Engedd, hogy Isten Szava vezesse lépteidet!
Engedd, hogy Isten Szava vezesse lépteidet!
„Lábamnak lámpása a te szavad, ösvényemnek világossága” (ZSOLTÁROK 119:105)
1–2. Miért nem sikerül az emberek többségének megtalálnia az igazi békét és boldogságot?
VOLT már úgy, hogy útbaigazítást kellett kérned valakitől? Talán csak néhány sarokra voltál az úti célodtól, de elbizonytalanodtál. Vagy az is lehet, hogy teljesen eltévedtél, és meg kellett fordulnod. Bármelyik esetről legyen is szó, bölcs dolog követni annak az útmutatását, aki ismeri a helyet, nem igaz? Egy ilyen személy segíthet célt érned.
2 Az emberiség már évezredek óta Isten segítsége nélkül próbálja irányítani az életét. A saját fejük után menve azonban a tökéletlen emberek zsákutcába jutnak. Egyszerűen nem találják meg az igazi békéhez és boldogsághoz vezető utat. Miért képtelenek célt érni? Több mint 2500 évvel ezelőtt Jeremiás próféta kijelentette: „Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23). Ha valaki úgy akarja irányítani a lépteit, hogy közben nem fogadja el a megbízható segítséget, akkor elkerülhetetlenül csalódni fog. Bizony az emberiségnek irányításra van szüksége.
3. Miért Jehova Isten messze a legalkalmasabb arra, hogy irányításról gondoskodjon az emberiség számára, és mit ígért meg?
3 Jehova Isten messze a legalkalmasabb arra, hogy megadja ezt az irányítást. Miért? Mert mindenki másnál jobban ismeri az ember alkatát, és jól tudja, hogyan tért mellékvágányra és tévedt el az emberi család. Azzal is tisztában van, hogy mi kell ahhoz, hogy az emberek ismét a helyes úton járjanak. Ezenkívül Jehova mint a Teremtő mindig tudja, hogy mi válik leginkább a javunkra (Ézsaiás 48:17). Teljesen megbízhatunk tehát a Zsoltárok 32:8-ban feljegyzett ígéretében: „Éleslátást adok neked, és oktatlak az útra, melyen járnod kell. Tanácsot adok, szemeim rajtad nyugodnak.” Semmi kétség, Jehova gondoskodik a legjobb irányításról. De vajon hogyan vezet bennünket?
4–5. Hogyan irányíthatnak bennünket Isten kijelentései?
4 A zsoltáríró ezt mondta imájában Jehovának: „Lábamnak lámpása a te szavad, ösvényemnek világossága” (Zsoltárok 119:105). Isten kijelentései és emlékeztetői megtalálhatók a Bibliában, és a segítségükkel le tudjuk küzdeni az utunkba kerülő akadályokat. Amikor olvassuk a Bibliát, és rábízzuk magunkat a vezetésére, akkor személyesen éljük át azt, amiről az Ézsaiás 30:21 ír: „Füleid meghallják a szót, amely mögötted szól: »Ez az út. Ezen járjatok!«”
5 Figyeljük meg azonban, hogy a Zsoltárok 119:105 szerint Isten Szava két módon fejti ki hatását, melyek összefüggnek egymással. A Szentírás először is a lábunk lámpása. Amikor szembesülünk a mindennapi élet gondjaival, a bibliai alapelveknek kell vezetniük a lépteinket, hogy bölcs döntéseket tudjunk hozni, és elkerüljük e világ csapdáit és buktatóit. Másodszor: Isten emlékeztetői megvilágítják az ösvényünket, és segítenek mindig úgy állást foglalnunk, hogy az összhangban legyen azzal a reménységünkkel, hogy örökké élhetünk majd Isten megígért Paradicsomában. Jól megvilágított utunkon előre látjuk egy bizonyos magatartás következményeit, legyenek azok jók vagy rosszak (Róma 14:21; 1Timóteusz 6:9; Jelenések 22:12). Vizsgáljuk meg részletesebben is, hogy Istennek a Bibliában feljegyzett kijelentései hogyan bizonyulhatnak lábunk lámpásának, illetve ösvényünk világosságának.
