Jehova értékeli, ha engedelmesek vagyunk

„Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet” (PÉLDABESZÉDEK 27:11)

1. Milyen szellem hatja át a mai társadalmat?

A VILÁGOT ma áthatja a függetlenség és az engedetlenség szelleme. Pál apostol ezt a magyarázatot adja erre az efézusi keresztényeknek írt levelében: ’egykor e világrendszer szerint jártatok, a levegő hatalmának uralkodója szerint, ama szellem szerint, amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik’ (Efézus 2:1, 2). Igen, Sátán, az Ördög, „a levegő hatalmának uralkodója” mondhatni az egész világot megfertőzte az engedetlenség szellemével. Az első században is ezt tette, és amióta az I. világháború táján kivetették az égből, még fokozottabban teszi ezt (Jelenések 12:9).

2–3. Milyen okok késztetnek minket a Jehova iránti engedelmességre?

² Mi, keresztények azonban tudjuk, hogy Jehova Isten megérdemli a szívből jövő engedelmességünket, mivel ő a Teremtőnk, életünk Fenntartója, a szerető Szuverén és a Szabadítónk (Zsoltárok 148:5, 6; Cselekedetek 4:24; Kolosszé 1:13; Jelenések 4:11). Mózes idejében az izraeliták tudták, hogy Jehova az Életadójuk és a Megmentőjük. Ezért hát Mózes így szólt hozzájuk: „ügyeljetek arra, hogy úgy cselekedjetek, ahogy Jehova, a ti Istenetek parancsolta nektek” (5Mózes 5:32). Igen, Jehova megérdemelte, hogy engedelmeskedjenek neki. Ők mégis hamar engedetlenné váltak a Szuverénjükkel szemben.

³ Mennyire fontos a világegyetem Teremtőjének, hogy engedelmeskedünk-e neki? Isten egyszer ezt üzente Sámuel prófétával Saul királynak: „jobb az engedelmesség az áldozatnál” (1Sámuel 15:22, 23). Miért van ez így?

Miért „jobb az engedelmesség az áldozatnál”?

4. Milyen értelemben adhatunk valamit Jehovának?

⁴ Mivel Jehova a Teremtő, az anyagi javaink mind az övéi. Van-e akkor valami, amit adhatunk neki? Igen, van, méghozzá valami igen értékes. Mi az? A válasz a következő intésben rejlik: „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem” (Példabeszédek 27:11). Az engedelmességünket adhatjuk Istennek. Bár a körülményeink és a hátterünk különbözik, az engedelmességünkkel mindegyikünk megcáfolhatja Sátán, az Ördög rosszindulatú állítását, mely szerint az emberek nem maradnak  lojálisak Istenhez, ha próba éri őket. Micsoda megtiszteltetés!

5. Milyen hatással van a Teremtőre az engedetlenség? Szemléltesd!

⁵ Istent érdekli, hogy milyen döntéseket hozunk. Ha engedetlenek vagyunk, az hatással van rá. Milyen hatással? Fáj neki, ha azt látja, hogy valaki ilyen esztelenségre adja a fejét (Zsoltárok 78:40, 41). Tegyük fel, hogy egy cukorbeteg nem tartja be az egészséges étrendre vonatkozó előírásokat, melyek a javát szolgálnák, és megrögzötten olyasmiket eszik, amik ártanak neki. Mit érezne az orvosa, aki törődik vele? Biztosak lehetünk benne, hogy Jehovának fájdalmat okoz, amikor az emberek engedetlenek, mert tudja, milyen következményekkel jár, ha nem veszik figyelembe az életükre vonatkozó előírásait.

6. Mi segít nekünk az Isten iránti engedelmességben?

⁶ Mi segít nekünk személy szerint, hogy engedelmesek legyünk? Helyénvaló, ha egyénenként „engedelmes szívet” kérünk Istentől, ahogy Salamon király tette. Azért kért ilyen szívet, hogy „különbséget tudjon tenni jó és rossz között”, s így ítélni tudja izraelita társait (1Királyok 3:9). Nekünk is szükségünk van ’engedelmes szívre’, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között egy olyan világban, melyet átitat az engedetlenség szelleme. Isten gondoskodott számunkra a Szaváról, bibliatanulmányozási segédeszközökről, keresztény összejövetelekről és törődő gyülekezeti vénekről, hogy meg tudjuk őrizni az „engedelmes szívet”. A javunkra fordítjuk ezeket a kedves ajándékokat?

