Még őszkorukban is virulnak szellemileg

’Akik Jehova házában vannak elültetve, még őszkorukban is virulnak’ (ZSOLTÁROK 92:13, 14)

1–2. a) Milyennek festik le gyakran az időskort? b) Mit ígér a Szentírás az Ádámtól örökölt bűnnel kapcsolatban?

IDŐSKOR. Mit juttat eszedbe ez a kifejezés? Ráncos bőrt? Rossz hallást? Reszkető végtagokat? Vagy a Prédikátor 12:1–7-ben élénken ecsetelt „vészterhes napok” egy másik vonását? Ha igen, fontos észben tartanod, hogy a Prédikátor 12. fejezete nem arról ír, hogy a Teremtő, Jehova Isten milyennek szánta eredetileg az évek múlását, hanem hogy mit tett az Ádámtól örökölt bűn az emberi testtel (Róma 5:12).

² A kor önmagában még nem átok, a léttel ugyanis együtt jár az idő múlása. Sőt, a növekedés és az érés kívánatos jellemvonása mindennek, ami él. A bűn és a tökéletlenség hatezer éve tartó pusztításának nyomai hamarosan a múltéi lesznek, és minden engedelmes embernek olyan lesz az élete, amilyennek lennie kellett volna: nem lesznek többé időskori fájdalmak, sem halál (1Mózes 1:28; Jelenések 21:4, 5). Akkor „egyetlen lakos sem mondja majd: »Beteg vagyok«” (Ézsaiás 33:24). Az idősek visszatérnek majd ’fiatalos erejük napjaihoz’, és ’üdébb lesz testük, mint ifjúkorukban’ (Jób 33:25). Most azonban még mindannyiunknak küszködnünk kell az ádámi örökséggel. De Jehova szolgái különleges áldásokban részesülnek, amint előrehaladnak velük az évek.

3. Hogyan ’virulhatnak’ a keresztények „még őszkorukban is”?

³ Isten Szava arról biztosít minket, hogy ’akik Jehova házában vannak elültetve, még őszkorukban is virulnak’ (Zsoltárok 92:13, 14). A zsoltáríró egy alapvető igazságot fogalmazott meg jelképes nyelvezettel: azt, hogy Isten hűséges szolgái fizikai hanyatlásuk ellenére szellemileg tovább fejlődhetnek, és megőrizhetik lendületüket és erejüket. Sok bibliai és modern kori példa igazolja ezt.

„Sohasem hiányzott”

4. Hogyan mutatta ki az idős Anna prófétanő az Isten iránti odaadását, és hogyan lett érte megjutalmazva?

⁴ Figyeljük meg az első századi prófétanő, Anna példáját. Jóllehet 84 éves volt, „sohasem hiányzott a templomból, és éjjel-nappal szent szolgálatot végzett böjtölésekkel meg könyörgésekkel”. Anna nem lakhatott szó szerint a templomban, mivel az apja „Áser törzséből való” volt, tehát nem volt lévita. Képzelheted, mekkora erőfeszítésébe tellett, hogy mindennap ott legyen a templomban, a reggeli égőáldozattól egészen az esti áldozat bemutatásáig! De Anna gazdagon meg lett jutalmazva az odaadásáért. Kiváltságában állt jelen  lenni, amikor József és Mária elvitték a templomba a csecsemő Jézust, hogy a Törvénnyel összhangban bemutassák őt Jehovának. Amikor Anna meglátta Jézust, elkezdett „hálát adni az Istennek és a gyermekről beszélni mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megszabadítását” (Lukács 2:22–24, 36–38; 4Mózes 18:6, 7).

5–6. Hogyan mutat ki ma sok idős olyan szellemet, mint Anna?

⁵ Sok olyan idős van ma köztünk, akik Annához hasonlóan mindig jelen vannak az összejöveteleken, buzgón imádkoznak az igaz imádat előrehaladásáért, és semmi nem tudja bennük elnyomni a vágyat, hogy prédikálják a jó hírt. Egy 80-as éveiben járó testvér, aki a feleségével rendszeresen ott van a keresztény összejöveteleken, ezt mondta: „Szokásunkká tettük, hogy jelen legyünk az összejöveteleken. Nem akarunk sehol máshol lenni. Ott akarunk lenni, ahol Isten népe van. Köztük érezzük jól magunkat.” Milyen ösztönző példák ők mindnyájunknak! (Héberek 10:24, 25).

