’Isten szemében vagy gazdag?’
’Isten szemében vagy gazdag?’
„Így jár az, aki önmagának kincset gyűjt, de Isten szemében nem gazdag” (LUKÁCS 12:21)
1–2. a) Mi az, amiért az emberek készek hatalmas áldozatokat hozni? b) Milyen nehéz feladattal és veszéllyel kell szembenézniük a keresztényeknek?
A KINCSKERESÉS nem csupán egy játék, melyet szívesen játszanak a gyerekek. Hanem a valós élet színpadán is újra és újra lejátszódott már sok korban és társadalomban. Például a XIX. századi aranyláz messze földről Ausztráliába, Dél-Afrikába, Kanadába és Amerikába vonzotta az embereket, akik készek voltak elhagyni az otthonukat és szeretteiket, hogy szerencsét próbáljanak idegen, olykor ellenséges országokban is. Igen, sokan bármilyen kockázatot készek vállalni, és hatalmas áldozatokat hozni, hogy megszerezzék azt a gazdagságot, melyre a szívük vágyik.
2 Noha a legtöbb ember napjainkban nem egy szó szerinti kincskeresésben vesz részt, igen keményen kell dolgoznia a megélhetésért. A jelenlegi világrendszerben ez nehéz, megerőltető és kimerítő lehet. Az élelem, ruházat és lakás könnyen annyira lefoglalhatja az embert, hogy a fontosabb dolgokat elhanyagolja, vagy akár még el is felejti (Róma 14:17). Jézus egy olyan szemléltetést, vagyis példázatot mondott el, mely hűen leírja ezt az emberi hajlamot. A Lukács 12:16–21-ben olvashatunk róla.
3. Mondd el röviden Jézus szemléltetését, melyet a Lukács 12:16–21-ben jegyeztek fel!
3 Jézus ugyanakkor mondta el a szemléltetést, amikor arról beszélt, hogy őrizkednünk kell a mohóságtól. Ezzel kapcsolatban néhány részletet az előző cikkben vizsgáltunk meg. Miután Jézus a mohóságtól óvott, beszélt egy gazdag emberről, aki nincs megelégedve a tárházaival, melyek tele vannak a már megszerzett javaival. Ezért úgy határoz, hogy lerombolja őket, és nagyobbakat épít, hogy még több dolgot felhalmozzon. Épp mikor azt gondolja, hogy most már pihenhet, és örvendhet az életnek, Isten azt mondja neki, hogy véget ér az élete, és minden vagyona, amit felhalmozott, másvalakié lesz. Jézus végül ezt fűzte hozzá: „Így jár az, aki önmagának kincset gyűjt, de Isten szemében nem gazdag” (Lukács 12:21). Milyen tanulságot vonhatunk le ebből a példázatból, és hogyan alkalmazhatjuk a saját életünkben?
Egy férfi gondban van
4. Milyen embernek mondhatjuk a Jézus példázatában szereplő férfit?
4 Jézus szemléltetése ismerősen cseng. Megfigyelhetjük, hogy egyszerűen így kezdte a történetet: „Egy gazdag embernek jól termett a földje.” Jézus nem mondta, hogy a férfi valamilyen tisztességtelen vagy törvénytelen eszközzel szerezte a vagyonát. Más szóval, nem tüntette fel rossz színben a férfit. Valójában abból, amit mondott, ésszerűen azt gondolhatjuk, hogy a példázatban szereplő férfi keményen dolgozott. Legalábbis úgy lehet érteni, hogy olyan ember volt, aki előre tervezett és tartalékolt a jövőre, talán a családja jólétét tartva szem előtt. Ezért a világ szemszögéből nézve egy keményen dolgozó férfinak lehet tekinteni, aki komolyan veszi a kötelességeit.
5. Milyen problémával nézett szembe a Jézus példázatában szereplő férfi?
5 Mindenesetre Jézus gazdag embernek nevezte a példázatban szereplő férfit, olyan személyre utalva, akinek már bőségesen kijutott az anyagi javakból. Ám ahogy Jézus elmondta, a gazdag ember egy problémával nézett szembe. A földje sokkal többet termett, mint amennyire számított, és jóval többet annál, mint amire szüksége volt, vagy amennyit félre tudott volna rakni. Mit kellett volna tennie?
