Ernst Glück hatalmas vállalkozása

TÖBB mint 300 évvel ezelőtt Ernst Glück olyasmire vállalkozott, amibe kevesen mertek belefogni a történelem során. Elhatározta, hogy egy számára ismeretlen nyelvre fogja lefordítani a Bibliát.

Glück 1654 körül született Németországban, egy Wettin nevű városkában, Hallétól nem messze. Édesapja protestáns lelkipásztor volt. Az otthoni vallásos légkör elültette a kis Ernstben a szellemi dolgok iránti érdeklődést. Teológiai tanulmányait 21 éves korában fejezte be Németországban, majd a mai Lettországba költözött. Az ott élők közül akkoriban a legtöbben iskolázatlanok voltak, és alig jelent meg könyv a nyelvükön. „Amikor fiatalon megérkeztem ebbe az országba – írta Glück –, az első hiányosság, amire felfigyeltem, az volt, hogy a lett egyháznak nincsen Bibliája . . . Ez indított arra, hogy megfogadjam Isten előtt, hogy tanulmányozni fogom a lett nyelvet, és teljesen elsajátítom.” Glück tehát eltökélte magában, hogy lett nyelvű Bibliát ad a lett emberek kezébe.

Készülődés a fordításra

A területet, ahol Glück letelepedett, akkoriban Livóniának hívták, és svéd uralom alatt állt. A svéd királyt Johannes Fischer képviselte. Fischer magasabb szintre akarta emelni az oktatást az országban, és bevételhez kívánt jutni. Glück beszélt Fischernek arról, hogy lefordítaná lett nyelvre a Bibliát. Fischernek volt egy nyomdája Rigában, a fővárosban. A lett Biblia kinyomtatásával előmozdíthatta az oktatás ügyét, és egyúttal szép bevételre számíthatott.  Felhatalmazást kért XI. Károly svéd királytól, őfelsége pedig engedélyezte a munkát, sőt anyagi támogatást ajánlott fel hozzá. Az 1681. augusztus 31-ei keltezésű királyi határozat engedélyt adott a fordítás megkezdésére.

Glück eközben készülődött a munkára. Német lévén, felhasználhatta volna Luther Márton fordítását a lett Biblia alapjául, de ő a lehető legjobb fordítást akarta elkészíteni. Arra a következtetésre jutott, hogy ehhez az eredeti héberből és görögből kell fordítania. Mivel azonban a bibliai nyelvekben nem volt elég jártas, elment Hamburgba héberül és görögül tanulni. Ott-tartózkodása idején egy livóniai lelkész, név szerint Jānis Reiters valószínűleg segített neki a lett nyelv és a bibliai görög elsajátításában.

Többévi munka, többévi várakozás

Glück 1680-ban befejezte nyelvi tanulmányait, visszatért Lettországba, és lelkipásztorként kezdett tevékenykedni. Hamarosan hozzálátott a fordításhoz. 1683-ban új lelkészi hivatalt kapott Alūksne nagy egyházközségében. Ez a név később szorosan összekapcsolódott a fordításával.

Az akkori lett nyelvből sok bibliai kifejezés vagy fogalom megfelelője hiányzott. Glück ezért német szavakat is felhasznált a fordításában. Ugyanakkor mindent megtett azért, hogy Isten Szavát átültesse a lettek nyelvére, és a szaktekintélyek egyöntetű véleménye szerint nagyon jó fordítást készített. Új szavakat is alkotott, melyek közül jó néhányat ma már széles körben használnak a lettek. Ilyenek a példa, a lakoma, az óriás, a kémkedik vagy a bizonyságot tesz kifejezések lett megfelelői.

Johannes Fischer folyamatosan tájékoztatta a svéd királyt arról, hogy hol tart a munka, és a levelezésükből az tűnik ki, hogy Glück 1683-ra elkészült a Keresztény Görög Iratok fordításával. A teljes Bibliával 1689-re lett kész, tehát mindössze nyolc év kellett neki e hatalmas vállalkozás teljesítéséhez! * A kiadás sokat váratott magára, de 1694-ben Glück elérte a célját – a kormányzat engedélyt adott a lett nyelvű Biblia terjesztésére.

 Egyes történészek megkérdőjelezték, hogy vajon az egész bibliafordítás Glück munkája-e. Glück kétségkívül figyelembe vette Luther fordítását, ezenkívül átvett bizonyos bibliai részleteket, melyek már megvoltak lettül. Ezek a helyek azonban csak kis részét képezik a fordításának. Más fordítók is voltak mellette? A fordítás idején volt egy segédje, mások pedig korrektúraolvasással és minőségi ellenőrzéssel segítettek neki. Az ő munkájuk azonban, úgy tűnik, nem foglalt magában tényleges fordítást. Minden jel arra mutat, hogy Glück volt az egyedüli fordító.

Glück munkája mérföldkőnek számított az írott lett nyelv fejlődésében, de volt egy ennél sokkal fontosabb eredménye is. A lett emberek végre a saját nyelvükön olvashatták Isten Szavát, és magukba szívhatták annak életadó tanításait. Nem felejtették el, mit tett értük Ernst Glück. Az alūksnei emberek 300 éve gondoznak két tölgyfát, melyek Glika ozoli, vagyis Glück tölgyei néven ismertek. Még Glück ültette őket a lett Biblia emlékéül. Alūksnéban van egy kis múzeum, ahol többféle bibliafordítás is megtekinthető, köztük egy első kiadású Glück-fordítás is. Alūksne címerében pedig ott látható a Biblia, és az 1689-es évszám is. Ekkor készült el Glück a fordításával.

Későbbi munkássága

Nem sokkal azután, hogy megérkezett Lettországba, Glück oroszul is elkezdett tanulni. 1699-ben arról ír, hogy egy másik vágyálmát is beteljesíti: átülteti oroszra a Bibliát. Egy 1702-es levélben arról számol be, hogy hozzáfogott a lett Biblia átdolgozásához. Azok az idők azonban, melyek kedveztek a Biblia fordításának, a végéhez közeledtek. Lettország sok békeév után háborús színtérré vált. 1702-ben az orosz seregek legyőzték a svédeket, és ellenőrzésük alá vonták Alūksnét. Glücköt a családjával együtt Oroszországba toloncolták. * Ezekben a viharos időkben Glück elvesztette új lett nyelvű Bibliájának és az orosz fordításának a kéziratait. 1705-ben halt meg Moszkvában.

Ezeknek az újonnan készült lett és orosz nyelvű fordításoknak az eltűnése nagy veszteség volt. De aki a lett Bibliát olvassa, az mind a mai napig hasznot meríthet Glück eredeti fordításából.

Ernst Glück csak egyike azon sokaknak, akik belefogtak abba az óriási vállalkozásba, hogy lefordítsák a Bibliát az egyszerű emberek nyelvére. Ennek köszönhetően a földön csaknem minden nyelvcsoport olvashatja már Isten Szavát, így hozzájuthatnak az igazság felbecsülhetetlen értékű vizeihez. Igen, a több mint 2000 nyelven megjelent bibliafordítások által Jehova továbbra is mindenhol megismerteti magát az emberekkel.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 13. oldalon]

Glück fordítása

[Kép a 14. oldalon]

Jehova Tanúi megismertetik másokkal a Bibliát abban a városban, ahol Glück elkészítette a fordítását