Alázatosan vessük alá magunkat a szerető pásztoroknak!
Alázatosan vessük alá magunkat a szerető pásztoroknak!
„Engedelmeskedjetek azoknak, akik vállalják köztetek a vezetést, és vessétek alá magatokat nekik” (HÉBEREK 13:17)
1–2. Mely írásszövegek mutatják, hogy Jehova és Jézus szerető Pásztorok?
JEHOVA ISTEN és a Fia, Jézus Krisztus szerető Pásztorok. Ézsaiás így prófétált: „Íme! Jehova, a legfőbb Úr mint hatalmas jön, és karja fog érte uralkodni . . . Mint a pásztor, úgy terelgeti nyáját. Karjával összegyűjti a bárányokat, és keblén hordozza őket. Törődéssel vezeti a szoptatósokat” (Ézsaiás 40:10, 11).
2 Ez a helyreállítási prófécia először akkor teljesedett be, amikor egy zsidó maradék visszatért Júdába i. e. 537-ben (2Krónikák 36:22, 23). Újbóli beteljesedése akkor volt, amikor a nagyobb Círusz, Jézus Krisztus 1919-ben kiszabadította a felkent maradékot ’Nagy Babilonból’ (Jelenések 18:2; Ézsaiás 44:28). Ő Jehova uralkodó „karja”, aki összegyűjti a juhokat, és gyengéd törődéssel terelgeti őket. Jézus maga jelentette ki: „Én vagyok a jó pásztor, és én ismerem a juhaimat, és a juhaim is ismernek engem” (János 10:14).
3. Hogyan mutatja ki Jehova, hogy szerető módon törődik azzal, miként bánnak a juhaival?
3 Az Ézsaiás 40:10, 11 próféciája kiemeli azt a gyengédséget, amellyel Jehova terelgeti a népét (Zsoltárok 23:1–6). Földi szolgálata idején Jézus is gyengéd törődést mutatott a tanítványai és más emberek iránt (Máté 11:28–30; Márk 6:34). Mind Jehova, mind Jézus helytelenítette Izrael pásztorainak, vagyis vezetőinek a könyörtelenségét, akik szégyentelenül elmulasztottak törődést mutatni a nyájaik iránt, sőt kihasználták őket (Ezékiel 34:2–10; Máté 23:3, 4, 15). Jehova ezt ígérte: „Megmentem az én juhaimat, és nem lesznek többé prédává; ítélni fogok juh és juh között. Egyetlen pásztort állítok föléjük, igen, szolgámat, Dávidot, és legeltetni fogja őket. Ő legelteti majd őket, és ő lesz a pásztoruk” (Ezékiel 34:22, 23). Most, a vég idején Jézus Krisztus, a nagyobb Dávid az az ’egyetlen pásztor’, akit Jehova kinevezett összes földi szolgája, a szellemmel felkent keresztények és a ’más juhok’ fölé (János 10:16).
Égi ajándékok a gyülekezetnek
4–5. a) Mi az az értékes ajándék, amelyet Jehova a földi népének adott? b) Milyen ajándékról gondoskodott Jézus a gyülekezete számára?
4 Jehova értékes ajándékot adott a keresztény gyülekezetnek azzal, hogy Jézus Krisztust, az „egyetlen pásztort” földi szolgái fölé állította. Erről az ajándékként adott égi Vezetőről az Ézsaiás 55:4-ben ezt a próféciát olvashatjuk: „Íme! Tanúul adtam őt a népeknek, vezetőül és parancsolóul a népeknek.” A felkent keresztények és a „nagy sokaság” tagjai minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből gyűlnek össze (Jelenések 5:9, 10; 7:9). Nemzetközi gyülekezetként ’egy nyájat’ alkotnak az ’egy pásztor’, Krisztus Jézus vezetése alatt.
5 Jézus is értékes ajándékot adott földi gyülekezetének. Hűséges alpásztorokról gondoskodott, akik őt és Jehovát utánozva gyengéd törődéssel legeltetik a nyájat. Pál apostol az efézusi keresztényeknek írt levelében említést tett erről a szeretetteljes ajándékról. Ezt mondta: „»Amikor felment a magasba, foglyokat ejtett; emberajándékokat adott.« . . . némelyeket apostolokul adott, némelyeket prófétákul, némelyeket evangéliumhirdetőkül, némelyeket pásztorokul és tanítókul, a szentek helyreigazítása céljából, szolgálat munkájára, a Krisztus testének felépítésére” (Efézus 4:8, 11, 12).