7. Miért hangsúlyozza Jehova jobban az engedelmességet, mint az áldozatokat?

⁷ Ezzel kapcsolatban emlékezzünk arra, hogy a múltban Jehova kijelentette ókori népének, hogy az engedelmesség még az állatáldozatoknál is fontosabb (Példabeszédek 21:3, 27; Hóseás 6:6; Máté 12:7). Miért volt ez így, ha egyszer ő parancsolta meg népének az áldozatok bemutatását? Nos, milyen indíték vezérli az áldozat felajánlóját? Az a célja, hogy Isten kedvében járjon? Vagy pusztán megtart valamilyen szertartást? Ha egy imádó igazán szeretne Isten kedvére tenni, ügyel rá, hogy minden parancsát betartsa. Istennek nincs szüksége állatáldozatokra, de az engedelmességünk azok közé az értékes dolgok közé tartozik, amelyeket adhatunk neki.

Intő példa

8. Miért vetette el Isten Sault mint királyt?

⁸ A Saul királyról szóló bibliai feljegyzés kiemeli, milyen nélkülözhetetlen az engedelmesség. Saul alázatos, szerény uralkodóként kezdte; ’kicsiny volt a maga szemében’. Idővel azonban a büszkeség és a hamis érvelés kezdte irányítani a döntéseit (1Sámuel 10:21, 22; 15:17). Egyszer Saulnak meg kellett ütköznie a filiszteusokkal. Sámuel megmondta a királynak, hogy várja meg, míg odaér, és áldozatokat ajánl fel Jehovának, valamint további utasításokat ad. Ámde a próféta nem jött meg akkorra, amikorra várták, és a nép kezdett szétszéledni. Erre Saul „felajánlotta az égő áldozatot”. Ez nem tetszett Jehovának. Mikor Sámuel végül megérkezett, a király azzal próbálta mentegetni magát az engedetlenségéért, hogy mivel Sámuel késett, ’vette magának a bátorságot’, és felajánlotta az égő áldozatot, hogy megenyhítse Jehova arcát. Saul királynak fontosabb volt az áldozat felajánlása, mint az, hogy a kapott utasítást követve megvárja Sámuelt, hogy majd ő mutassa be az áldozatot. Sámuel ezt mondta neki: „Ostobán cselekedtél. Nem tartottad meg Jehova Istened parancsolatát, amelyet megparancsolt neked.” A Jehovával szemben tanúsított engedetlenség a trónjába került Saulnak (1Sámuel 10:8; 13:5–13).

9. Hogyan vált ismételten engedetlenné Saul Istennel szemben?

⁹ Vajon tanult a király ebből az esetből? Nem! Később Jehova azt parancsolta neki, hogy pusztítsa el Amálek nemzetét, mely  korábban ok nélkül megtámadta Izraelt. Saulnak még a háziállataikat sem volt szabad életben hagynia. Annyiban engedelmeskedett is, hogy „megverte Amáleket Havilától egészen Súrig”. Amikor Sámuel elment, hogy találkozzon a királlyal, az örömmámorban úszott a győzelem miatt, és ezt mondta: „Áldott vagy te Jehovától! Teljesítettem Jehova szavát.” Pedig az egyértelmű utasítások ellenére Saul és a nép életben hagyta Agág királyt, ’a nyáj meg a csorda színe-javát és a kövér állatokat, a kosokat és mindazt, ami jó volt’. Saul király így próbálta igazolni engedetlenségét: „a nép megkönyörült a nyáj és a csorda színe-javán, hogy feláldozzák Jehovának, a te Istenednek” (1Sámuel 15:1–15).

10. Mit nem tanult meg Saul?

¹⁰ Sámuel ekkor így szólt Saulhoz: „Vajon Jehova ugyanúgy örül az égő felajánlásoknak és az áldozatoknak, mint a Jehova szava iránti engedelmességnek? Íme, jobb az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél” (1Sámuel 15:22). Mivel Jehova úgy határozott, hogy azokat az állatokat el kell pusztítani, nem voltak elfogadhatók áldozatként.

Mindenben engedelmeskedjünk!

11–12. a) Hogyan vélekedik Jehova az erőfeszítéseinkről, melyeket azért teszünk az imádatban, hogy a kedvében járjunk? b) Hogyan ámíthatná magát valaki azzal, hogy Isten akaratát teszi, miközben valójában engedetlen?

