’Mindig a szellem által jársz?’
’Mindig a szellem által jársz?’
„Mindig szellem által járjatok, és egyáltalán nem fogtok testi kívánságot véghezvinni” (GALÁCIA 5:16)
1. Mi módon oszlathatjuk el az amiatti aggodalmainkat, hogy esetleg a szellem ellen vétkeztünk?
VAN-E mód arra, hogy eloszlassuk az amiatti aggodalmainkat, hogy esetleg Jehova szent szelleme ellen vétkeztünk? Igen, van, ha megfogadjuk Pál apostol szavait: „mindig szellem által járjatok, és egyáltalán nem fogtok testi kívánságot véghezvinni” (Galácia 5:16). Ha engedjük, hogy Isten szent szelleme vezessen bennünket, akkor nem vesznek erőt rajtunk a helytelen testi kívánságok (Róma 8:2–10).
2–3. Milyen hatással van az életünkre, ha mindig a szellem által járunk?
2 Ha ’mindig a szellem által járunk’, Jehova a tevékeny erejével arra fog indítani bennünket, hogy engedelmeskedjünk Neki. Istennek tetsző tulajdonságokat fogunk kinyilvánítani a szolgálatunkban, a gyülekezetben, otthon és másutt is. A szellem gyümölcse egyértelműen meg fog mutatkozni abban, ahogy a házastársunkkal, a gyermekeinkkel, a hívőtársainkkal és másokkal bánunk.
3 Ha ’a szellem szerint élünk Isten nézőpontjából’, az segít felhagynunk a bűnnel (1Péter 4:1–6). A szellemtől vezettetve biztosan nem követünk el megbocsáthatatlan bűnt. De milyen előnyei vannak még annak, ha mindig a szellem által járunk?
Maradjunk közel Istenhez és Krisztushoz
4–5. Hogyan hat ki a Jézusról vallott nézetünkre az, hogy a szellem által járunk?
4 Mivel a szent szellem által járunk, szoros kapcsolatot tudunk ápolni Istennel és a Fiával. A szellemi ajándékokról írva Pál a következőket mondta korintuszi hívőtársainak: „Szeretném . . . tudtotokra adni [korábbi bálványimádóknak]: Isten szelleme által szólva senki sem mondja, hogy »Jézus átkozott!«; és senki sem mondhatja, hogy »Jézus Úr!«, csakis szent szellem által” (1Korintusz 12:1–3). Annak a szellemnek, amely átkot mondat az emberekkel Jézusra, Sátántól, az Ördögtől kell származnia. Mi azonban mint szent szellem által járó keresztények meggyőződéssel valljuk, hogy Jehova feltámasztotta Jézust a halálból, és minden más teremtmény fölé emelte (Filippi 2:5–11). Hiszünk Krisztus váltságáldozatában, és elfogadjuk Jézust mint Urat, akit Isten rendelt fölénk.
5 Az első században voltak olyan személyek, akik kereszténynek állították magukat, de tagadták Jézus testben való eljövetelét (2János 7–11). Néhányan elfogadták ezt a téves nézetet, és emiatt elvetették a Jézusra mint Messiásra vonatkozó igaz tanításokat (Márk 1:9–11; János 1:1, 14). Ha a szent szellem által járunk, az megóv attól, hogy magával sodorjon bennünket az ilyen hitehagyás. De csak akkor maradhatunk meg Jehova ki nem érdemelt kedvességében, és csak akkor tudunk ’továbbra is az igazságban járni’, ha szellemileg éberek maradunk (3János 3, 4). Határozzuk hát el, hogy minden hitehagyást elutasítunk, hogy szoros kapcsolatot ápolhassunk égi Atyánkkal.