6. Hogyan jellemzi a Jelenések 1:16, 20 azokat a felkent felvigyázókat, akik a vének testületeiben szolgáltak, és mit mondhatunk azokról a kinevezett vénekről, akik a más juhok közé tartoznak?
6 Ezek az ’emberajándékok’ tulajdonképpen a felvigyázók, vagyis a vének, akiket Jehova és a Fia nevezett ki a szent szellem által, hogy gyengéden terelgessék a juhokat (Cselekedetek 20:28, 29). Kezdetben ezek a felvigyázók mind felkent keresztény férfiak voltak. Azokról, akik a vének testületében szolgáltak a felkent gyülekezetben, a Jelenések 1:16, 20 jelképesen úgy beszél, mint ’csillagokról’ és ’angyalokról’, akik Krisztus jobb kezében vannak, vagyis az irányítása alatt állnak. Most, a végidőben azonban a földön levő felkent felvigyázók száma folyamatosan csökken. Ezért a gyülekezetekben levő keresztény vének többsége a más juhokhoz tartozik. Mivel őket a Vezető Testület képviselői nevezik ki a szent szellem irányítása alatt, róluk is elmondható, hogy a jó Pásztor, Jézus Krisztus jobb kezében vannak, vagyis az irányítása alatt állnak (Ézsaiás 61:5, 6). A gyülekezeteinkben levő vének megérdemlik, hogy teljes mértékben együttműködjünk velük, hiszen alárendelik magukat Krisztusnak, a gyülekezet Fejének (Kolosszé 1:18).
Engedelmeskedünk és alávetjük magunkat
7. Pál apostol tanácsa szerint milyen legyen a magatartásunk a keresztény felvigyázók iránt?
7 Égi Pásztoraink, Jehova Isten és Jézus Krisztus elvárják tőlünk, hogy engedelmeskedjünk és vessük alá magunkat az alpásztoroknak, akiket ők helyeztek felelős állásokba a gyülekezetben (1Péter 5:5). Pál apostol ihletés alatt ezt írta: „Emlékezzetek meg azokról, akik vállalják köztetek a vezetést, akik az Isten szavát szólták nektek, és miközben szemlélitek, milyennek bizonyul viselkedésük, utánozzátok hitüket. Engedelmeskedjetek azoknak, akik vállalják köztetek a vezetést, és vessétek alá magatokat nekik, mert ők a ti lelketek felett őrködnek, mint akik számot fognak adni; hogy ezt örömmel tegyék, és ne sóhajtozva, mert az károtokra lenne” (Héberek 13:7, 17).
8. Minek a ’megszemlélésére’ buzdít minket Pál, és hogyan ’engedelmeskedjünk’?
8 Pál arra buzdít minket, hogy ’szemléljük meg’, vagyis alaposan vegyük szemügyre, milyen eredménnyel jár a vének helyes viselkedése, és kövessük a hit ezen példáit. Pál még azt is tanácsolja, hogy engedelmeskedjünk és vessük alá magunkat annak a vezetésnek, amelyről ezek a kinevezett férfiak gondoskodnak. R. T. France bibliatudós magyarázata szerint az itt „engedelmeskedni” igével fordított szó az eredeti görögben „nem az engedelmességre használt általános kifejezés, hanem szó szerint azt jelenti, hogy ’meggyőzetni’, és a vezetés készséges elfogadására utal”. Nemcsak azért engedelmeskedünk a véneknek, mert Isten Szavából ezt az útmutatást kapjuk, hanem azért is, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a vének a Királyság-érdekeket és a mi érdekeinket tartják szem előtt. Minden bizonnyal örömben lesz részünk, ha készségesen elfogadjuk a tőlük jövő vezetést.
9. Miért van szükség az engedelmességen kívül arra is, hogy ’alávessük magunkat’?
9 Mi a helyzet azonban akkor, ha nem vagyunk meggyőződve arról, hogy egy bizonyos esetben a vénektől jövő útmutatás a legjobb módja annak, ahogyan valamit meg lehet oldani? Ekkor van szükség arra, hogy alávessük magunkat. Könnyű engedelmeskedni, amikor minden világos, és mindennel egyetértünk. De úgy mutathatjuk ki, hogy igazán alávetjük magunkat, ha akkor is képesek vagyunk engedni, amikor nem értjük a kapott útmutatást. Péter, aki később apostol lett, szintén alávetette magát (Lukács 5:4, 5).
Négy ok a készséges együttműködésre
10–11. Hogyan ’szólták Isten szavát’ a felvigyázók a keresztény társaiknak az első században, és hogyan teszik ezt ma?