¹¹ Mennyire örül Jehova, amikor azt látja, hogy lojális szolgái az üldözés ellenére rendíthetetlenek maradnak, az emberek közönye ellenére hirdetik a Királyságot, és bár nyomás nehezedik rájuk a megélhetés miatt, eljárnak a keresztény összejövetelekre! Amikor engedelmesek vagyunk az ilyen fontos szellemi tevékenységekben, megörvendeztetjük Jehova szívét. Ő értékesnek tartja az imádatáért tett erőfeszítéseinket, ha azok szeretetből fakadnak. Az embereknek talán nem tűnik fel a kemény munkánk, de Isten észreveszi szívből jövő felajánlásainkat, és nem felejti el őket (Máté 6:4).

¹² Ámde ahhoz, hogy teljesen a tetszésére legyünk Istenünknek, az életünk minden területén engedelmeskednünk kell. Sohasem szabad azzal áltatnunk magunkat, hogy nem kell olyan komolyan vennünk Isten követelményeit, ameddig az életünk egyéb területein imádatot mutatunk be neki. Valaki például azzal ámíthatná magát, hogy ha gépiesen megtartja az imádat némelyik külsőségét, akkor büntetlenül elkövethet erkölcstelenséget vagy más súlyos helytelenséget. Mekkorát tévedne! (Galácia 6:7, 8).

13. Hogyan kerülhet próba alá a Jehova iránti engedelmességünk, amikor magunk vagyunk?

 ¹³ Ennek fényében megkérdezhetjük magunktól: „Engedelmeskedem Jehovának a mindennapi életemben, még az olyan dolgokban is, melyek látszólag nem tartoznak másra?” Jézus azt mondta, hogy „aki hű a legkevesebben, az a sokon is hű, és aki igazságtalan a legkevesebben, az a sokon is igazságtalan” (Lukács 16:10). ’Szívünk feddhetetlenségében járunk’ még a ’házunkban’ is, ahol mások nem látnak bennünket? (Zsoltárok 101:2). Bizony otthon is próba alá kerülhet a feddhetetlenségünk. Számos országban, ahol szinte minden háztartásban van számítógép, csak néhány kattintás, és máris mocskos képek jelennek meg a képernyőn. Néhány évvel ezelőtt csak annak lehetett része ilyesfajta látványban, aki erkölcstelen szórakozást kínáló helyekre merészkedett. Engedelmesen megszívleljük-e Jézus következő szavait: „mindaz, aki kitartóan néz asszonyra, hogy szenvedélyre gyúljon iránta, már házasságtörést követett el vele szívében.” Más szavakkal, kerüljük-e azt is, hogy erkölcstelen képeket nézegessünk? (Máté 5:28; Jób 31:1, 9, 10; Zsoltárok 119:37; Példabeszédek 6:24, 25; Efézus 5:3–5). És mi a helyzet az erőszakos tévéműsorokkal? Úgy gondolkodunk, mint az Istenünk, akinek „gyűlöli a lelke mindazt, aki az erőszakot szereti”? (Zsoltárok 11:5). Hát arról mit mondhatunk, ha valaki túl sokat iszik, amikor senki sem látja? A Biblia elítéli a részegséget, sőt arra figyelmezteti a keresztényeket, hogy „sok bor rabjai” se legyenek (Titusz 2:3; Lukács 21:34, 35; 1Timóteusz 3:3).

14. Egyebek közt hogyan engedelmeskedhetünk Istennek a pénzügyeinkben?

¹⁴ Egy másik terület, ahol szükség van az éberségre, a pénzügyek intézése. Például a gyors meggazdagodás reményében belefolynánk olyan ügyletekbe, amelyek már súrolják a csalás határát? Kísértést érzünk arra, hogy törvénytelen eszközökkel kibújjunk az adófizetés alól? Vagy pedig lelkiismeretesen megtartjuk azt a parancsot, hogy ’adjuk meg mindenkinek, ami megilleti, aki az adót kívánja meg, annak az adót’? (Róma 13:7).