6. Milyen döntéssel néz szembe Isten sok szolgája ma?
6 Ma Jehova sok szolgája nagyon hasonló helyzettel néz szembe, mint a gazdag ember. Az igaz keresztények igyekszenek becsületes, szorgalmas és lelkiismeretes munkások lenni (Kolosszé 3:22, 23). Akár alkalmazottak, akár saját vállalkozásuk van, sokszor jól keresnek, sőt kiemelkednek abban, amit csinálnak. Amikor előléptetésre kerül sor, vagy új lehetőségek nyílnak meg előttük, döntéssel néznek szembe. Vajon fogadják el, és szerezzenek több pénzt? Hasonlóképpen sok fiatal Tanú nagyon jól tanul az iskolában. Ennek eredményeként jutalmakat kapnak, vagy ösztöndíjakat ajánlanak fel nekik, hogy jó hírű felsőoktatási intézményekben tanuljanak tovább. Másokhoz hasonlóan, ők is egyszerűen csak fogadják el, amit felajánlanak nekik?
7. Hogyan oldotta meg a Jézus példázatában szereplő férfi a gondját?
7 Jézus szemléltetésére visszatérve, mit tett a gazdag ember, amikor a földje annyira jól termett, hogy már nem volt hová begyűjtenie a termését? Úgy határozott, hogy lebontja a már meglévő tárházait, és nagyobbakat épít, hogy oda raktározhassa el minden feleslegét a gabonájából és vagyonából. Ez a terve nyilvánvalóan olyan biztonságérzetet adott neki, és olyan elégedettséggel töltötte el, hogy ezt gondolta magában: „azt mondom majd lelkemnek: »Lelkem, nagy vagyonod van sok évre félretéve; pihenjél, egyél, igyál, vigadozzál!«” (Lukács 12:19).
Miért „esztelen”?
8. Milyen létfontosságú tényezőt hagyott figyelmen kívül a Jézus példázatában szereplő férfi?
8 Ám ahogy Jézus beszélt róla, a gazdag férfi terve csak hamis biztonságérzetet adott neki. Bármennyire gyakorlatiasnak tűnt is, egy létfontosságú tényezőt figyelmen kívül hagyott – Isten akaratát. A férfi csak magára gondolt, hogyan pihenhetne, ehetne, ihatna és vigadozhatna. Azt gondolta, hogy mivel ’nagy vagyona’ van, akkor ’sok évig’ is fog élni. De sajnos a dolgok nem így alakultak, hanem épp az történt, amit Jézus az előzőekben mondott: „még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki” (Lukács 12:15). Minden, amiért a férfi már korábban megdolgozott, még aznap éjjel váratlanul elveszett, mivel Isten ezt mondta neki: „Esztelen, még az éjjel elkérik tőled a lelkedet. Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?” (Lukács 12:20).
9. Miért nevezték esztelennek a példázatban szereplő férfit?
9 Most jutottunk el Jézus szemléltetésének legfontosabb pontjához. Isten esztelennek nevezte a férfit. Egy bibliai szótár kifejti, hogy az itt használt görög szó alakjai „mindig az értelem hiányát jelentik” (Exegetisches Wörterbuch zum Neuen Testament). Megjegyzi, hogy ez a példázat úgy mutatja be Istent, mint aki azért használja ezt a szót, hogy leleplezze „a gazdag férfi jövőbeni terveinek az értelmetlenségét”. A szó nem olyan valakire utal, akinek nincs felfogóképessége, hanem olyan valakire, aki „nem hajlandó elismerni, hogy Istentől függ”. Jézus leírása a gazdag emberről azt juttatja eszünkbe, amit később mondott a Kis-Ázsiában lévő, első századi laodiceai gyülekezet keresztényeinek: „azt mondod: »Gazdag vagyok, gazdagságot szereztem, és semmire sincs szükségem«, de nem tudod, hogy nyomorult, szánalmas, szegény, vak és mezítelen vagy” (Jelenések 3:17).
10. Miért nem biztosíték a ’nagy vagyon’ arra, hogy ’sok évig’ éljünk?
10 Jól tesszük, ha megszívleljük a tanulságot. Vajon olyanok vagyunk, mint a példázatban levő férfi? Vajon keményen dolgozunk, hogy ’nagy vagyont’ biztosítsunk magunknak, de azt nem tesszük meg, ami ahhoz szükséges, hogy lehetőségünk legyen ’sok évig’ élni? (János 3:16; 17:3). A Biblia ezt mondja: „A kincseknek nem lesz hasznuk a bősz harag napján”, valamint „aki gazdagságában bízik, elesik” (Példabeszédek 11:4, 28). Ezért Jézus végül ezt a figyelmeztetést fűzte a példázathoz: „Így jár az, aki önmagának kincset gyűjt, de Isten szemében nem gazdag” (Lukács 12:21).