10 A Héberek 13:7, 17-ben, amelyet az előbb idéztünk, Pál apostol négy okot sorol fel, amiért engedelmeseknek kell lennünk, és alá kell vetnünk magunkat a keresztény felvigyázóknak. Az első az, hogy „Isten szavát szólták” nekünk. Emlékezzünk rá, hogy az ’emberajándékok’, akiket Jézus a gyülekezetnek ad, azért vannak, hogy ’helyreigazítsák a szenteket’ (Efézus 4:11, 12). Ő helyreigazította az első századi keresztények gondolkodását és viselkedését. Ezt hűséges alpásztorok által tette, akik közül némelyek ihletést kaptak, hogy leveleket írjanak a gyülekezeteknek. Arra használta fel ezeket a szellem által kinevezett felvigyázókat, hogy irányítsák és erősítsék a korai keresztényeket (1Korintusz 16:15–18; 2Timóteusz 2:2; Titusz 1:5).
11 Ma Jézus „a hű és értelmes rabszolga” által vezet bennünket, amelyet a Vezető Testület és a kinevezett vének képviselnek (Máté 24:45). A „főpásztor”, Jézus Krisztus iránti tiszteletből megfogadjuk Pál következő tanácsát: „legyetek elismeréssel azok iránt, akik keményen dolgoznak közöttetek, és elöljáróként szolgálnak titeket az Úrban, és intenek benneteket” (1Péter 5:4; 1Tesszalonika 5:12; 1Timóteusz 5:17).
12. Hogyan ’őrködnek a lelkünk felett’ a felvigyázók?
12 A második ok, amiért együttműködünk a keresztény felvigyázókkal, az, hogy ’ők a lelkünk felett őrködnek’. Ha észrevesznek valamit a magatartásunkban vagy a viselkedésünkben, ami veszélyeztetné a szellemiségünket, készek megadni a szükséges tanácsot a helyreigazításunk érdekében (Galácia 6:1). Az „őrködni” igével fordított görög kifejezés szó szerint ezt jelenti: ’tartózkodni az alvástól’. Egy bibliatudós szerint ez a kifejezés „a pásztor lankadatlan éberségére utal”. Azonkívül, hogy a vének szellemi értelemben virrasztanak, még az is előfordulhat, hogy tényleg álmatlanság gyötri őket, mivel a szellemi jólétünkért aggódnak. Ezek a szerető alpásztorok a tőlük telhető legtöbbet teszik, hogy ugyanolyan gyengéd törődést mutassanak, mint Jézus Krisztus, ’a juhok nagy pásztora’ (Héberek 13:20). Vajon nem elég ok ez arra, hogy készségesen együttműködjünk velük?
13. Kinek és milyen módokon tartoznak felelősséggel a felvigyázók és minden keresztény?
13 A harmadik ok, amiért készségesen együttműködünk a felvigyázókkal, az, hogy úgy ügyelnek ránk, „mint akik számot fognak adni”. A felvigyázók mindig észben tartják, hogy ők alpásztorok, és az égi Pásztorok, Jehova Isten és Jézus Krisztus irányítása alatt szolgálnak (Ezékiel 34:22–24). Jehova a juhok Tulajdonosa, akiket „saját Fiának a vérén vásárolt meg”, és számon kéri a kinevezett felvigyázóktól, hogy miként bánnak a nyájával, hiszen ezt „gyöngéden” kell tenniük (Cselekedetek 20:28, 29). Ezek alapján tehát mindannyian felelősséggel tartozunk Jehovának azt illetően, hogy miként reagálunk a vezetésére (Róma 14:10–12). A kinevezett vének iránti engedelmességünkkel azt is bizonyítjuk, hogy alávetjük magunkat Krisztusnak, a gyülekezet Fejének (Kolosszé 2:19).
14. Mikor szolgálnának a keresztény felvigyázók „sóhajtozva”, és mi lenne ennek a következménye?
14 Pál egy negyedik okot is megjelölt, amiért alázatosan alá kell vetnünk magunkat a keresztény felvigyázóknak. Ezt írta: „hogy ezt örömmel tegyék, és ne sóhajtozva, mert az károtokra lenne” (Héberek 13:17). A keresztény vének súlyos felelősségeket hordoznak. Rajtuk van a tanítás, a pásztorkodás, a prédikálásban való élen járás, a családról való gondoskodás és a gyülekezetben felmerülő problémák megoldásának nehéz terhe (2Korintusz 11:28, 29). Ha nem működnénk együtt velük, azzal még nehezebbé tennénk a terheiket. Ennek az lenne a következménye, hogy egyre csak ’sóhajtoznának’. Ha nem lennénk készek az együttműködésre, az nem tetszene Jehovának, és nekünk is kárt okozna. Amikor viszont kellő tiszteletet mutatunk a vének iránt, és együttműködünk velük, örömmel tudják végezni a feladataikat. Ez hozzájárul az egységhez és a Királyság-prédikáló munkában való örömteli részvételhez (Róma 15:5, 6).