Szeretetből fakadó engedelmesség

15. Miért tartod meg Jehova parancsait?

¹⁵ Az Isten előírásai iránti engedelmesség áldásokat eredményez. Például elkerülhetünk bizonyos betegségeket, ha nem dohányzunk, erkölcsösen élünk, és tiszteletben tartjuk a vér szentségét. Ezenkívül, ha az élet más területein is összhangban élünk a Biblia igazságával, az jót tehet a pénztárcánknak, a társas kapcsolatainknak és a családi életünknek (Ézsaiás 48:17). Minden ilyen kézzelfogható előnyt joggal tekinthetünk áldásnak, mely Isten törvényeinek a hasznát bizonyítja. Mindamellett főként azért engedelmeskedünk Jehovának, mert szeretjük őt. Nem önző okokból szolgáljuk (Jób 1:9–11; 2:4, 5). Isten megengedi, hogy szabadon megválasszuk, kinek akarunk engedelmeskedni. Azért döntünk a Jehova iránti engedelmesség mellett, mert szeretnénk a kedvében járni, és igyekszünk azt tenni, ami helyes (Róma 6:16, 17; 1János 5:3).

16–17. a) Hogyan engedelmeskedett Istennek Jézus mélységes szeretettől indíttatva? b) Hogyan utánozhatjuk Jézust?

¹⁶ Jézus tökéletes példát mutatott abban, hogy mélységes szeretettől indíttatva engedelmeskedett Jehovának (János 8:28, 29). A földönlétekor „engedelmességet tanult azokból, amiket elszenvedett” (Héberek 5:8, 9). Hogyan? Úgy, hogy „megalázta magát, és engedelmes lett egészen a halálig, igen, a kínoszlopon való halálig” (Filippi 2:7, 8). Noha Jézus már az égben is engedelmes volt, a földön szintén próbára lett téve az engedelmessége. Biztosak lehetünk benne, hogy Jézus minden szempontból alkalmas arra, hogy Főpapként szolgáljon szellemi testvéreiért, és  más hívő emberekért is (Héberek 4:15; 1János 2:1, 2).

¹⁷ Mit tehetünk mi? Utánozhatjuk Jézust azáltal, hogy fontosnak tartjuk az Isten akarata iránti engedelmességet (1Péter 2:21). Megelégedést érezhetünk, amikor az Isten iránti szeretetünk arra ösztönöz, hogy az ő parancsai szerint járjunk el, még akkor is, amikor nyomás alatt vagyunk, vagy kísértést érzünk arra, hogy másképp cselekedjünk (Róma 7:18–20). Ez magában foglalja, hogy készségesen követjük azoknak az utasításait, akik vállalják a vezetést az igaz imádatban, jóllehet tökéletlenek (Héberek 13:17). Jehova értékeli, ha megtartjuk a parancsolatait a magánéletünkben.

18–19. Mit eredményez az Isten iránti szívből jövő engedelmességünk?

¹⁸ Ma a Jehova iránti engedelmességünk azt is jelentheti, hogy üldözést kell kiállnunk, hogy megőrizhessük feddhetetlenségünket (Cselekedetek 5:29). Ha pedig teljesíteni akarjuk Jehovának a prédikálásra és tanításra vonatkozó parancsát, ki kell tartanunk ennek a világrendszernek a végéig (Máté 24:13, 14; 28:19, 20). Kitartásra van szükségünk ahhoz, hogy továbbra is egybegyűljünk testvéreinkkel, noha talán érezzük a világ nyomásának súlyát. Szerető Istenünk nagyon is tisztában van vele, hogy milyen erőfeszítéseket teszünk, hogy engedelmeskedjünk ezeken a területeken. De ha mindenben engedelmesek szeretnénk lenni, küzdenünk kell a bűnös testünk ellen, és el kell fordulnunk a rossztól, miközben szeretjük a jót (Róma 12:9).

¹⁹ Ha szeretetből és hálából szolgáljuk Jehovát, ő ’megjutalmazónk lesz nekünk, akik komoly igyekezettel keressük őt’ (Héberek 11:6). A megfelelő áldozatok szükségesek és kívánatosak, de Jehovának a szeretetből fakadó teljes engedelmesség szerzi a legnagyobb örömet (Példabeszédek 3:1, 2).

Hogyan válaszolnál?

• Miért mondhatjuk, hogy tudunk adni valamit Jehovának?

• Milyen hibákat követett el Saul?

• Hogyan fejezheted ki, hogy szerinted jobb az engedelmesség az áldozatnál?

• Mi indít a Jehova iránti engedelmességre?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 26. oldalon]

Mit érezne egy törődő orvos, ha a betege nem tartaná be az előírásait?

[Kép a 28. oldalon]

Mivel vonta magára Saul király Jehova haragját?

[Képek a 30. oldalon]

Otthon is megtartod Isten parancsait, amikor nem látnak mások?