6. Milyen tulajdonságokat terem Isten szelleme azokban, akik a szellem által járnak?
6 Pál a hitehagyó bálványimádást és szektákat „a test cselekedetei” közé sorolta, egyebek mellett a paráznaság és a gátlástalan viselkedés közé. Utána viszont megmagyarázta: „akik Krisztus Jézushoz tartoznak, azok a testet szenvedélyeivel és kívánságaival együtt oszlopra feszítették. Ha szellem által élünk, szellem által járjunk is rendezettségben továbbra is” (Galácia 5:19–21, 24, 25). Milyen tulajdonságokat terem Isten tevékeny ereje azokban, akik a szellem által élnek és járnak? „A szellem gyümölcse . . . szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom” – írta Pál (Galácia 5:22, 23). Vizsgáljuk meg a szellem gyümölcsének e vonásait!
„Szeressük egymást”
7. Mi a szeretet, és mi jellemzi?
7 A szeretet mint a szellem gyümölcsének egyik vonása sokszor erős vonzalmat és önzetlen törődést foglal magában, amivel bensőséges kapcsolat párosul. A Szentírás kijelenti, hogy „Isten szeretet”, ugyanis ő ennek a tulajdonságnak a megtestesítője. Istennek és a Fiának az emberek iránti nagy szeretetét ékesen bizonyítja Jézus Krisztus váltságáldozata (1János 4:8; János 3:16; 15:13; Róma 5:8). Az, hogy Jézus követői vagyunk, az egymás iránti szeretetünkből ismerhető fel (János 13:34, 35). Végtére is parancs kötelez bennünket arra, hogy „szeressük egymást” (1János 3:23). A szeretet, ahogy Pál írja, hosszútűrő és kedves. Nem féltékeny, nem kérkedik, nem viselkedik illetlenül, és nem keresi a maga érdekeit. A szeretet nem válik ingerültté, és nem tartja számon a sérelmet. Nem az igazságtalanságnak, hanem az igazságnak örül. A szeretet mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél és mindent kitartással tűr. Soha nem vall kudarcot (1Korintusz 13:4–8).
8. Miért kell szeretnünk a hívőtársainkat?
8 Ha engedjük, hogy Isten szelleme kimunkálja bennünk a szeretetet, akkor ez a tulajdonság jelen lesz az Istennel és a felebarátainkkal ápolt kapcsolatunkban (Máté 22:37–39). „Aki nem szeret, az a halálban marad – írta János apostol. – Aki gyűlöli a testvérét, az mind emberölő, és tudjátok, hogy egy emberölőnek sincs örök élete, amely megmaradna őbenne” (1János 3:14, 15). Izrael menedékvárosaiban csak akkor talált oltalomra az emberölő, ha nem gyűlölte a megölt személyt (5Mózes 19:4, 11–13). Ha a szent szellem vezet bennünket, akkor szeretni fogjuk Istent, a hívőtársainkat, és másokat is.
„Jehova öröme a ti erődítményetek”
9–10. Mi az öröm, és mi minden miatt örülhetünk?
9 Az öröm az az állapot, amikor nagyon boldog valaki. Jehova „a boldog Isten” (1Timóteusz 1:11; Zsoltárok 104:31). A Fiú gyönyörködik az Atya akaratának a cselekvésében (Zsoltárok 40:8; Héberek 10:7–9). Továbbá ’Jehova öröme az erődítményünk’ (Nehémiás 8:10).
10 Az isteni öröm mély megelégedettséggel tölt el bennünket, amikor a megpróbáltatások, a szomorúság és az üldöztetés idején is Isten akaratát cselekedjük. Mennyire boldoggá tesz bennünket ’Isten ismerete’! (Példabeszédek 2:1–5). Istennel ápolt örömteli kapcsolatunk alapja a pontos ismeret, illetve a belé és a Jézus váltságáldozatába vetett hitünk (1János 2:1, 2). Az is az öröm forrása, hogy részét alkothatjuk az egyetlen igazi nemzetközi testvériségnek (Sofóniás 3:9; Aggeus 2:7). Királyság-reménységünk és a jó hír hirdetésének óriási kiváltsága örömmel tölt el bennünket, miként az is, hogy örök életnek nézhetünk elébe (Máté 6:9, 10; 24:14; János 17:3). Ilyen csodálatos reménység mellett csak örülni lehet (5Mózes 16:15).