„Lábamnak lámpása”
6. Milyen körülmények között bizonyulhatnak Isten kijelentései a lábunk lámpásának?
6 Mindennap hozunk döntéseket. Némelyik viszonylag jelentéktelennek tűnhet, de időnként olyan helyzetbe is kerülhetünk, amely próbára teszi az erkölcsi tartásunkat, a becsületességünket vagy a semlegességünket. Az ilyen próbákban csak akkor tudunk helytállni, ha ’edzett érzékelőképességünk van a helyes és a helytelen közötti különbségtételre’ (Héberek 5:14). Ha pontos ismeretet fogadunk be Isten Szavából, és egyre világosabban értjük az alapelveit, azzal eddzük a lelkiismeretünket, hogy a döntéseinkkel örömet szerezzünk Jehovának (Példabeszédek 3:21).
7. Írj le egy helyzetet, amelyben egy keresztény talán hajlik arra, hogy nem hívő munkatársaival barátkozzon!
7 Vegyünk egy példát! Felnőtt vagy, aki őszintén azon igyekszik, hogy megörvendeztesse Jehova szívét? (Példabeszédek 27:11). Ha igen, ez dicséretes. De állj meg egy pillanatra, és képzeld el a következőket: Néhány munkatársad jegyet szerzett egy sporteseményre, és meghívnak, hogy tarts velük. Kedvelnek téged mint kollégát, és most a munkahelyi környezeten kívül is szeretnék élvezni a társaságodat. Tegyük fel, biztos vagy benne, hogy nem rossz emberek. Talán még egészséges alapelveket is követnek az életben. Mit fogsz tenni? Rejtene-e magában veszélyt, ha elfogadnád a meghívást? Hogyan segíthet Isten Szava helyesen döntened?
8. Ami a társaságunk megválasztását illeti, milyen bibliai alapelvek irányíthatnak bennünket?
8 Gondolkodj el néhány bibliai alapelven! Az első, amely talán eszedbe jut, az 1Korintusz 15:33-ban található, és így szól: „Rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat.” Vajon ezt az alapelvet csak akkor tudod betartani, ha egy az egyben kerülöd a nem hívő személyeket? A kérdésre a Biblia alapján nemmel kell válaszolnunk. Maga Pál apostol is szerető figyelmességet tanúsított ’mindenfajta ember’ iránt, ideértve a nem hívőket is (1Korintusz 9:22). A keresztényi életmód már természeténél fogva is megköveteli, hogy érdeklődjünk mások iránt – azok iránt is, akik nem osztják a hitünket (Róma 10:13–15). Ha elszigetelnénk magunkat azoktól, akiknek szükségük lehet a segítségünkre, akkor hogyan tudnánk követni azt a tanácsot, hogy „tegyünk jót mindenkivel”? (Galácia 6:10).
9. Milyen bibliai tanács segít kiegyensúlyozottnak lenni a munkatársainkkal való kapcsolatunkban?
9 Nagy különbség van azonban aközött, hogy valaki kedves a munkatársához, és aközött, hogy közeli barátja neki. Ekkor kell figyelembe venni egy másik bibliai alapelvet is. Pál apostol így intette a keresztényeket: „Ne kerüljetek felemás igába nem hívőkkel” (2Korintusz 6:14). Mit jelent az, hogy „ne kerüljetek felemás igába”? Egyes bibliafordítások így adják vissza ezeket a szavakat: „ne álljatok össze”, „ne akarjatok egyenlőkként együtt dolgozni”, illetve „ne alakítsatok ki helytelen kapcsolatokat”. Mikor lesz egy munkatársi kapcsolatból helytelen kapcsolat? Mikor éri el azt a pontot, amikor felemás igává válik? Isten Szava, a Biblia képes vezetni a lépteidet az ilyen helyzetekben.
10. a) Mi alapján választotta meg Jézus a barátait? b) Milyen kérdések segítségével tud az ember jól dönteni a társasága megválasztásában?
10 Figyeljük meg, milyen példát mutatott Jézus, aki az embereket a megteremtésüktől fogva szerette (Példabeszédek 8:31). Amikor a földön volt, közeli barátságot alakított ki a követőivel (János 13:1). Még egy vallásilag félrevezetett férfi iránt is ’szeretetet érzett’ (Márk 10:17–22). Ugyanakkor világosan meghúzta a határvonalat azt illetően, hogy kik lehetnek a közeli barátai. Nem alakított ki szoros kapcsolatot azokkal, akik nem tekintették szívügyüknek, hogy az Atyja akaratát cselekedjék. Egyszer ezt mondta: „Ti a barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek” (János 15:14). Lehetséges, hogy jól kijössz valamelyik munkatársaddal, de kérdezd meg magadtól: „Kész arra, hogy azt tegye, amit Jézus parancsol? Szeretne tanulni Jehováról, akit Jézus tanítása szerint imádnunk kell? Ugyanolyan erkölcsi normák vezetik, mint engem, aki keresztény vagyok?” (Máté 4:10). Ha beszélgetsz a munkatársaiddal, és ragaszkodsz a bibliai irányadó mértékek alkalmazásához, egyértelmű választ kapsz ezekre a kérdésekre.