⁶ „Ha történik valami az igaz imádatban, és én is részt vehetek benne, akkor nem akarok kimaradni belőle.” Ez vezérli Jeant, aki egy 80-as éveiben járó, megözvegyült testvérnő. „Természetesen vannak szomorú perceim is – folytatja –, de attól, hogy én szomorú vagyok, nem kell mindenki másnak is annak lennie körülöttem.” Csak úgy ragyogott a szeme, amikor arról mesélt, hogy milyen nagy öröm volt részt vennie más országokban az építő szellemi programokon. Nemrég egy útja során így fordult útitársaihoz: „Én már nem akarok több kastélyt látni, a szolgálatba akarok menni!” Bár Jean nem beszélte az ottani nyelvet, fel tudta kelteni az emberek érdeklődését a Biblia üzenete iránt. Ezenkívül több éven át olyan gyülekezettel szolgált, ahol segítségre volt szükség, pedig ez azzal járt, hogy meg kellett tanulnia egy új nyelvet, és egy órát kellett utaznia az összejövetelekre, és haza is.

Tartsd frissen az elmédet!

7. Hogyan fejezte ki az idős Mózes azt a vágyát, hogy szeretné egyre szorosabbra fűzni a kapcsolatát Jehovával?

⁷ Ahogy telik az idő, az ember élettapasztalatra tesz szert (Jób 12:12). De a szellemisége nem fejlődik automatikusan, amint idősebb lesz. Ezért Isten lojális szolgái nem pusztán a múltban összegyűjtött ismeretükből élnek, hanem az évek múlásával állandóan próbálják ’gyarapítani tudásukat’ (Példabeszédek 9:9). Mózes 80 éves volt, amikor Jehova megbízta őt (2Mózes 7:7). Akkoriban ez már nyilván kivételes kornak számított, mert ezt írta: „A mi esztendeink napjai hetven esztendő, a nagyon erőseké is nyolcvan esztendő” (Zsoltárok 90:10). De Mózes soha nem érezte túl öregnek magát ahhoz, hogy tanuljon. Már évtizedek óta szolgálta Jehovát, sok kiváltsággal és súlyos felelősségekkel, amikor így könyörgött hozzá: „kérlek, ismertesd meg velem útjaidat, hogy megismerjelek téged” (2Mózes 33:13). Mózesben mindig égett a vágy, hogy egyre szorosabbra fűzze a kapcsolatát Jehovával.

8. Hogyan tartotta Dániel még a 90-es éveiben is frissen az elméjét, és milyen eredménnyel?

⁸ Dániel próféta már a 90-es éveiben járhatott, de még mindig kutatott a szent iratokban. Az, amit megértett abból, amit „a könyvekben” talált – valószínűleg a Mózes 3. könyvében, valamint Ézsaiás, Jeremiás, Hóseás és Ámós könyvében –, arra indította, hogy buzgó imát mondjon Jehovának (Dániel 9:1, 2). Válaszul az imájára, Isten részleteket tárt fel neki a Messiás eljöveteléről és az igaz imádat jövőjéről (Dániel 9:20–27).

9–10. Mit tesznek néhányan, hogy friss maradjon az elméjük?

⁹ Mózeshez és Dánielhez hasonlóan mi is frissen tarthatjuk az elménket, ha amíg csak képesek vagyunk rá, szellemi dolgokra koncentrálunk. Sokan pontosan ezt teszik. Worth, egy 80-as éveiben járó keresztény vén igyekszik  lépést tartani a ’hű és értelmes rabszolgától’ kapott szellemi táplálékkal (Máté 24:45). „Mindenem az igazság – mondja –, és nagyon izgalmas látnom, hogyan ragyog egyre fényesebben” (Példabeszédek 4:18). Hozzá hasonlóan Fredet, aki több mint 60 éve végzi a teljes idejű szolgálatot, ösztönzi szellemileg, ha bibliai beszélgetéseket kezdeményezhet a hittársaival. „Mindig frissen kell élnie a Bibliának az elmémben – mondja. – Ha életre tudod kelteni a Bibliát, hogy sokat jelentsen neked, és bele tudod illeszteni a tanultakat ’az egészséges szavak mintájába’, akkor nemcsak egymástól különálló információid lesznek. Látni fogod, hogyan ragyog minden egyes gondolat a maga helyén” (2Timóteusz 1:13).