Legyünk békeszeretők és hosszútűrők
11–12. a) Hogyan írnád le a béke fogalmát? b) Hogyan hat ránk az Istentől jövő béke?
11 A béke mint a szellem gyümölcsének egy másik vonása nyugodt, aggodalmaktól mentes állapotra utal. Égi Atyánk a béke Istene, és a Biblia erről biztosít bennünket: „Jehova megáldja népét békével” (Zsoltárok 29:11; 1Korintusz 14:33). Jézus pedig ezt mondta a tanítványainak: „Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek” (János 14:27). Hogyan segített ez a követőinek?
12 A béke, melyet Jézus adott a tanítványainak, megnyugtatta a szívüket és elméjüket, és enyhítette bennük a félelem érzését. Különösen akkor lett övék a béke, amikor megkapták a megígért szent szellemet (János 14:26). Isten páratlan békéje a szellem ereje által és az imáinkra kapott válasz által ma is a miénk lehet. Ez a béke megnyugtatja a szívünket és az elménket (Filippi 4:6, 7). Jehova szelleme abban is segít, hogy nyugalom és béke jellemezze a hívőtársainkkal és másokkal való bánásmódunkat (Róma 12:18; 1Tesszalonika 5:13).
13–14. Mi a hosszútűrés, és miért fontos hosszan tűrnünk?
13 A hosszútűrés együtt jár a békeszeretettel, hiszen azt jelenti, hogy türelmes kitartással viseljük a kellemetlenségeket vagy a sérelmeket, remélve, hogy javulni fog a helyzet. Isten hosszútűrő (Róma 9:22–24). Jézus is hosszan tűr, és ebből hasznot meríthetünk, hiszen Pál ezt írta: „azért tanúsítottak irántam irgalmasságot, hogy Krisztus Jézus általam mint a legfőbb eset által mutathassa meg minden hosszútűrését, példaként azoknak, akik belé fogják vetni hitüket az örök életre” (1Timóteusz 1:16).
14 A hosszútűrés segít kitartóan viselnünk azt, amikor mások barátságtalan vagy meggondolatlan dolgokat mondanak vagy tesznek. Pál így buzdította keresztény társait: „legyetek hosszútűrők mindenki iránt” (1Tesszalonika 5:14). Mivel mindannyian tökéletlenek vagyunk és követünk el hibákat, biztos, hogy azt szeretnénk, ha az emberek türelmesek lennének hozzánk, és hosszútűrést mutatnának, ha vétettünk ellenük. Törekedjünk hát arra, hogy ’hosszútűrők legyünk örömmel’ (Kolosszé 1:9–12).
Mutassuk ki a kedvességet és a jóságot
15. Határozd meg, mi a kedvesség, és mondj is példákat rá!
15 A kedvesség az, amikor barátságos, építő szavakkal és tettekkel megmutatjuk másoknak, hogy törődünk velük. Jehova kedves, és a Fia is az (Róma 2:4; 2Korintusz 10:1). A kedvesség megköveteltetik Isten és Krisztus szolgáitól (Mikeás 6:8; Kolosszé 3:12). Még olyanok is „rendkívüli emberséget [kedvességet]” tudtak kinyilvánítani, akik nem ápoltak személyes kapcsolatot Istennel (Cselekedetek 27:3; 28:2). Akkor hát biztos, hogy mi is képesek vagyunk kedvesen bánni másokkal, ha ’mindig a szellem által járunk’.
