Az írás fontos szerepe az ókori Izraelben

VOLT már alkalma beleolvasni az ókori Görögország két jelentős eposzába, az Iliászba vagy az Odüsszeiába? Feltevések szerint az i. e. IX. vagy VIII. században állították őket össze. Mit mondhatunk ezekről a művekről, ha összehasonlítjuk őket a Bibliával, melynek az írása sok évszázaddal korábban kezdődött? Egy forrásmű megjegyzi: „A Biblia nem kevesebb mint 429-szer utal az írásra és írásos dokumentumokra. Ez figyelemre méltó, ha arra gondolunk, hogy az Iliász mindössze egyszer utal az írásra, míg az Odüsszeia egyetlen egyszer sem” (The Jewish Bible and the Christian Bible).

Egy enciklopédia kifejti: „úgy tűnik, az ókori Izraelben az írás szerves része volt a vallásnak” (The Oxford Encyclopedia of Archaeology in the Near East). Például a törvényszövetséget leírták, és később rendszeresen felolvasták nyilvánosan minden férfi, nő és gyermek füle hallatára. Ezenkívül csoportokban és egyénileg is olvasták és tanulmányozták azt. Miután Alan Millard, a Liverpooli Egyetem docense megvizsgálta a Törvény néhány vonását, erre a következtetésre jutott: „Valószínűleg az olvasás és az írás a társadalom minden rétegének az életében jelen volt” (5Mózes 31:9–13; Józsué 1:8; Nehémiás 8:13–15; Zsoltárok 1:2).

Pál apostol elmagyarázza, hogyan kellene a keresztényeknek tekinteniük a szent írásokat: „mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen.” Ön személy szerint értékeli a Bibliát azáltal, hogy rendszeresen olvassa? (Róma 15:4).