11. Említs meg helyzeteket, amikor Isten kijelentéseinek kell vezetniük a lépteinket!
11 Isten kijelentései sok más helyzetben is a lábunk lámpásának bizonyulhatnak. Például: Egy munkanélküli kereszténynek felkínálnak egy állást, amelyre rendkívül nagy szüksége van. A munkabeosztás viszont túl sokat követelne tőle, és ha elfogadná az állást, több keresztény összejövetelről is hiányozna, sőt más tevékenységekről is lemaradna, melyek az igaz imádattal függnek össze (Zsoltárok 37:25). Egy másik keresztény, mondjuk, erős kísértést érez arra, hogy olyan műsorokat nézzen, amelyek szöges ellentétben állnak a bibliai alapelvekkel (Efézus 4:17–19). Megint egy másik talán könnyen megsértődik a hívőtársai tökéletlenségei miatt (Kolosszé 3:13). Mindezekben a helyzetekben engednünk kell, hogy Isten Szava legyen a lábunk lámpása. Ha követjük a bibliai alapelveket, igazából minden nehézséggel meg tudunk küzdeni az életben. Isten Szava „hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre” (2Timóteusz 3:16).
„Ösvényemnek világossága”
12. Hogyan világítják meg Isten kijelentései az ösvényünket?
12 A Zsoltárok 119:105 arról is beszél, hogy Isten kijelentései képesek megvilágítani az ösvényünket, világosságot árasztva az előttünk levő útra. Nem tapogatózunk a sötétben, látjuk a jövőt, hiszen a Biblia feltárja, hogy mit jelentenek a világban uralkodó elkeserítő állapotok, és hogy mindez hova fog vezetni. Igen, tisztán látjuk, hogy e gonosz világrendszer ’utolsó napjaiban’ élünk (2Timóteusz 3:1–5). Az előttünk álló események ismeretének jelentősen befolyásolnia kellene azt, hogy miként éljük most az életünket. Péter apostol ezt írta: „Mivel mindezek így fel fognak bomlani, ügyeljetek arra, milyen embereknek is kell lennetek a szent viselkedés és az Isten iránti odaadás tetteiben, mialatt várjátok és élénken elmétekben tartjátok Jehova napjának jelenlétét!” (2Péter 3:11, 12).
13. Milyen hatással legyen napjaink sürgető volta a gondolkodásunkra és az életmódunkra?
13 A gondolkodásunknak és az életmódunknak tükröznie kell azt a szilárd meggyőződésünket, hogy „a világ elmúlóban van, s ugyanígy a kívánsága is” (1János 2:17). A bibliai irányelvekhez igazodva bölcsen tudunk dönteni arról, hogy milyen célokat szeretnénk elérni a jövőben. Például Jézus kijelentette: „Így tehát továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként” (Máté 6:33). Milyen dicséretes, hogy sok fiatal, aki hitet gyakorol Jézus szavaiban, a teljes idejű szolgálatban tevékenykedik! Mások – még egész családok is – önként vállalják, hogy elköltöznek egy olyan országba, ahol rendkívül nagy szükség van Királyság-hirdetőkre.
14. Hogyan terjesztette ki egy keresztény család a szolgálatát?
14 Vegyünk egy példát: Egy négytagú keresztény család az Egyesült Államokból a Dominikai Köztársaságba költözött, hogy egy 50 000 lakosú városban működő gyülekezetben szolgáljon. A gyülekezetben mintegy 130 Királyság-hírnök van, de 2006. április 12-én körülbelül 1300-an mentek el Krisztus halálának az emlékünnepére! Ezen a területen a szántóföld annyira ’fehér az aratásra’, hogy alig 5 hónap elteltével az apa, az anya, illetve a fiuk és a lányuk összesen 30 bibliatanulmányozást vezetett! (János 4:35). „A gyülekezetben 30 testvér és testvérnő van, akik azért költöztek ide, hogy segítsenek – mondja az apa. – Mintegy 20-an az Egyesült Államokból jöttek, a többiek meg a Bahama-szigetekről, Kanadából, Olaszországból, Spanyolországból és Új-Zélandról. Úgy érkeznek ide, hogy már alig várják, hogy belevethessék magukat a szolgálatba. Hihetetlenül fellelkesítik az itteni testvéreket.”