11. Miért hiábavaló valakinek az anyagi javakra építenie a reményét és biztonságát?
11 Amikor Jézus azt mondta, hogy „így jár az”, arra mutatott rá, hogy ami a gazdag emberrel történt a szemléltetésben, ugyanaz fog történni azokkal is, akik az életüket – a reményüket és biztonságukat – kizárólag az anyagi javakra építik. A hiba nem is annyira abban van, hogy valaki ’kincseket gyűjt önmagának’, hanem inkább abban, hogy „Isten szemében nem gazdag”. Jakab tanítvány hasonlóan figyelmeztetett, amikor ezt írta: „Nosza, rajta, ti, akik ezt mondjátok: »Ma vagy holnap elutazunk ebbe a városba, ott töltünk egy évet, és kereskedünk, és nyereséget szerzünk«, holott nem tudjátok, mi lesz holnap az életetekkel.” Mit kellene tenniük? „Inkább ezt kellene mondanotok: »Ha Jehova úgy akarja, élni fogunk, és meg is tesszük ezt vagy azt«” (Jakab 4:13–15). Nem számít, hogy milyen gazdag valaki, vagy mennyi vagyona van, mert mindene hiábavalóvá válik, ha Isten szemében nem gazdag. Mit jelent tehát Isten szemében gazdagnak lenni?
Mit jelent Isten szemében gazdagnak lenni?
12. Minek a megtevése tesz minket gazdaggá Isten szemében?
12 Jézus kijelentése szerint Isten szemében gazdagnak lenni ellentétben áll azzal, hogy valaki anyagi kincseket gyűjt önmagának, vagy a vagyonát gazdagítja. Tehát Jézus azt mondta, hogy ne az anyagi javak felhalmozása, vagy a javaink élvezete legyen a legfőbb gondunk az életben. Ehelyett úgy kell felhasználnunk a javainkat, hogy azzal gazdagítsuk és építsük a Jehovához fűződő kapcsolatunkat. Ha így teszünk, az biztosan gazdaggá tesz minket Isten szemében. Miért? Mert sok áldás előtt nyit utat. A Biblia ezt mondja nekünk: „Jehova áldása az, ami gazdaggá tesz, és ő nem ad ahhoz fájdalmat” (Példabeszédek 10:22).
13. Hogyan ’tesz gazdaggá’ Jehova áldása?
13 Amikor Jehova áldást áraszt a népére, mindig a legjobbat adja (Jakab 1:17). Amikor például lakóhelyet adott az izraelitáknak, az ’tejjel és mézzel folyó föld’ volt. Bár Egyiptom földjét is így jellemezték, de az a föld, amelyet Jehova adott az izraelitáknak, legalább egy alapvető szempontból különbözött tőle. Ez „olyan föld, melyről Jehova, a te Istened gondoskodik” – mondta Mózes az izraelitáknak. Más szóval azért élhettek jól, mert Jehova törődött velük. Amíg hűségesek voltak Jehovához, ő gazdagon megáldotta őket, és olyan életnek örvendhettek, amely szemmel láthatóan különb volt, mint a körülöttük élő nemzeteké. Igen, Jehova áldása az, ami „gazdaggá tesz” (4Mózes 16:13; 5Mózes 4:5–8; 11:8–15).
14. Minek örvendenek, akik Isten szemében gazdagok?
14 Akik anyagiakban gazdagok, azoknak általában az a legfőbb gondjuk, hogy milyennek tűnnek az emberek szemében. Ez gyakran az életmódjukból látszik. Azzal akarják lenyűgözni az embereket, amit a Biblia ’az életben birtokolt javak látványos fitogtatásának’ nevez (1János 2:16). Ezzel ellentétben, akik Isten szemében gazdagok, Isten helyeslésének, kegyének és ki nem érdemelt kedvességének örvendenek bőségesen, és meghitt, személyes kapcsolat fűzi őket hozzá. Mivel ilyen értékes helyzetben vannak, ez kétségkívül nagyobb jólétet és biztonságérzetet ad nekik, mint amit bármilyen anyagi gazdagság nyújthat (Ézsaiás 40:11). Ezért az a kérdés még válaszra vár, hogy mit kell tennünk, hogy Isten szemében legyünk gazdagok.
Hogyan legyünk Isten szemében gazdagok?
