jehova az angyalai által?

¹⁶ „Jehova angyala táborozik az Őt félők körül, és megszabadítja őket” (Zsoltárok 34:7). Dávid nem gondolta, hogy csak vele történhet meg, hogy Jehova megszabadítja. Igaz, Jehova felkentje, Izrael jövendőbeli királya volt, de tudta, hogy Jehova az angyalai által valamennyi hűséges imádójára vigyáz, akár kiemelkedő személyiségek, akár egyszerű emberek is azok. Az igaz imádók a mi időnkben is tapasztalják Jehova védelmét. A náci Németországban, valamint Angolában, Malawiban, Mozambikban és számos más országban a kormányzat hadjáratot indított Jehova Tanúi kiirtására. Törekvésük kudarcba fulladt. Jehova népe ezekben az országokban továbbra is él és virul, miközben egyesülten magasztalja Isten nevét. Minek köszönhető ez? Annak, hogy Jehova a szent angyalai által megóvja és vezeti népét (Héberek 1:14).

17. Hogyan segítenek nekünk Isten angyalai?

¹⁷ Ezenkívül Jehova angyalai képesek úgy irányítani az ügyeket, hogy aki megbotránkoztat másokat, az el legyen távolítva a népe közül (Máté 13:41; 18:6, 10). Noha az adott pillanatban talán nem vagyunk tudatában, az angyalok elhárítják az Istennek végzett szolgálatunk elé gördülő akadályokat, és megóvnak bennünket mindentől, ami veszélyeztethetné a Jehovával ápolt kapcsolatunkat. A legfontosabb pedig az, hogy irányítanak minket a munkánkban, amikor az egész emberiségnek hirdetjük az ’örökkévaló jó hírt’, az olyan helyeken is, ahol veszélyesek a körülmények (Jelenések 14:6). Jehova Tanúi bibliai témájú kiadványaiban gyakran van szó az angyaloktól kapott segítség bizonyítékairól. * Túl sok ilyen eset történt már ahhoz, hogy a véletlennek tulajdonítsuk őket.

18. a) Mit kell tennünk, hogy az angyalok segítsenek nekünk? b) Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁸ Ha szeretnénk továbbra is az angyalok vezetését és védelmét élvezni, szüntelenül magasztalnunk kell Jehova nevét, még akkor is, ha ellenállást tapasztalunk. Ne feledjük, hogy Isten angyala csak a Jehovát „félők körül” táborozik. Mit jelent ez? Mi az istenfélelem, és hogyan ápolhatjuk? Miért akarná egy szerető Isten, hogy féljük őt? Ezeket a kérdéseket a következő cikkben boncolgatjuk majd.

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

• Milyen próbákat élt át Dávid fiatalkorában?

• Mi a leghőbb vágyunk Dávidhoz hasonlóan?

• Hogyan tekintünk az összejöveteleinkre?

• Hogyan segít nekünk Jehova az angyalai által?

[Tanulmányozási kérdések]

[Térkép a 21. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Ráma

Gát

Ciklág

Gibea

Nób

Jeruzsálem

Betlehem

Adullám

Keila

Hebron

Zif

Hóres

Kármel

Máon

Én-Gedi

Sós-tenger

[Forrásjelzés]

Térkép: Based on maps copyrighted by Pictorial Archive (Near Eastern History) Est. and Survey of Israel

[Kép a 21. oldalon]

Dávid még számkivetettként is magasztalta Jehova nevét

[Kép a 23. oldalon]

Megerősödik a hitünk, amikor építő tapasztalatokat hallgatunk az összejöveteleinken