16. Milyen helyzetek állhatnak elő, amelyek kedvességre kell hogy indítsanak bennünket?
16 A kedvességet még akkor is kimutathatjuk, ha jogosan háborítanak fel bennünket valakinek a sértő szavai vagy tapintatlan tettei. „Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek – figyelmeztetett Pál –; ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok, és az Ördögnek se adjatok helyet. Legyetek pedig egymás iránt kedvessé, gyöngéden könyörületessé, készséggel megbocsátva egymásnak, mint ahogy az Isten is készséggel megbocsátott nektek Krisztus által” (Efézus 4:26, 27, 32). Főleg azok iránt jó kedvesnek lenni, akik próbákat élnek át. Az persze nem vallana kedvességre, ha egy keresztény vén csak azért vonakodna szentírási tanácsot adni, mert nem akar érzelmileg megsérteni valakit, akit egyértelműen az a veszély fenyeget, hogy letér a ’jóság, az igazságosság és az igazság’ útjáról (Efézus 5:9).
17–18. Hogyan határozható meg a jóság, és milyen szerepe legyen az életünkben?
17 A jóság erény, erkölcsi kiválóság, illetve az a tulajdonság vagy állapot, hogy valaki jó. Isten abszolút értelemben jó (Zsoltárok 25:8; Zakariás 9:17). Jézus erényes, és megvan benne az erkölcsi kiválóság, de amikor ’Jó Tanítónak’ szólították, nem fogadta el a „jó” címet (Márk 10:17, 18). Ez nyilván azért volt, mert elismerte, hogy Isten a jóság felülmúlhatatlan példája.
18 Az öröklött bűn hátráltat bennünket abban, hogy mennyi jót tudunk tenni (Róma 5:12). Mindazonáltal képesek vagyunk kimutatni a jóságot, ha kérjük Istentől, hogy tanítson meg bennünket erre (Zsoltárok 119:66). Pál ezt mondta római hívőtársainak: „Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok győződve felőletek, hogy ti is telve vagytok jósággal, mivel beteltetek minden ismerettel” (Róma 15:14). Egy keresztény felvigyázónak szeretnie kell a jóságot (Titusz 1:7, 8). Ha Isten szelleme vezet bennünket, akkor jellemző tulajdonságunkká válik a jóság, és Jehova ’megemlékezik rólunk’ a jó cselekedeteink miatt (Nehémiás 5:19; 13:31).
’Képmutatás nélküli hit’
19. Határozd meg a hit fogalmát a Héberek 11:1-gyel összhangban!
19 A hit, amely szintén a szellem gyümölcséhez tartozik, „a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Héberek 11:1). Ha van hitünk, akkor meggyőződéssel valljuk, hogy Jehova minden ígérete olyan, mintha már be is teljesedett volna. A nem látható valóságok bizonyítéka annyira meggyőző és erőteljes, hogy a hit mondhatni egyenértékű ezzel a bizonyítékkal. A teremtett dolgok létezése például meggyőz bennünket arról, hogy van Teremtő. Ha mindig a szellem által járunk, akkor ilyen hittel élünk.
20. Mi az a ’bűn, amely könnyen behálózhat minket’, és hogyan tarthatjuk távol magunkat tőle és a test cselekedeteitől?
20 A hit hiánya olyan ’bűn, amely könnyen behálóz minket’ (Héberek 12:1). Ha távol akarjuk tartani magunkat a test cselekedeteitől, az anyagiasságtól és a hamis tanításoktól, melyek lerombolhatják a hitünket, akkor Isten szellemére kell támaszkodnunk (Kolosszé 2:8; 1Timóteusz 6:9, 10; 2Timóteusz 4:3–5). A szent szellem olyan hitet terem Jehova jelenkori szolgáiban, mint amilyen a Krisztus előtt élt tanúknak és más bibliai személyeknek volt (Héberek 11:2–40). Saját ’képmutatás nélküli hitünkkel’ akár még mások hitét is megerősíthetjük (1Timóteusz 1:5; Héberek 13:7).
Legyünk szelídek, és gyakoroljunk önuralmat
21–22. Hogyan határozható meg a szelídség, és miért mutassuk ki?
