Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Győzelem Az Emberi Jogok Európai Bíróságán

Győzelem Az Emberi Jogok Európai Bíróságán

Győzelem Az Emberi Jogok Európai Bíróságán

AZ Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg, Franciaország) 2007. január 11-én egyhangúlag az oroszországi Jehova Tanúi javára döntött az Orosz Föderáció elleni perükben. A döntés megerősítette Jehova Tanúi vallásszabadságát és a tisztességes tárgyaláshoz való jogukat. Vizsgáljuk meg, milyen események vezettek a perhez.

Jehova Tanúi egyik gyülekezete Cseljabinszk városában (Oroszország) nagyrészt siketekből áll. Egy szakmunkásképző iskolától béreltek termet az összejöveteleik megtartására. 2000. április 16-án, vasárnap az összejövetelüket megszakította az Emberi Jogok Bizottságának területi elnöknője, vagyis biztosa, valamint két magas rangú rendőrtiszt és egy nyomozó. Főként az elnöknő elfogultsága miatt feloszlatták az összejövetelt az alapján a koholt vád alapján, hogy a Tanúk jogszerűtlenül tartanak összejöveteleket. 2000. május 1-jén megszüntették a terem bérbeadását.

Jehova Tanúi panaszt emeltek a cseljabinszki ügyésznél, de eredménytelenül. Oroszország alkotmánya és az „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről” biztosítja a vallásszabadságot és az egyesülési jogot. Ezért polgári panaszt nyújtottak be egy körzeti bírósághoz, majd egy kerületi bírósághoz fellebbeztek. Korábban, 1999. július 30-án a legfelsőbb bíróság egy másik ügyben kimondta, hogy „a lelkiismeret és a vallási egyesülés szabadságáról szóló orosz törvény értelmében az »akadályoztatás nélkül« kifejezés azt jelenti, hogy nincs szükség a hatóságok engedélyére vagy a velük való előzetes egyeztetésre ahhoz, hogy vallásos szertartásokat lehessen tartani (az ebből a célból rendelkezésre bocsátott) helyen”. E precedensértékű döntés ellenére a körzeti és kerületi bírósághoz benyújtott panaszokat elutasították.

Az ügyet 2001. december 17-én az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitték. 2004. szeptember 9-én volt egy tárgyalás. Íme néhány részlet a bíróság végső döntésének szövegéből:

„A bíróság úgy ítéli meg, hogy a panaszosok vallásszabadsághoz való joga megsérült, amikor 2000. április 16-án az állami tisztviselők idő előtt véget vetettek a vallásos gyűlésüknek.”

„Nyilvánvaló, hogy nem volt jogszerű, hogy megszakítottak egy vallásos eseményt, mely a törvényesen, ebből a célból bérelt teremben folyt.”

„[A bíróság] figyelembe veszi az Oroszországi Legfelsőbb Bíróság egyértelmű, precedensértékű döntését, melynek értelmében a vallásos gyűlésekhez nem szükséges előre felhatalmazást kérni a hatóságoktól, illetve értesíteni őket azokról.”

„Amikor tehát 2000. április 16-án a biztos asszony és a vele levők megszakították a panaszosok vallásos összejövetelét, azzal megsérült az egyezmény [vallásszabadságról szóló] 9. cikke.”

„A bíróság úgy ítéli meg, hogy a belföldi bíróságok kötelességmulasztást követtek el . . . , ugyanis nem tudták bizonyítani, hogy a feleket tisztességesen és pártatlanul meghallgatták . . . Megsérült az egyezmény [tisztességes tárgyaláshoz való joggal kapcsolatos] 6. cikke.”

Jehova Tanúi hálásak Istennek, hogy győzelmet adott nekik az Emberi Jogok Európai Bíróságán (Zsoltárok 98:1). Milyen messzire terjednek majd a bíróság döntésének hatásai? Joseph K. Grieboski, a Vallási és Közrendi Intézet elnöke így vélekedik: „Ez egy újabb kiemelkedően fontos döntés, mely Európa-szerte érinti a vallásszabadságot, minthogy az Emberi Jogok Európai Bírósága alá tartozó valamennyi államban hatással lesz a vallási jogokra.”