15. Mit kell tennünk, hogy Isten szemében legyünk gazdagok?
15 Jézus szemléltetésében a férfi tervezett és keményen dolgozott, de csak hogy saját magát gazdagítsa, ezért esztelennek nevezték. Ha Isten szemében szeretnénk gazdagok lenni, arra kell törekednünk, hogy keményen dolgozva teljes mértékben kivegyük a részünket azokból a tevékenységekből, melyek igazán értékesek és érdemlegesek Isten szemében. Ezek közé tartozik az a feladat is, melyet Jézus parancsolt: „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket” (Máté 28:19). Egy befektetéshez hasonlítható, ha az időnket, energiánkat és képességeinket nem a saját érdekeinkre használjuk fel, hanem a Királyság prédikálására és a tanítványképző munkára. Akik így tettek, szellemi értelemben nagy nyereségben részesültek, ahogyan azt a következő tapasztalatok is mutatják (Példabeszédek 19:17).
16–17. Mondj tapasztalatokat, milyen életút tesz gazdaggá Isten szemében!
16 Vizsgáljuk meg egy ázsiai országban élő keresztény férfi esetét. Mint számítógépes szakembernek jól kereső állása volt, de ez csaknem az egész idejét lefoglalta, és emiatt úgy érezte, hogy szellemileg elszegényedett. Végül, ahelyett hogy megpróbált volna előrejutni a munkahelyén, felmondott, és utcai fagylaltárus lett, hogy így több ideje legyen a szellemi szükségleteire és felelősségeire. Ezért a korábbi munkatársai kigúnyolták. De hogyan alakultak a dolgok? „Szó, ami szó, jobban kerestem, mint amikor számítógépekkel dolgoztam – mondja. – Boldogabb lettem, mert ez nem járt olyan stresszel és aggodalommal, mint az előző munkám. És ami a legfontosabb, azóta közelebb érzem magam Jehovához.” A változtatás lehetővé tette, hogy ez a keresztény férfi belépjen a teljes idejű szolgálatba, és most Jehova Tanúi fiókhivatalában szolgál abban az országban, ahol él. Jehova áldása valóban „gazdaggá tesz”.
17 Egy másik példa egy nőről szól, aki olyan családban nőtt fel, melyben nagyra értékelték az oktatást. Franciaországban, Mexikóban és Svájcban járt egyetemre, és ígéretes karrier elé nézett. „Sikeres voltam; tekintélyem volt, és különleges előnyöket élveztem – mondja –, de legbelül ürességet és mély elégedetlenséget éreztem.” Ezután megismerte Jehovát. Ezt mondta: „Amint előrehaladtam szellemileg, az a vágyam, hogy elnyerjem Jehova helyeslését, és visszaadjak valamennyit abból, amit ő adott nekem, segített, hogy tisztán lássam, milyen utat kell választanom: a teljes idejű szolgálatot.” Feladta a hivatását, és hamarosan megkeresztelkedett. Már húsz éve boldogan végzi a teljes idejű szolgálatot. „Néhányan azt gondolják, hogy eltékozlom a tehetségemet – meséli –, de látják rajtam, hogy boldog vagyok, és csodálják azokat az alapelveket, melyek szerint élek. Mindennap azért imádkozom Jehovához, hogy segítsen alázatosnak lennem, hogy elnyerhessem a helyeslését.”
18. Pálhoz hasonlóan hogyan lehetünk gazdagok Isten szemében?
18 Saul, akiből később Pál apostol lett, ígéretes karrier előtt állt. Később mégis ezt írta: „Ami azt illeti, bizony veszteségnek is tekintek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan értéke miatt” (Filippi 3:7, 8). Pálnak az a gazdagság, melyet Krisztus által nyert, többet jelentett mindannál, amit a világ kínálhatott neki. Ehhez hasonlóan, ha lemondunk bármilyen önző törekvésről, és igyekszünk isteni odaadás szerint élni, mi is olyan életnek örvendhetünk, mely gazdag Isten szemében. Isten Szava erről biztosít minket: „Az alázatnak és Jehova félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet” (Példabeszédek 22:4).
Meg tudod magyarázni?
• Mi okozott gondot a Jézus szemléltetésében szereplő férfinak?
• Miért nevezték esztelennek a férfit a példázatban?
• Mit jelent Isten szemében gazdagnak lenni?
• Hogyan lehetünk Isten szemében gazdagok?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 26. oldalon]
Miért nevezték esztelennek a gazdag embert?
[Kép a 27. oldalon]
Miként válhatnak az előbbre jutási lehetőségek igazi próbákká?
[Kép a 28–29. oldalon]
„Jehova áldása az, ami gazdaggá tesz”