Mutassuk ki, hogy alávetjük magunkat!
15. Hogyan tudjuk kimutatni az engedelmességünket és azt, hogy alávetjük magunkat?
15 Sokféleképpen kimutathatjuk, hogy együttműködünk a kinevezett felvigyázókkal. Lehet, hogy a prédikálóterületünkön újfajta körülmények alakultak ki. Mi a helyzet, ha a vének olyan napokat és időpontokat jelölnek ki a szántóföldi összejövetelek számára, amelyek változtatást követelnek a megszokott munkamenetünkben? Tegyünk erőfeszítést az új elrendezések támogatására. Talán nem várt áldásokban lesz részünk. A szolgálatfelvigyázó meglátogatja a könyvtanulmányozási csoportunkat? A lehető legnagyobb mértékben vegyünk részt a prédikálómunkában azon a héten. Feladatot kaptunk a teokratikus szolgálati iskolán? Tartsuk fontosnak, hogy jelen legyünk, és eleget tegyünk a megbízatásunknak. A könyvtanulmányozás-felvigyázónk tudatta velünk, hogy a mi csoportunk takarítja a Királyság-termet? Az egészségi állapotunktól és az erőnlétünktől függően teljes mértékben vegyük ki a részünket a munkából. Ezeken a területeken, és még sok más módon is kimutathatjuk, hogy alávetjük magunkat azoknak a férfiaknak, akiket Jehova és a Fia azzal bízott meg, hogy gondoskodjanak a nyájról.
16. Miért nem jogosít fel bennünket a lázadásra az, ha egy vén nem az iránymutatásnak megfelelően cselekszik?
16 Előfordulhat, hogy egy vén nem követi az iránymutatást, amely a hű rabszolga osztálytól és annak Vezető Testületétől jön. Ha folyamatosan így cselekszik, számot kell adnia Jehovának, ’lelkünk pásztorának és felvigyázójának’ (1Péter 2:25). De a vének által elkövetett hibák vagy tévedések nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy engedetlenek legyünk. Jehova nem áldja meg az engedetlenséget és a lázadást (4Mózes 12:1, 2, 9–11).
Jehova megáldja a készséges együttműködést
17. Milyen magatartást tanúsítsunk a felvigyázóink iránt?
17 Jehova Istenünk tudja, hogy azok a férfiak, akiket kinevezett felvigyázóknak, tökéletlenek. Ennek ellenére felhasználja őket, és a szelleme által terelgeti földi népét. A vénekre is, de mindannyiunkra igaz, hogy „a szokásosnál nagyobb erő az Istené”, és nem a miénk (2Korintusz 4:7). Ezért hát köszönjük meg Jehovának, amit véghezvisz a hűséges felvigyázóink által, és készségesen működjünk együtt velük.
18. Mit teszünk valójában, ha alávetjük magunkat a felvigyázóinknak?
18 A felvigyázók mindent megtesznek, hogy megfeleljenek annak a leírásnak, amelyet Jehova a Jeremiás 3:15-ben adott azokról a pásztorokról, akiket az utolsó napokban a nyája fölé rendel: „Szívem szerint való pásztorokat adok nektek, ők pedig ismerettel és éleslátással fognak táplálni benneteket.” A vének kétségkívül mindent megtesznek azért, hogy tanítsák és megvédjék Jehova juhait. Mutassuk hát ki továbbra is, hogy értékeljük kemény munkájukat, azáltal hogy készségesen együttműködünk velük, engedelmeskedünk és alávetjük magunkat nekik. Ha így teszünk, értékelést tanúsítunk égi Pásztoraink, Jehova Isten és Jézus Krisztus iránt.
Ismétlésül
• Hogyan bizonyul Jehova és Jézus Krisztus szerető Pásztornak?
• Miért van szükség az engedelmességen kívül arra is, hogy alávessük magunkat?
• Milyen területeken tudjuk kimutatni, hogy alávetjük magunkat?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 27. oldalon]
A keresztény vének alávetik magukat Krisztus vezetésének
[Képek a 29. oldalon]
Sokféleképpen kimutathatjuk, hogy alávetjük magunkat Jehova kinevezett pásztorainak