¹⁰ Az, hogy valaki idős, nem feltétlenül zárja ki, hogy megtanuljon új és nehéz fogalmakat. Még 60-as, 70-es, sőt 80-as éveiben járó embereknek is sikerült megtanulniuk írni és olvasni, vagy elsajátítani egy új nyelvet. Jehova Tanúi közül néhányan ezt azzal a céllal tették, hogy megosszák az igazságot más nemzetiségű emberekkel (Márk 13:10). Harry és a felesége a 60-as éveik vége felé jártak, amikor elhatározták, hogy segíteni fognak a portugál szántóföldön. „Tetszik, nem tetszik, az életben minden nehezebbé válik időskorban” – mondja Harry. De erőfeszítéssel és kitartással Harrynek és a feleségének sikerült bibliatanulmányozásokat vezetniük portugálul. Sőt, Harry már több éve előadásokat is tart az új nyelven a kerületkongresszusokon.

11. Miért jó elgondolkodni azon, amit a hűséges idős keresztények megvalósítanak?

¹¹ Természetesen nem mindenkinek engedi meg az egészsége vagy a körülményei, hogy vállalja az effajta kihívásokat. Akkor miért jó elgondolkodni azon, amit néhány idős keresztény megvalósított? Még véletlenül sem azért, mert mindenkinek meg kellene próbálnia ugyanezt teljesíteni. Inkább abban a szellemben kell ezeken a példákon gondolkodni, amelyben Pál apostol a héber keresztényeknek írt a hűséges gyülekezeti vénekről: „miközben szemlélitek, milyennek bizonyul viselkedésük, utánozzátok hitüket” (Héberek 13:7). Ha elgondolkodunk ezeknek a buzgó időseknek a példáján, az arra sarkallhat minket, hogy utánozzuk erős hitüket, amely előreviszi őket Isten szolgálatában. A most 87 éves Harry elmondja, hogy neki mi ad ösztönzést: „Szeretném a hátralevő éveimet bölcsen felhasználni, hogy minél nagyobb hasznomat lehessen venni Jehova szolgálatában.” Fred, akit már korábban is idéztünk, nagy megelégedéssel végzi Bétel-szolgálatát. „Meg kell találnod a módját, hogy hogyan tudod a legjobban szolgálni Jehovát, és ki kell tartanod benne” – mondja.

Odaadó szolgálat a változó körülmények ellenére

12–13. Megváltozott körülményei ellenére hogyan tanúsított Barzillai Isten iránti odaadást?

¹² Nem lehet könnyű elfogadni és megtanulni együtt élni a fizikai változásokkal. De e változások ellenére is lehet Isten iránti odaadással élni. A gileádi Barzillai jó példa erre.  Amikor 80 éves volt, rendkívüli vendégszeretetet tanúsított Dávid és a serege iránt. Étellel és szállással látta el őket Absolon lázadása idején. Majd amikor Dávid és a vele levők visszaindultak Jeruzsálembe, elkísérte őket a Jordánig. Dávid felajánlotta Barzillainak, hogy befogadja királyi udvarába. Mit válaszolt Barzillai? „Nyolcvanéves vagyok ma már . . . érzi-e az ízét a te szolgád annak, amit eszem és iszom? Vagy tudom-e még hallgatni az énekes férfiak és nők hangját? . . . Itt van azonban szolgád: Kimhám. Ő keljen át urammal, a királlyal. Tedd vele azt, ami jó a szemedben” (2Sámuel 17:27–29; 19:31–40).

¹³ Megváltozott körülményei ellenére Barzillai megtett minden tőle telhetőt, hogy támogassa Jehova királyát. Bár tudta, hogy már nem érzi úgy az ízeket, mint korábban, és a hallása sem a régi, nem keseredett meg. Ehelyett önzetlenül átengedte Kimhámnak a neki felajánlott kiváltságokat, és ezzel megmutatta, milyen is ő legbelül. Barzillaihoz hasonlóan ma is sok idős testvér és testvérnő szolgál önzetlen és nagylelkű szellemmel. Megtesznek minden tőlük telhetőt az igaz imádat támogatásáért, tudván, hogy „az ilyen áldozatok igen kedvére vannak az Istennek”. Mekkora áldás, hogy lojális embereket tudhatunk magunk közt! (Héberek 13:16).

14. Hogyan kölcsönöz mélyebb jelentést Dávid előrehaladott kora a Zsoltárok 37:23–25-ben feljegyzett szavaknak?

¹⁴ Bár Dávid körülményei sokszor megváltoztak az évek során, mindvégig biztos volt benne, hogy Jehova nem változik meg: ő mindig törődik lojális szolgáival. Élete vége felé Dávid írt egy éneket, melyet ma a 37. zsoltárként ismerünk. Képzeld magad elé az emlékeibe mélyedő Dávidot, amint hárfán kísérve magát így énekel: „Jehova szilárdítja meg az életerős férfi lépteit, kedvét leli annak útjában. Még ha elesik is, nem vettetik el, mert Jehova támogatja a kezét. Ifjú voltam, meg is öregedtem, de nem láttam az igazságost teljesen elhagyatva, sem utódját kenyeret kéregetni” (Zsoltárok 37:23–25). Jehova jónak látta, hogy Dávid korára is utaljon ebben az ihletett zsoltárban. Milyen mély érzéseket kölcsönöz ez ezeknek a szívből jövő szavaknak!