21 A szelídség gyöngéd természetet és viselkedést foglal magában. Isten egyik tulajdonsága a szelídség. Ezt onnan tudjuk, hogy Jézus, aki szelíd ember volt, tökéletesen visszatükrözte Jehova egyéniségét (Máté 11:28–30; János 1:18; 5:19). Mit követel hát meg Isten tőlünk mint a szolgáitól?
22 Elvárja, hogy keresztények lévén ’szelídséget mutassunk ki minden ember iránt’ (Titusz 3:2). Ezt tesszük a szolgálatban is. A szellemileg képesített személyek pedig tanácsul kapják, hogy igazítsák helyre az eltévelyedő keresztényeket a „szelídség szellemében” (Galácia 6:1). De mindannyian előmozdíthatjuk a keresztényi egységet és békét, ha ’alázatosak és szelídek’ vagyunk (Efézus 4:1–3). Úgy tudunk szelídek lenni, ha következetesen a szellem által járunk, és önuralmat gyakorlunk.
23–24. Mi az önuralom, és miben segít nekünk?
23 Az önuralom képessé tesz arra, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a gondolatainkat, a beszédünket és a tetteinket. Az ókori időkben Jehova ’önuralmat gyakorolt’ a babilóniaiak iránt, akik elpusztították Jeruzsálemet (Ézsaiás 42:14). A Fia ’mintát hagyott nekünk’ azzal, hogy önuralommal viselte a szenvedéseit. Péter apostol pedig azt tanácsolta keresztény társainak, hogy ’adjanak az ismeretükhöz önuralmat’ (1Péter 2:21–23; 2Péter 1:5–8).
24 Az önuralom a vénektől is megköveteltetik (Titusz 1:7, 8). Igazából mindaz, akit a szent szellem vezet, képes önuralmat gyakorolni, és így kerülni tudja az erkölcstelenséget, az ocsmány beszédet, illetve bármi mást, amivel Jehova nemtetszését vonhatná magára. Ha engedjük, hogy Isten szelleme önuralmat teremjen bennünk, azt istenfélő beszédünkből és viselkedésünkből mások is észreveszik.
Továbbra is a szellem által járjunk
25–26. Hogyan befolyásolja jelenlegi kapcsolatainkat és jövőbeni kilátásainkat az, hogy a szellem által járunk?
25 Ha a szellem által járunk, buzgó Királyság-hirdetők leszünk (Cselekedetek 18:24–26). Kellemes társaságnak bizonyulunk, és kivált az Isten iránti odaadásban élő emberek szeretnek majd velünk lenni. Ezenkívül mivel a szent szellem vezetését követjük, hívőtársaink a szellemi bátorítás forrására találnak bennünk (Filippi 2:1–4). Hát nem ilyen ember szeretne minden keresztény lenni?
26 Ebben a Sátán uralta világban nem könnyű a szellem által járni (1János 5:19). Mégis milliók teszik ezt napjainkban. Ha teljes szívünkből bízunk Jehovában, akkor már most is örülni tudunk az életnek, aztán pedig örök időkön át a szent szellem szerető Forrásának igazságos útjain járhatunk (Zsoltárok 128:1; Példabeszédek 3:5, 6).
Mi a válaszod?
• Hogyan hat ki az Istennel és a Fiával való kapcsolatunkra az, hogy a ’szellem által járunk’?
• Milyen tulajdonságokat foglal magában a szent szellem gyümölcse?
• Mi módon nyilváníthatjuk ki, hogy megteremjük Isten szellemének a gyümölcsét?
• Hogyan befolyásolja mostani életünket és jövőbeni kilátásainkat az, hogy a szellem által járunk?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 23. oldalon]
Jehova szent szelleme arra indít, hogy szeressük a hívőtársainkat
[Kép a 24. oldalon]
Mutassuk ki a kedvességünket építő szavakkal és tettekkel