15. Milyen áldásokat tapasztaltál már, amiért a Királyság-érdekeket teszed az első helyre az életedben?
15 Persze sokan nem tudják megtenni, hogy elköltözzenek egy másik országba, és ott szolgáljanak, ahol nagyobb szükség van hírnökökre. Akik viszont megtehetik – vagy akik képesek úgy alakítani a körülményeiket, hogy ez lehetővé váljon –, azok biztos, hogy számtalan áldásban fognak részesülni a szolgálatnak ebben az ágában. De függetlenül attól, hogy hol szolgálsz, ne szalaszd el azt az örömet, amely akkor lehet a tiéd, ha teljes erődből szolgálod Jehovát. Ha a Királyság-érdekeket teszed az első helyre az életedben, akkor Jehova az ígéretéhez híven ’áldást áraszt rád megelégedésig’ (Malakiás 3:10).
Fordítsuk javunkra Jehova vezetését!
16. Hogyan válik javunkra, ha engedjük, hogy Isten kijelentései vezessenek bennünket?
16 Amint láttuk, Jehova kijelentései két módon vezetnek bennünket, melyek összefüggnek egymással. Először is lábunk lámpásaként szolgálnak, tehát segítenek jó irányban haladnunk, és eligazítanak, ha döntéseket kell hoznunk. Ezenkívül megvilágítják az ösvényünket, vagyis képessé tesznek arra, hogy tisztán lássuk, ami előttünk van. Ily módon meg tudjuk fogadni Péter intelmét: „Övezzétek fel . . . elméteket tevékenységre, maradjatok teljesen meggondoltak; reménységeteket abba a ki nem érdemelt kedvességbe vessétek, amelyet Jézus Krisztus kinyilatkozásakor hoznak el nektek” (1Péter 1:13).
17. Hogyan segít a Biblia tanulmányozása követni Isten irányítását?
17 Nem kétséges, hogy Jehova gondoskodik vezetésről. A kérdés az, hogy elfogadod-e. Hogy megértsd a Jehovától jövő irányítást, határozd el, hogy mindennap olvasni fogod a Bibliát. Elmélkedj azon, amit olvastál, igyekezd meglátni, hogy mikor mi Jehova akarata, és azon is gondolkodj el, hogy milyen különféle módokon lehetnek hasznosak az olvasottak az életedben (1Timóteusz 4:15). Ezek után pedig használd az ’értelmi képességedet’, amikor döntéseket hozol (Róma 12:1).
18. Mivel áld meg bennünket Isten, ha hagyjuk, hogy a Szava vezessen bennünket?
18 Ha engedjük, akkor az Isten Szavában található alapelvek tisztánlátáshoz segítenek bennünket, és megadják nekünk a szükséges vezetést, hogy el tudjuk dönteni, melyik a követendő, helyes út. Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova feljegyzett kijelentései ’bölccsé teszik a tapasztalatlant’ (Zsoltárok 19:7). Ha hagyjuk, hogy a Biblia vezessen bennünket, akkor tiszta lelkiismerettel áldatunk meg, és megelégedettség fog eltölteni, mert azt tesszük, ami örömet szerez Jehovának (1Timóteusz 1:18, 19). Ha engedjük, hogy mindennap Isten kijelentései vezessék a lépteinket, Jehova az örök élet mindent felülmúló áldásával jutalmaz meg bennünket (János 17:3).
Emlékszel?
• Miért fontos engednünk, hogy Jehova Isten vezesse a lépteinket?
• Milyen módon bizonyulhatnak Isten kijelentései a lábunk lámpásának?
• Hogyan tudják Isten kijelentései megvilágítani az ösvényünket?
• Hogyan segít a Biblia tanulmányozása követnünk Isten irányítását?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 15. oldalon]
Hol az a határ, amelyen túl már nem bölcs dolog egy nem hívő személy társaságában lenni?
[Kép a 16. oldalon]
Jézus azokkal ápolt közeli barátságot, akik Jehova akaratát cselekedték
[Képek a 17. oldalon]
Azt mutatja az életmódunk, hogy a Királyság-érdekeket tesszük az első helyre?