15. Hogyan állított szép példát János apostol azzal, ahogyan hűséges maradt a megváltozott körülményei és a kora ellenére?

¹⁵ János apostol is szép példa arra, hogy hogyan tud valaki hűséges maradni a megváltozott körülményei és a kora ellenére. Már közel 70 éve szolgálta Istent, amikor Pátmosz szigetére száműzték, ’mert az Istenről beszélt, és Jézus mellett tanúskodott’ (Jelenések 1:9). De ezzel a munkája még nem ért véget. Minden, amit a Bibliában János írt, azt élete utolsó éveiben írta! Pátmosz szigetén kapta a Jelenések könyvének lenyűgöző látomását, melyet gondosan írásba foglalt (Jelenések 1:1, 2). Úgy tartják, hogy a római császár, Nerva uralkodása idején engedték szabadon. Szabadulása után, i. sz. 98 körül írta meg a nevét viselő evangéliumot és három levelet. Ekkor már úgy 90-100 éves lehetett.

Kitartásotok nem merül feledésbe

16. Hogyan tudják kimutatni a Jehova iránti odaadásukat azok, akik már nem képesek a gondolataikat akadálytalanul megosztani másokkal?

¹⁶ Az embereket sok minden korlátozhatja,  kit kisebb, kit nagyobb mértékben. Néhányan például már a gondolataikat sem képesek akadálytalanul megosztani másokkal. De még mindig féltve őrzik Isten szeretetének és ki nem érdemelt kedvességének az emlékeit. Bár ajkukkal nem mindig tudják elmondani, amit szeretnének, a szívükben így szólnak Jehovához: „Ó, mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azzal foglalkozom” (Zsoltárok 119:97). Jehova ismeri azokat, „akik gondolnak az ő nevére”, és tudja, hogy mennyire másak, mint a legtöbb ember, akik nem törődnek útjaival (Malakiás 3:16; Zsoltárok 10:4). Milyen vigasztaló tudni, hogy Jehova örömét leli a szívünk elmélkedésében! (1Krónikák 28:9; Zsoltárok 19:14).

17. Milyen egészen egyedülálló dolgot valósítanak meg azok, akik már régóta szolgálják Jehovát?

¹⁷ Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy akik több évtizede szolgálják Jehovát hűségesen, azok megvalósítanak valamit, ami egészen egyedülálló, és amit semmilyen más úton nem lehet elérni. Ez pedig a kitartásuk, mely nem merül feledésbe. Jézus ezt mondta: „Kitartásotok által szerzitek meg lelketeket” (Lukács 21:19). Kitartás nélkül nem lehet elnyerni az örök életet. Ti, idősek, akik „megcselekedtétek az Isten akaratát”, és az életetekkel bizonyítottátok a lojalitásotokat, bízhattok abban, hogy „megkapjátok az ígéret beteljesedését” (Héberek 10:36).

18. a) Mi az, aminek láttán Jehova örömét leli az idősekben? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

¹⁸ Jehovának nagyon értékes a szívvel-lélekkel végzett szolgálatod, nem számít, milyen sokat vagy milyen keveset tudsz tenni. Függetlenül attól, hogy mi történik ’a külső emberünkkel’, amint idősödünk, „a belső emberünk” napról napra megújulhat (2Korintusz 4:16). Kétségtelen, hogy Jehova nagyra becsül mindent, amit a múltban megvalósítottál, de ahhoz sem fér semmi kétség, hogy annak is nagyon örül, amit most teszel a nevéért (Héberek 6:10). A következő cikkben az ilyen hűséges életút hosszú távú eredményeit fogjuk megvizsgálni.

Hogyan válaszolnál?

• Miben állított Anna szép példát napjaink idős keresztényeinek?

• Miért nem feltétlenül akadály a kor abban, hogy mire vagyunk képesek?

• Hogyan lehet még idősen is Isten iránti odaadással élni?

• Milyennek látja Jehova az idős keresztények szolgálatát?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 23. oldalon]

Az idős Dániel megértette ’a könyvekből’, hogy meddig lesz Júda száműzetésben

[Képek a 25. oldalon]

Sok idős kiváló példát mutat azzal, hogy mindig ott van az összejöveteleken, buzgón prédikál, és lelkesedik a tanulásért